Egyre nehezebben megfizethető a lakhatás a vonzóbb térségekben

Az elmúlt másfél évtizedben elsősorban azokban a térségekben romlott a lakások megfizethetősége Magyarországon, ahol már korábban is magasak voltak a lakásárak a helyi jövedelmekhez képest. A problémát európai uniós szinten is igyekeznek kezelni, Magyarországon pedig a megfizethető bérlakásszektor létrehozása jelenthet előrelépést. Az MNB novemberi Lakáspiaci jelentésében külön elemzésben foglalkozik a megfizethető lakhatás kérdésével.

A bemutatott Lakáspiaci jelentés kiemelt fejezetben foglalkozik a megfizethető lakhatás európai és hazai helyzetével.

Uniós szinten is kiemelt kérdés a megfizethető lakhatás

Az Európai Bizottság 2026 szeptemberében mutatta be az Affordable Housing Act című lakhatási rendeletjavaslatát, amely közös uniós szabályozási eszközt biztosítana a tagállamok és az önkormányzatok számára a lakhatási válság kezelésére.

A rendelettervezet lehetővé tenné, hogy a helyi hatóságok a lakáspiaci nyomás alatt álló területeken korlátozzák a helyi lakosság számára elérhető lakáskínálatot szűkítő ingatlanhasználati formákat, így például a rövid távú lakáskiadást, a második otthonok felhalmozását, a befektetési célú lakásvásárlást vagy a lakások tartós üresen tartását.

A lakáspiaci nyomás megállapításához három feltétel együttes teljesülésére lenne szükség:

  • egy átlagos lakóingatlan megvásárlásához legalább nyolcévnyi egy főre jutó nettó jövedelem szükséges;
  • a lakásárak jövedelmekhez viszonyított aránya az elmúlt tíz évben emelkedett (tíz feletti mutató esetén ezt nem kellene vizsgálni);
  • beavatkozás nélkül a következő három évben sem várható a lakáspiaci nyomás enyhülése.

Az intézkedéseknek arányosnak és célzottnak kellene lenniük, és legfeljebb öt évre lehetne bevezetni őket, meghosszabbításukra pedig újabb vizsgálat alapján kerülhetne sor.

Jelentősek a területi különbségek Magyarországon

Az MNB az uniós kezdeményezéshez kapcsolódóan járási szinten vizsgálta a lakásárak és a helyi jövedelmek viszonyát. Különösen magas lakásár/jövedelem arány jellemzi Budapest számos kerületét, a fővárosi agglomerációt, a Balaton környékét, Debrecent és egyes északnyugat-magyarországi járásokat.

A legkedvezőtlenebb helyzet a Balatonfüredi, a Siófoki és a Pilisvörösvári járásban, valamint Budapest V. és XII. kerületében tapasztalható.

Lakásár / jövedelem mutató 2024-ben járásonként

Az MNB 2024-re vonatkozó számításai szerint:

  • 20 járásban legalább tízévnyi helyi átlagos éves jövedelemnek felelt meg egy lakás átlagos ára;
  • 42 járásban legalább nyolcévnyi jövedelemre volt szükség egy átlagos lakás megvásárlásához;
  • a járások negyedében ugyanakkor három alatti volt a lakásár/jövedelem mutató értéke.

A legalább nyolcas lakásár/jövedelem mutatóval rendelkező járásokban valósult meg a 2024. évi hazai lakástranzakciók 36 százaléka.

A korábban is drága térségekben romlott leginkább a megfizethetőség

A lakások megfizethetősége 2010 és 2024 között jellemzően azokban a járásokban romlott, amelyekben már az időszak elején is magasabbak voltak a lakásárak a helyi jövedelmekhez képest.

A munkahelyek elérhetősége, a lakókörnyezet és az intézményi ellátottság szempontjából vonzóbb térségekben erőteljesebben nőtt a lakáspiaci kereslet, miközben a jövedelmek emelkedése területileg kiegyenlítettebben alakult.

