Miért lett ennyire drága a lakásépítés Magyarországon?

A 2024-es évben tovább emelkedett a lakások fajlagos építési költsége Magyarországon, amely országos átlagban már elérte a 617 ezer forintot négyzetméterenként. A területi különbségek továbbra is jelentősek: míg egyes régiókban félmillió forint alatt is felépíthető egy négyzetméter, addig máshol jóval felette jár a költség.

Bár ez csupán 3,5%-os növekedés a 2023-as adatokhoz képest, és jól mutatja a piac lassulását, mivel az elmúlt években jellemzően kétszámjegyű volt a drágulás. A legutóbb 2016-ban volt ilyen alacsony a költségnövekedés üteme. Ez a lassulás azt is jelzi, hogy a piac kezd kimerülni – olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében.

Az építőipar kapacitása is kezdi elérni a határait, amit az is mutat, hogy az építkezések átlagos időtartama egyre nő. A lakóingatlan-építések volumene jelentősen csökkent: 2023-ban 13.295 lakás épült, ami 2016 óta a legalacsonyabb szám. Ezek 6170 épületben valósultak meg, főként földszintes vagy legfeljebb egyemeletes házak formájában. A tégla továbbra is domináns falszerkezet, és a legtöbb tető betoncserepes fedést kapott.

Az építkezések jelentős része családi ház volt, amelyek átlagos fajlagos költsége 608 ezer forint volt, de Budapest és Nógrád vármegye között több mint 40%-os különbség mutatkozott. Jelentős eltérések figyelhetők meg régiónként: Budapesten 759 ezer forint volt a családi házak fajlagos költsége, míg Nógrádban csak 538 ezer forint. A többlakásos épületeknél még nagyobb a szórás: Nógrádban 424 ezer, Budapesten 661 ezer forint egy négyzetméter ára. Egyes megyékben, mint Fejér és Baranya, az árak erőteljesen nőttek, míg másutt, például Borsodban, jelentősen csökkentek.

A regionális különbségek mögött nemcsak az építőanyagok ára vagy a munkaerő-költség áll, hanem a helyi kereslet és a beruházások is. Szabolcsban például az ukrán vásárlók, Csongrádban egy új BYD-gyár, Baranyában pedig egy bejelentés előtt álló nagy beruházás befolyásolta az árakat. A műszaki színvonal szintén jelentősen alakítja a kivitelezési költségeket – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A szakértők szerint a költségváltozások mögött nemcsak a munkabérek és az anyagárak, hanem a beruházások, vásárlói kereslet és az alkalmazott műszaki színvonal is meghúzódik. A nagyobb alapterületű lakások drágábban épülnek, amit a magasabb igényszint és a választott prémium anyagok magyaráznak. A 200 négyzetméter fölötti lakásoknál már 659 ezer forint volt az átlagos négyzetméterenkénti költség, míg a 80–100 négyzetmétereseknél ez 598 ezer forint volt. Ez is azt jelzi, hogy a vagyonosabb építtetők hajlandóak többet áldozni a magasabb minőségre vagy extra funkciókra.

A lakás mérete is fontos tényező: a legolcsóbb négyzetméterárat a 80–100 m²-es lakásoknál mérték (598 ezer Ft), míg a 200 m² felettieknél ez már 659 ezer forint volt. A drágább anyaghasználat és a prémium igények miatt a nagyobb lakások kivitelezése jellemzően többe kerül, amit az anyagi lehetőségeik miatt főleg a vagyonosabb építtetők vállalnak.

Végül a kivitelezési idő is jelentősen nőtt: 2024-ben átlagosan 778 napot vett igénybe egy lakás felépítése, szemben a 2023-as 683 nappal. A többlakásos épületek még hosszabb, átlagosan 937 nap alatt készültek el. A kivitelezések elhúzódása mögött részben a munkaerőhiány áll, amely az építőipar egészét évek óta sújtja. A költségek növekedése is szinte kizárólag a munkaerő drágulásából adódott, ami tovább lassíthatja az építkezési folyamatokat a következő időszakban.

Forrás: OTP Ingatlanpont