A 2027-re tervezett, 600 milliárd forintos energetikai otthonfelújítási program nemcsak a háztartások energiafogyasztását csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. A felújított társasházi lakások Budapesten jelenleg átlagosan közel 300 ezer forinttal drágábbak négyzetméterenként, mint a korszerűsítésre szorulók.
A Wekerle Plusz program keretében 2030-ig akár 120 ezer családi ház és társasházi lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg. A tervezett, 600 milliárd forintos állami program évente 30 ezer otthon felújítását támogatná, fele-fele arányban családi házakban és társasházakban.
A korábbi összefoglalónkban részletesen bemutattuk a program október 21-én ismertetett feltételeit. Ezek szerint a családi házaknál legfeljebb 15 millió, a társasházi lakásoknál 5 millió forintos támogatott finanszírozás lehet elérhető, amely vissza nem térítendő támogatásból és kedvezményes hitelből állhat. Az önerő a két ingatlantípusnál legfeljebb 500 ezer, illetve 200 ezer forint lenne.
A társasházak és panelépületek bevonása különösen fontos változás, hiszen a panelházak 16 év után kerülhetnek ismét országos energetikai felújítási programba.
A tervezett konstrukció részletszabályai ugyanakkor még nem ismertek. Nem tisztázott például a vissza nem térítendő támogatás és a hitel pontos aránya, a társasházi igénylés feltételrendszere, illetve a finanszírozás és a kivitelezés lebonyolítása. A kormányzati bejelentés szerint a támogatás és a kedvezményes hitel együttesen a beruházási költségek akár 95 százalékát fedezheti.
Százmilliós felújításokra is lehetőség nyílhat a társasházaknál
Az ingatlan.com október 26-án közzétett elemzése szerint egy 20 lakásos társasházban akár 100 millió, egy 45 lakásos épületben pedig 225 millió forint támogatott finanszírozás válhat elérhetővé, amennyiben minden lakás után igénybe vehető a maximális összeg. A lakóközösségek önereje a két példában 4, illetve 9 millió forint lehet. Így összesen 104, illetve 234 millió forintos beruházások is megvalósulhatnak. Ez már olyan nagyságrend, amely átfogó energetikai korszerűsítésre teremthet lehetőséget.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a program különösen azoknak a lakóközösségeknek jelenthet segítséget, amelyek eddig a magas beruházási költségek miatt halasztották el a felújítást.
A tervezett támogatás az építőiparnak is jelentős megrendelésállományt hozhat. A kormányzati becslések szerint a program 2030-ig több mint 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat.
A korszerűbb lakások már most is jelentősen többet érnek
Az energetikai felújítások egyik fontos gazdasági előnye, hogy az alacsonyabb fenntartási költségek mellett az ingatlanok piaci értékét is növelhetik.
Az ingatlan.com 2026. októberi kínálati adatai szerint Budapesten a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint, míg a felújítandó és közepes állapotúaké 1,22 millió forint. A különbség 281 ezer forint, vagyis 23 százalék.
Egy 55 négyzetméteres lakásnál ez mintegy 15,5 millió forintos árkülönbséget jelent.
A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a felújított lakások négyzetméterára 906 ezer, a felújítandóké 750 ezer forint. A különbség 156 ezer forint, azaz 21 százalék. Egy 55 négyzetméteres lakásnál ez körülbelül 8,6 millió forint.
Fontos ugyanakkor, hogy az adatok különböző állapotú lakások kínálati árainak összehasonlításából származnak. Nem azt mutatják, hogy egy konkrét energetikai felújítás automatikusan ekkora értéknövekedést eredményez.
A panelek esetében még kisebb az árkülönbség
A panelépületeknél jelenleg jóval kisebb a felújított és a felújítandó lakások közötti árkülönbség. Budapesten a felújított panellakások medián négyzetméterára 1,23 millió forint, mindössze 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. A megyei jogú városokban 13 százalék a különbség.
A téglalakásoknál ennél lényegesen nagyobb a jó állapotú ingatlanok árelőnye: Budapesten 23, a nagyvárosokban 27 százalék.
A különbségek alakulásában ugyanakkor a lakáspiaci áremelkedés is szerepet játszik. Az elmúlt két évben ugyanis a felújítandó lakások több helyen gyorsabban drágultak, mint a korszerűsítettek. Emiatt a két kategória közötti árolló szűkült.
Az ingatlan.com szakértője szerint egy nagyobb felújítási hullám ismét növelheti a korszerűsített és a felújítandó ingatlanok értéke közötti különbséget.
A vevők is a jobb állapotú lakásokat keresik
A jobb állapotú ingatlanok előnye nemcsak az árakban, hanem a keresletben is megmutatkozik.
Az ingatlan.com adatai szerint 2026-ban eddig 1,28 millió telefonos érdeklődés érkezett a portálon hirdetett társasházi lakásokra. Ezek 68 százaléka felújított, jó állapotú vagy újszerű ingatlanokra irányult, míg a felújítandó és közepes állapotú lakásokra mindössze 16 százalék jutott.
Ez arra utal, hogy a korszerűsítés az ingatlan értékesíthetőségét is javíthatja. A felújítás tehát a rezsiköltségek mérséklése mellett a lakás piaci pozícióját is erősítheti.
Ugyanakkor a program társadalmi és energetikai eredményességét nem kizárólag az ingatlanpiaci értéknövekedés alapján érdemes megítélni. Legalább ilyen fontos, hogy a korszerűsítés valóban csökkentse a háztartások energiafelhasználását és összes kiadását, illetve hogy az alacsonyabb jövedelmű tulajdonosok is hozzáférjenek a támogatásokhoz.