Bár a megfizethetőségi probléma területileg koncentrált, a hazai lakástranzakciók mintegy kétharmada olyan járásokban valósult meg, ahol 2010 és 2024 között a lakásárak gyorsabban emelkedtek a helyi jövedelmeknél.

Lakásár / jövedelem mutató 2010-ben és annak változása 2024-ig járásonként

Piaci hitellel is egyre nehezebb lakást vásárolni

A lakásárak és a jövedelmek mellett a finanszírozási feltételek is jelentősen befolyásolják a lakások megfizethetőségét. Az MNB lakásvásárlási elérhetőségi indexe (Housing Affordability Index, HAI) azt mutatja meg, hogy egy két átlagkeresettel rendelkező háztartás egy átlagos lakás hitelből történő megvásárlásához szükséges jövedelem hányszorosával rendelkezik.

2014 végén a kedvező kamatkörnyezetnek köszönhetően akár egyetlen átlagkereset is elegendő lehetett egy 65 négyzetméteres vidéki vagy egy 45 négyzetméteres budapesti használt lakás hitelből történő megvásárlásához, túlzott pénzügyi megterhelés nélkül.

Budapesten ezt követően a jövedelmeket meghaladó lakásár-emelkedés, vidéken pedig elsősorban a lakáshitelkamatok 2021 utáni növekedése rontotta a megfizethetőséget.

2026-ban vidéken közel olyan kedvezőtlenek voltak a piaci hitelből történő lakásvásárlás lehetőségei, mint a 2012-es mélyponton, Budapesten pedig még annál is rosszabbak.

Lakásvásárlás elérhetőségére vonatkozó index (HAI)

A megfizethető bérlakások enyhíthetik a lakáspiaci nyomást

A kormány új lakáspolitikájának egyik központi eleme a megfizethető bérlakásszektor létrehozása. A Wekerle Lakás- és Kollégiumépítési Program célja a lakhatási kínálat bővítése hosszú távon, a piacinál kedvezőbb bérleti díj mellett bérelhető lakások építésével. Az MNB jelentése szerint a programra rendelkezésre álló 550 millió eurós uniós forrás piaci és banki társfinanszírozással akár 2–3 milliárd euróra is bővülhet.

A program előkészítésének része a bérlakásfejlesztéseket ösztönző pénzügyi és szabályozási eszközrendszer kidolgozása, valamint egy állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának koncepciója.

Az intézményi bérlakásszektor kialakításának egyik kihívása ugyanakkor a viszonylag alacsony bérbeadási hozam, amely 2026 szeptemberében az MNB becslése szerint Budapesten 4,4 százalék, a vidéki városokban átlagosan 5,5 százalék volt.

Jegybanki ösztönzők is segíthetik a bérlakásberuházásokat

A megfizethető bérlakásprogram sikerének egyik kulcskérdése, hogy milyen mértékben sikerül az állami és uniós források mellett a hazai pénzügyi rendszerben rendelkezésre álló megtakarításokat és finanszírozási kapacitásokat is mozgósítani. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ennek lehetőségeiről és a jegybank szerepvállalásáról kérdezte az MNB szakértőit a jelentés bemutatóján.

A válaszból kiderült, hogy a jegybank már jelenleg is közreműködik a hazai bérlakásszektor kialakítását célzó kormányzati koncepció kidolgozásában, és a banki finanszírozás ösztönzésében is szerepet vállalhat.

Ennek egyik lehetséges eszköze a fenntartható, energiahatékony ingatlanberuházások finanszírozását ösztönző zöld tőkekövetelmény-kedvezményprogram kiterjesztése a bérlakásszektorra. Az MNB folyamatosan vizsgálja ennek lehetőségét.

Az MNB elemzése rámutat arra, hogy a lakhatás megfizethetőségének romlása hosszú távú, jelentős területi különbségeket mutató probléma. Kezeléséhez a helyi igényekhez igazodó lakáskínálat bővítése és a finanszírozási feltételek javítása mellett olyan fenntartható bérlakásszektor kialakítására is szükség van, amely valódi alternatívát kínál a lakástulajdon-szerzéssel szemben.