A 2025-ös év utolsó negyedévében ismét nagyon alacsony szintre esett vissza az építőipari Aktivitás-Kezdés, így az év egészében is csak mérsékelt (kb. 9%-os) csökkenés mellett zárt a piac. Ezzel szemben a magasépítéseken belül a társasházépítések 2025-ben erős évet hoztak: közel 1000 milliárd forintnyi kivitelezés indult, ami folyóáron mintegy 60%-kal haladta meg a 2024-es szintet, és a magasépítési indítások közel felét adta.
A harmadik negyedévben elindult, kiugró értékű M1-es autópálya-bővítés ugyanakkor „megtartotta” az éves számokat: 2025-ben összességében közel 2900 milliárd forint értékben léptek építési fázisba beruházások, ami 2024-hez képest csupán mintegy 9%-os visszaesést jelentett. A teljes képet azonban 2025-ben döntően a magasépítések formálták – azon belül is a társasházi lakásépítések.
Miközben a nem lakáscélú magasépítéseknél kevés projekt indult, a társasházi kivitelezések látványos felfutása miatt a magasépítési Aktivitás-Kezdés közel fele társasház-építésekhez kapcsolódott. Ilyen arányra a 2000-es évek első fele óta nem volt példa. A társasházi lakásépítés 2025-ben rekordévet zárt: az Aktivitás-Kezdés folyóáron is mintegy 60%-kal meghaladta az előző év szintjét.
Fókuszban a társasházépítések
2025 negyedik negyedévében a magasépítési Aktivitás-Kezdés érdemben visszaesett az előző negyedévekhez képest, ugyanakkor az év eleji magasabb volumen miatt éves szinten a csökkenés 2024-hez képest 10% körül maradt. Összességében 2025-ben valamivel kevesebb, mint 2000 milliárd forint értékben indultak meg kivitelezések a magasépítési szektorban, ami a 2021–2025 közötti időszak legalacsonyabb szintjét jelentette.
A magasépítési összkép azonban félrevezető lenne a társasház-építések külön kezelése nélkül: a társasházi lakásépítések 2025-ös felfutása és a nem lakáscélú projektek gyenge indítása együtt azt eredményezte, hogy a magasépítési Aktivitás-Kezdés közel fele társasházi kivitelezéshez kapcsolódott. Vagyis miközben a szektor egésze visszafogottabb volt, a társasházi lakásfejlesztések valójában „kihúzták” a magasépítési aktivitást.
A társasházi lakásépítések a negyedik negyedévben ugyan kevésbé voltak aktívak (az elindult kivitelezések értéke az elmúlt két év második legalacsonyabb negyedéves szintjére csökkent), 2025 összességében mégis rekordévnek számított. Az év első három negyedévében tap osztalt magas aktivitás nyomán közel 1000 milliárd forint értékben indultak el társasházi építkezések. Ez folyóáron mintegy 60%-kal haladta meg az előző év Aktivitás-Kezdés szintjét, változatlan árakon pedig nagyjából a korábbi csúcsidőszak (2017–2018) volumenének felelt meg.
A társasházi fejlesztések térbeli koncentrációja továbbra is kiemelkedő. Az elmúlt négy negyedévet nézve a társasházi Aktivitás-Kezdés 68%-a Budapesten indult el, Közép-Magyarország részesedése a fővárossal együtt 70% volt. Nyugat-Magyarországon 16%, Kelet-Magyarországon 14% volt a társasházi indítások aránya. A felfutás tehát döntően a fővárosi (és agglomerációs) fejlesztési piacra koncentrálódott.
A kivitelezések befejezési oldala ugyanakkor óvatosságra int: a korábbi évek gyengébb projektindítási hajlandósága 2025-ben az Aktivitás-Befejezés mutatóban is megjelent. Tavaly összesen 370 milliárd forint értékben adtak át társasházakat, ami nagyjából 8%-kal maradt el a 2024-es értéktől.
A kilátások 2026-ra továbbra is erősek. Az előzetes adatok az engedélyezés felpörgését mutatták, miközben a 2025 szeptemberében indult Otthon Start Program és a tavaly elindított Tőkeprogram is további lökést adhat az új társasházi beruházásoknak. A kiemelt projektekhez kapcsolódó bejelentések alapján több ezer lakás kivitelezése kerülhet hamarosan építési fázisba, és az értékesítési határidők miatt ezek egy része már 2026-ban elindulhat.
Budapest továbbra is vezet
Az elmúlt négy negyedév alapján a teljes Aktivitás-Kezdésen belül továbbra is Budapest rendelkezett a legmagasabb aránnyal: a megkezdett kivitelezések 31%-a a fővároshoz kapcsolódott. A Közép-Dunántúl részesedése meghaladta a 27%-ot – ebben elsősorban az autópálya-építés játszott szerepet. Összességében az építkezések több mint 40%-a Közép-Magyarországon indult el, 36,4% kapcsolódott a Nyugat-Dunántúlhoz, és 23% volt Kelet-Magyarország részesedése.
Visszaesés a többi alágazatban
A nem lakáscélú magasépítéseket 2025-ben visszaesés jellemezte. A negyedik negyedévben az elindult építkezések összege nagyjából a (szintén szerény) második negyedév szintjén alakult. Az év egészét tekintve a nem lakáscélú magasépítési Aktivitás-Kezdés 1000 milliárd forint körül volt: ez a 2018–2025 közötti időszak legalacsonyabb összege, és folyóáron 37,5%-os visszaesést jelentett 2024-hez, valamint 43%-os elmaradást 2023-hoz képest.
A negyedik negyedév legnagyobb nem lakáscélú magasépítési projektjei között több logisztikai központ mellett szállodafejlesztések is megjelentek . A nagy- és kiskereskedelmi ingatlanok szegmense 2025-ben összességében mérsékelt aktivitást mutatott: az Aktivitás-Kezdés 27%-kal maradt el 2024-től (és 16%-kal 2023-tól), nagyjából a 2020-as szinten alakult, ugyanakkor néhány nagyobb projekt így is elindult . A befejezések oldalán 2025-ben összesen 71 milliárd forint értékben adtak át nagy- és kiskereskedelmi ingatlanokat, ami megegyezett a 2024-es összeggel.
A mélyépítési piacon a harmadik negyedévben elindult M1-es autópálya-bővítés (M0–Concó pihenőhely) egyszeri kiugrást okozott, de a negyedik negyedévben ismét nagyon alacsony szinten alakult a megkezdett mélyépítési kivitelezések értéke, és projektszámban is kevés beruházás vette kezdetét. Az autópálya-beruházásnak köszönhetően 2025 éves szinten mégis közel 1000 milliárd forint értékben indult mélyépítési beruházás, ami nem sokkal tért el az egy évvel korábbitól (ahol a mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat elindulása emelte a számokat). A visszaesést jól jelzi, hogy a negyedik negyedév legnagyobb elindult építőipari kivitelezései közé mélyépítési projekt nem tudott bekerülni.
