Az év eleji növekedés után nyáron jelentősen visszaesett az építőanyagok iránti kereslet, szeptemberre azonban stabilizálódott a piac. A felújításokhoz kapcsolódó támogatások látványosan, de nem egyenletesen növelték az egyes termékek forgalmát, miközben az új lakások építési engedélyeinek emelkedése egyelőre nem jelent hasonló mértékű tényleges beruházási aktivitást. Az Újház 2026-os építőipari körképe szerint a következő időszak meghatározó kérdése, hogy a tervezett lakáspolitikai intézkedések mikor és milyen mértékben élénkítik a keresletet.
Az Újház országos, közel 80 építőanyag-kereskedésből álló hálózatának értékesítési adatai alapján 2026 első nyolc hónapjában értékben 8,5 százalékkal, volumenben pedig megközelítőleg 5 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához képest. Az átlagos áremelkedés mintegy 2 százalék volt, vagyis a bővülés mögött tényleges mennyiségi növekedés is állt.
Az összesített adatok azonban két nagyon eltérő időszakot takarnak. Az első félévben még 13,2 százalékkal nőtt az értékesítés, júliusban már 1,5 százalékos, augusztusban pedig 6 százalékos visszaesést mértek. A két nyári hónap együttesen 3,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Szeptemberben a forgalom mindössze 0,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. Ez arra utal, hogy a nyári visszaesés nem mélyült tovább, ugyanakkor tartós fordulatról még korai beszélni.
Révi Péter, az Újház beszerzési igazgatója szerint az augusztusi gyengébb teljesítményben az időjárás és a munkanapok alacsony száma is szerepet játszhatott. A szeptemberi telephelyi visszajelzések azonban arra utalnak, hogy nem pusztán szezonális hatásról van szó: a kereskedésekben a megszokottnál kevesebb ajánlatkérés érkezett.
A támogatások előrehozzák a vásárlásokat, majd visszaeshet a kereslet
Az Újház elemzése szerint a felújítási támogatások jelentősen befolyásolják az építőanyag-piacot, hatásuk azonban nem egyenletes. Egyes termékeknél rendkívüli keresletnövekedést idéznek elő, amelyet később erőteljes visszaesés követhet.
Jó példa erre az üveggyapot, amelynek értékesítése az első félévben 89 százalékkal nőtt, július–augusztusban viszont már 30 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Hasonló folyamat játszódott le a fehér EPS hőszigetelő anyagoknál: az első féléves 40 százalékos növekedést nyáron 9 százalékos visszaesés követte.
A kereslet ingadozásában többféle tényező játszott szerepet. A Vidéki Otthonfelújítási Program számos felújítási termék iránt növelte az érdeklődést, míg az EPS- és XPS-szigetelések tavaszi forgalomnövekedését az Újház szerint elsősorban a várható áremelések előtti kivitelezői készletezés magyarázhatta.
Különösen látványos volt az EKR/Takarékos Otthon Program hatása. Az üveggyapot forgalma 2025 novembere és 2026 februárja között mintegy két és félszeresére nőtt. A többlet jelentős részét azonban néhány nagy vevő vásárlásai adták, márciustól pedig a kiugró keresleti hullám lényegében megszűnt.
Mindez arra figyelmeztet, hogy a támogatások vagy a várható áremelések hatására megugró forgalom nem feltétlenül jelenti a felújítási piac tartós élénkülését. Sok esetben csupán későbbi vásárlások kerülnek korábbi időpontra.
A belső felújítások piaca ellenállóbbnak bizonyult
Miközben a külső szigetelések és más, támogatásokhoz szorosan kapcsolódó termékkörök forgalma erősen ingadozott, a belső felújításokhoz használt építőanyagok értékesítése kiegyensúlyozottabban alakult.
Az Újház hálózatában január és augusztus között értékben:
- a melegburkolatok forgalma 40 százalékkal,
- a beltéri ajtóké 45 százalékkal,
- a padlókiegyenlítőké 16 százalékkal nőtt.
Ezeknél a termékeknél a nyári hónapokban sem szűnt meg teljesen a növekedés.
Az elemzés szerint ezért nem érdemes egységes felújítási piacról beszélni. A homlokzati és energetikai korszerűsítések keresletét erősebben befolyásolják a támogatások és az árvárakozások, míg a belső felújítások más ütemben mozognak.
Területi szempontból is jelentősek az eltérések. Pest vármegyében például az első félévben még 20,9 százalékkal nőtt a forgalom, július–augusztusban viszont 3,6 százalékos visszaesést mértek. A nyári csökkenés keleten 10,3, nyugaton 5,2, délen pedig 0,5 százalékos volt.
Több építési engedély, de mikor indulnak el a beruházások?
Az országos lakásépítési statisztikák kedvezőbb képet mutatnak, mint a nyári építőanyag-forgalom. A KSH adatai szerint 2026 első félévében 6.278 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12.830-ról 16.588-ra emelkedett, ami 29 százalékos növekedést jelent.
Az engedélyezés lendülete azonban nyárra mérséklődött. Júliusban és augusztusban már kevesebb engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos hónapjaiban, így az első nyolc hónapra számított éves növekedés 19 százalékra csökkent.
