A hazai lakások átlagos alapterülete ez elmarad az uniós átlagtól. Bár a magyarországi lakások szobaszáma az elmúlt két évtizedben nőtt, méretükben és komfortfokozatukban több környező országtól is lemaradnak, s a hazai lakások átlagos alapterülete is elmarad az uniós átlagtól.
A KSH adatai szerint 2024. december 31-én a hazai lakásállomány 4,6 milliós volt. A lakások közel egyharmada Budapesten és Pest vármegyében helyezkedett el.
A nemrégiben ábrákon is bemutatott összesített lakáspiaci adatok azt mutatják, hogy minden tizedik lakás egyszobás és minden harmadik kétszobás, ugyanakkor többségük három- vagy annál több szobás volt (31%-a háromszobás, 27%-a négy- és annál több szobás). A nagyvárosokra jellemző lakásméretek kisebbek voltak az országos átlagnál, Budapesten a három- és annál több szobás lakások aránya 11 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. 2024 végén száz lakásban 291 szoba volt, 36-tal több, mint az ezredfordulón. A száz szobára jutó lakók száma 24 év alatt 98-ról 71-re csökkent.
A magyarországi lakások 91 m2-es átlagos alapterülete elmarad a 103 m2-es európai uniós átlagtól. A környező országok közül Ausztriában 110, Szlovákiában és Szlovéniában 104 m2 volt a lakások átlagos mérete. Szerbiában a hazaihoz hasonló lakásméretek jellemzők, és csak Románia esetében beszélhetünk kirívóan alacsony, 55 m2-es átlagos lakásterületről.
2023-ban az EU-ban átlagosan 1,6 szoba jutott egy főre, amellyel pontosan megegyezik a magyarországi adat. Az EU-országok közül a legnagyobb számot Luxemburgban és Máltán regisztrálták (2,2 szoba egy főre), majd Belgium és Hollandia következett (2,1 szoba). A skála másik végén Lengyelország (1,1 szoba) és Horvátország, Lettország (2021-es adatok), Románia és Szlovákia állt (mindegyik országban átlagosan 1,2 szoba jutott egy főre).
Ehhez kapcsolódó mutató a háztartásokban élő személyek száma. 2023-ban az EU-ban átlagosan 2,3 fő élt egy háztartásban. Az EU-országok között ez a szám Magyarországon szintén 2,3 fő, Szlovákiában 3,1 fő, Lengyelországban 2,9 fő, Horvátországban és Írországban 2,7 fő, Németországban, Dániában és Svédországban 2,0 fő, Finnországban és Litvániában pedig 1,9 fő volt.
Az EU lakosságának valamivel több mint fele él családi házban
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának eloszlása a lakástípusok (ház, lakás vagy egyéb) szerint az EU-országokban jelentősen eltérő. Az eloszlás nagyban függ attól, hogy városban, kisvárosban, külvárosban vagy vidéki területen él-e az adott személy.
2023-ban az EU-ban a lakosság 51,7 %-a élt családi házban, míg 47,7 %-a lakásban (és 0,6 %-a egyéb szálláson, például lakóhajón vagy lakókocsiban). Az EU-országok kétharmadában a családi házak (ez magában foglalja a sorházakat is) a leggyakoribbak. Írországban (90%) volt a legmagasabb a házban élő lakosság aránya, majd Hollandia (79%), Belgium és Horvátország (mindkettő 77%) következett. Magyarországos a népesség 74%-a lakik családi házban e statisztikák alapján. A lakások aránya Spanyolországban (66%), Lettországban (65%, 2021-es adatok), Máltán (63%) és Németországban (61%) volt a legmagasabb.
A városokban az EU lakosságának 72%-a lakásban, 27%-a házban élt. A kisvárosokban és a külvárosokban az arányok 56% (házban élők) és 43% (lakásban élők) voltak, míg a vidéki területeken a lakosság 82%-a házban, csak 17%-a lakásban élt.
