Koppenhága letaszította Bécset az EIU 2025-ös élhetőségi indexének éléről, véget vetve ezzel az osztrák főváros hároméves dominanciájának. Bécs az egészségügyi ellátás terén megelőzte dán kollégáját, de Koppenhága a stabilitás, az oktatás és az infrastruktúra terén is tökéletes 100 pontot ért el, és ezzel az első helyre került.
Az értékelés a világ 173 városát értékeli 30 mutató alapján, öt kategóriába sorolva: stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás és infrastruktúra, azzal a céllal, hogy megmutassa, mennyire kényelmes ezekben a városokban élni.
Az idei átlagos indexpontszám továbbra is 76,1 a 100-ból, ami a tavalyi évhez képest nem változott. Bár a geopolitikai konfliktusok és a polgári zavargások csökkentették az átlagos stabilitási pontszámokat, az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra terén számos feltörekvő városban elért eredmények segítettek ellensúlyozni a csökkenést.
Koppenhága idén a második helyről lépett előre, miután az öt kategóriából háromban – stabilitás, oktatás és infrastruktúra – 100-as pontszámot kapott.
Bécs stabilitási pontszámai meredeken csökkentek, miután 2024 nyarán egy (később lemondott) Taylor Swift-koncertet megelőzően bombariadóval fenyegetőztek, és 2025-ben felfedeztek egy tervezett támadást egy városi vasútállomás ellen. Ezzel a város hároméves listavezető pozíciója véget ért, és a második helyre a svájci Zürich került.
A legjobban Al Khobar (Szaúd-Arábia) fejlődött, ahol az egészségügyi és az oktatás terén elért pontszámok jelentősen emelkedtek, és 13 helyet javítottak. A kanadai Calgary esett vissza a legjobban a rangsorban, az ötödik helyről a 18. helyre. Három brit város – Manchester, London és Edinburgh – szintén a legnagyobb visszaesők között volt, mivel stabilitási pontszámaik csökkentek.
A felmérésben szereplő 173 város közül még mindig Damaszkusz (Szíria) a legkevésbé élhető, Tripoli (Líbia) egy hellyel előzi meg.
Az első tíz helyezett
Az április 14. és május 11. között végzett idei felmérésben továbbra is a nyugat-európai városok és az ázsiai-csendes-óceáni térség fejlett országai uralják a rangsor élmezőnyét.
Az élhetőséget továbbra is sok tényező veszélyezteti
Az indexben szereplő 173 város átlagos életminőségi pontszáma (100-ból 76,1) megegyezik a tavalyi értékkel. A stabilitás kategóriában azonban a geopolitikai feszültségek, a polgári zavargások és a széles körű lakásválságok közepette tovább csökkentek a pontszámok. Több nyugat-európai városban a terrortámadások és fenyegetések, valamint a növekvő bűnözés és idegengyűlölet továbbra is aláássa a stabilitást. Teheránban (Irán), valamint Tajvan és India városaiban a stabilitási pontszámok csökkentek, mivel a katonai konfliktus veszélye fokozódott.
Teheránban az izraeli-gázai konfliktus eszkalálódása, az Irán által támogatott szíriai rezsim összeomlása és az Egyesült Államokkal való növekvő feszültség közepette nőtt a geopolitikai instabilitás. A tajvani városok alacsonyabb stabilitási pontszámai a Kína szándékaival kapcsolatos növekvő bizonytalanságot tükrözik, mivel Kína igyekszik megszigorítani a Tajvani-szoros feletti ellenőrzést. A rangsorban szereplő indiai városok esetében a leminősítést az ország egyik legsúlyosabb, civileket célzó terrortámadása okozta, amely katonai konfrontációhoz vezetett a szomszédos Pakisztánnal. Bár később tűzszünetet kötöttek, a két atomfegyverekkel rendelkező szomszéd között továbbra is ellenséges a viszony.
Pozitív irány, hogy az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra terén elért pontszámok átlagosan némi javulást mutattak. Az egészségügyi ellátás terén a javulást Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek városai húzták felfelé, ahol az olajban gazdag kormányok kiterjesztették az állami egészségügyi rendszereket, és beruházásokat vonzottak a kórházak építésébe.
Nyugat-Európa a legélhetőbb régió
Nyugat-Európa továbbra is a legjobban teljesítő régió az élhetőség terén, mivel az öt kategóriából négyben a legjobb eredményt érte el, és csak az oktatás terén előzi meg Észak-Amerika. A régió stabilitási pontszáma azonban csökkent, mivel a terrorizmus, a zavargások és az antiszemita támadások gyakoribbá váltak.