Az Újház szerint az engedélyek számának növekedését nem lehet kizárólag a beruházási kedv erősödéseként értelmezni. A változó szabályozási környezet miatt egyes fejlesztők előrehozhatták az engedélyezési folyamatokat. Emiatt a magas engedélyszám önmagában még nem garantálja, hogy hasonló ütemben növekszik majd a ténylegesen megkezdett építkezések száma.
A kereskedőhálózat adatai ugyanakkor szeptemberben már kedvezőbb folyamatot jeleztek: az új építésekhez kapcsolódó szerkezeti anyagok forgalma mintegy 10 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez még nem tekinthető tartós piaci fordulatnak, de arra utalhat, hogy az új építésekhez kapcsolódó kereslet a nyári visszaesés után ismét élénkülhet.
A lakáshitelezés rekordja sem jelent automatikusan építőipari fellendülést
A lakáshitelezés és az építőipari kereslet közötti kapcsolat szintén összetettebbé vált. Az Újház körképe az MNB adataira hivatkozva megállapítja, hogy 2026 első nyolc hónapjában 2043 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak Magyarországon, ami már meghaladta a teljes 2025-ös év 1967 milliárd forintos összegét.
Mindeközben a lakáspiaci tranzakciók száma csökken. A Bankmonitor elemzése az idei év egészére 17 százalékos visszaesést valószínűsít.
Dudás Gergő, az Újház üzleti intelligencia osztályvezetője szerint a két folyamat együttesen azt jelzi, hogy a vásárlók egy-egy lakás megszerzéséhez nagyobb összegű hitelt vesznek fel, és a tranzakciók nagyobb részéhez kapcsolódik hitelfelvétel. A rekordösszegű hitelezés ezért önmagában nem bizonyítja a lakáspiaci aktivitás erősödését, és nem jelent automatikusan több új lakásépítést vagy nagyobb építőanyag-keresletet.
A 2027-es támogatások új lendületet adhatnak a felújításoknak
Az Újház számára különösen fontosak a 2027-re tervezett lakáspolitikai intézkedések, hiszen forgalmában a felújításokhoz kapcsolódó vásárlások meghatározó szerepet játszanak.
A hálózat értékesítésében a jellemzően új építéshez kötődő szerkezeti anyagok – például a falazóelemek, födémek, betonacélok és habarcsok – a teljes forgalom mintegy ötödét adják. A szigetelések, tetőfedő anyagok és belső befejező munkákhoz kapcsolódó termékek együttes aránya viszont meghaladja az 50 százalékot.
A kormány október 19-én ismertetett tervei között energetikai lakásfelújítási támogatások és kedvezményes, fix 3 százalékos hitelkonstrukció is szerepel. Az új lakások esetében az 5 százalékos áfa fenntartása és a Wekerle Plusz keretében tervezett kedvezményes lakáshitel szintén támogathatja a keresletet.
A felújítási programok különösen jelentős hatással lehetnek az építőanyag-kereskedelemre, ugyanakkor az Újház szerint a várható keresletnövekedés mértéke egyelőre nehezen becsülhető. Ehhez ismerni kell a végleges jogosultsági feltételeket, a támogatások nagyságát, a finanszírozási konstrukciókat és a programok indulásának időpontját.
A korábbi tapasztalatok alapján ráadásul arra is számítani lehet, hogy az új programok hatására bizonyos termékkörökben ismét koncentrált keresleti hullámok alakulnak ki.
2027-ben már növekedhet a felújítási piac
A rövid távú bizonytalanság ellenére a középtávú építőipari előrejelzések kedvezőbbek. A 2026. júniusi Euroconstruct-prognózis szerint Magyarországon az új lakásépítések volumene már 2026-ban 7 százalékkal növekedhet, és a bővülés – mérsékeltebb ütemben – 2027-ben is folytatódhat.
A felújítási piacon 2027-re 5 százalékos volumennövekedést várnak. Ugyanakkor az építőipari árak további, mintegy 5 százalékos emelkedésével is számolni kell.
Az Újház értékelése szerint a következő időszakot ezért egyszerre jellemezheti a jelenlegi kivárás, a támogatások és az árvárakozások miatt előrehozott kereslet, valamint a később meginduló beruházások hatása.
A középtávú élénkülés egyik feltétele, hogy a megnövekedett lakásépítési engedélyállomány valóban megvalósuló beruházásokká váljon, és a meghirdetett felújítási programok széles körben elérhető, kiszámítható támogatási lehetőséget biztosítsanak.„A piac most nem egyetlen irányba halad: egyszerre látunk lassulást, előrehozott keresletet és olyan szabályozási változásokat, amelyek később új aktivitást hozhatnak” – fogalmazott Szórády Csilla, az Újház Zrt. vezérigazgatója.
Az elemzés fő tanulsága, hogy az építőipari fellendülés lehetősége már látszik a mutatókban, a tényleges kereslet tartós növekedése azonban még várat magára.
Forrás: Újház Zrt. – Építőipari körkép 2026 – Az elemzés a vállalat saját kereskedelmi adatain, valamint a KSH, az MNB és más piaci szereplők statisztikáin, előrejelzésein alapul.
