A 2026 első félévében megindult lakásépítési élénkülés a második negyedévben már több vidéki térségre és településtípusra is kiterjedt, bár Budapest és Pest vármegye súlya továbbra is meghatározó. Az engedélyek a következő időszakban területileg szélesebb növekedés lehetőségét jelzik, a második negyedévi lassulás miatt azonban még nem beszélhetünk stabil és tartós fellendülésről.
A KSH 2026. első félévi adatai megerősítik, hogy a lakásépítésekben az év elején megindult kedvező fordulat a második negyedévben felgyorsult. Az első három hónapban még csak mérsékelt növekedés látszott, tavasszal azonban már jóval több lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy a lakásépítések több éve tartó visszaesése után valóban megindult egy korrekció, bár a volumen még továbbra is elmarad a 2022–2023-ban jellemző szinttől.
A tízezer lakosra jutó lakásépítési mutató azt jelzi, hogy a 2026. I. negyedévi élénkülés területileg rendkívül egyenlőtlen volt, és nem pusztán a vármegyék eltérő népességszámából adódott. Az országos, mintegy 3 lakásos átlag több mint kétszeresét érte el Pest vármegye 6,4-es értéke, Budapesten pedig 5,7 új lakás jutott tízezer lakosra; az átlagot rajtuk kívül csak Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád haladta meg némileg. Ezzel szemben Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben mindössze 0,3, Nógrádban, Baranyában és Komárom-Esztergomban pedig 0,5 lakás jutott tízezer lakosra. A fajlagos adatok tehát még világosabban megmutatják a lakásépítések fővárosi–agglomerációs koncentrációját, valamint azt, hogy több észak-magyarországi és dunántúli vármegyében a lakásállomány megújulása továbbra is rendkívül lassú.
A növekedésben továbbra is Budapestnek és Pest vármegyének van meghatározó szerepe. Az első félévben az új lakások mintegy háromötöde ezen a két területen épült fel. A koncentráció ugyanakkor valamelyest enyhült az első negyedévhez képest, mert tavasszal az ország más részein is élénkebbé váltak az átadások. Ez fontos változás: az év eleji növekedés még főként a fővárosra és az agglomerációra támaszkodott, a második negyedévben azonban már több vidéki térség is érdemben hozzájárult az országos bővüléshez.
A régiók között továbbra is jelentősek a különbségek. Közép-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön számottevően nőtt a használatba vett lakások száma, és Dél-Dunántúlon is határozott javulás következett be a gyenge évkezdet után. Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor csak részleges élénkülés látható, Észak-Magyarországon pedig továbbra is rendkívül alacsony maradt a lakásépítési aktivitás. A kedvező országos adat tehát nem jelent egységes fellendülést: vannak térségek, ahol már érzékelhető a fordulat, máshol azonban még alig látszik változás.
A vármegyei adatok értelmezésénél különösen fontos figyelembe venni az alacsony bázist. Több vármegyében látványos százalékos növekedést mutatnak a statisztikák, de ez esetenként csak néhány tucat új lakást jelent. Másutt – például Fejérben, Bács-Kiskunban vagy Győr-Moson-Sopronban – a növekedés már abszolút értékben is számottevőbb. Somogy példája jól mutatja a negyedéves adatok ingadozását: az év eleji erős visszaesést a második negyedévben jelentős javulás követte. Emiatt az első féléves adatok pontosabb képet adnak a folyamatokról, mint az egyes negyedévek önmagukban.
Településtípus szerint is szélesedett a növekedés. Az első negyedévben a községekben még csökkent az átadott lakások száma, a második negyedévben viszont már itt is erőteljes bővülés következett be. A megyei jogú városokban és a kisebb városokban ugyancsak gyorsultak az átadások. Ez arra utal, hogy a javulás már nem kizárólag néhány nagy budapesti társasházi projekthez kapcsolódik, hanem a vidéki városok és a családiház-építések körében is megjelent.
Adatforrás: KSH Fókuszban a megyék, 2026. I. negyedév, KSH Lakásépítések, építési engedélyek, 2026. I. félév