Észak-Amerika 25 városának átlagos összpontszáma a legutóbbi felmérés szerint kissé, 90,4-re csökkent. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a négy kanadai város egészségügyi pontszámai csökkentek, mivel a decentralizált nemzeti egészségügyi szolgálat finanszírozásáról szóló vita továbbra is megoldatlan. Mivel az Egyesült Államokban a Trump-kormányzat az oktatásra és az egészségügyre fordított közkiadások csökkentését javasolja, a régió továbbra is ki van téve annak, hogy a jelentés jövőbeli kiadásaiban további leminősítésekre kerül sor.
Mint mindig, most is az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legszélesebb a pontszámok skálája. A legélhetőbb város, Melbourne (Ausztrália) idén a negyedik helyen végzett a rangsorban, míg a legkevésbé élhető térségbeli város, Dhaka (Banglades) a 171. helyen végzett (három helyet rontva az országban 2024-ben bekövetkezett politikai zavargások után).
Damaszkusz még mindig a világ legkevésbé élhető városa
Az élhetőségi rangsorunk alján nagyrészt közel-keleti és afrikai városok találhatók. Még mindig Damaszkusz (Szíria) a világ legkevésbé élhető városa. Szíriában 2024 decemberében drámai rendszerváltás történt, amikor a Baath-kormány 61 évnyi hatalom után megbukott. A város 100-ból 30,7-es átlagos életminőségi pontszáma azonban nem változott tavaly óta, különösen a stabilitás és az egészségügyi ellátás pontszámai maradtak alacsonyak. Damaszkusz összpontszáma közel tíz ponttal kevesebb, mint a következő legrosszabb városé, Tripolié (Líbia), amely szintén rosszul teljesít a stabilitás terén, és tavaly óta sem javult az összpontszáma.
A 10 legkevésbé élhető város: Caracas (Venezuela), Kijev (Ukrajna), Port Moresby (Pápua Új-Guinea), Harare (Zimbabwe), Lagos (Nigéria), Algír (Algéria), Karachi Pakisztán), Dhaka (Bangladesh), Tripoli (Líbia), Damaszkusz (Szíria).
Al Khobar feljebb lépett a rangsorban, Calgary viszont visszaesett
A szaúd-arábiai Al Khobarban történt a legnagyobb javulás tavaly óta. A királyság a Vision 2030 keretében nagy összegeket fektet be az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés javításába, amely egy messzeható gazdasági diverzifikációs program, amelynek célja, hogy csökkentse az ország olajfüggőségét. Az indonéziai Jakartában is jelentősen javult az élhetőség, ami a stabilitási pontszámok javulásán alapul. Ez az ország biztonsági erői által a terrorizmussal szembeni sebezhetőség csökkentése terén elért fokozatos előrelépést tükrözi. A kormányellenes diáktüntetések 2025 márciusában veszélyeztették a stabilitást, de azóta elcsitultak. A közelmúltban bekövetkezett áradások azonban figyelmeztetést adtak az alacsonyan fekvő várost fenyegető hosszú távú éghajlati kockázatokra.
Az élhetőségi rangsorban a legtöbbet lefelé lépők között vannak az első tíz helyezett korábbi tagjai is. 2024-ben Calgary az ötödik helyen állt indexünkben, de idén (a felmérésben részt vevő másik három kanadai városhoz hasonlóan) csökkent az egészségügyi ellátás terén elért pontszáma, mivel az ország nemzeti egészségügyi szolgálatának feszültségei fokozódtak, így a legnagyobb visszaeső a rangsorban. Toronto szintén visszaesett, a 12. helyről a 16. helyre, és Vancouver az egyetlen kanadai város az első tízben.
A rangsorban lejjebb elhelyezkedő három brit nagyváros – Manchester, London és Edinburgh – pontszáma szintén csökkent stabilitás kategóriájában. Az Egyesült Királyságban 2024-ben széles körű zavargások törtek ki, amelyeket egy southporti gyermekközpont elleni támadás váltott ki (ennek során három gyermek meghalt).
Az EIU élhetőségi felméréséről
Az élhetőség a világ városainak életkörülményeit hasonlítja össze számszerűsített pontszámok alapján. Az értékelés öt fő kategóriára épül: stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás, valamint infrastruktúra.
A felmérés alapján egyes városokhoz nehézségi pótlék is társulhat, amelyet a cégek juttatásként fizethetnek a nehéz körülmények között dolgozó munkavállalóknak. A juttatás mértéke cégenként eltérhet, gyakran meghaladva az ajánlott szintet.
A pontszámok súlyozott rendszer alapján készülnek, figyelembe véve mind a minőségi (szakértői értékelés), mind a mennyiségi (adatokon alapuló) mutatókat. A végső eredmény egy 1-től 100-ig terjedő skálán jelenik meg, ahol 100 az ideális élhetőséget jelzi.
Forrás: EIU, amely az Economist Group része, több mint 75 éves szakértelemmel 200 országra vonatkozóan készít politikai, gazdasági és szakpolitikai előrejelzéseket.
