Nyolc évvel a megszüntetése után ismét állami támogatást kaphatnak a lakástakarékpénztári megtakarítások Magyarországon. A 2027-es költségvetési és lakáspolitikai tervekben felmerült a támogatási rendszer újraindítása, amely azonban várhatóan nem a korábbi konstrukció egyszerű visszaállítását jelenti. A részletek még kidolgozásra várnak, így egyelőre az sem tekinthető véglegesnek, hogy kik, milyen feltételekkel és mekkora támogatáshoz juthatnak.
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés parlamenti bemutatásakor jelentette be, hogy a Wekerle Plusz otthonteremtési program részeként visszavezetik a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatását.
A tervek szerint az öt vagy tíz éven keresztül rendszeresen takarékoskodók befizetéseit az első öt évben 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos vissza nem térítendő állami támogatással egészítik ki. A bejelentésben emellett 3 százalékos banki kamat is szerepelt.
Az új konstrukció elsősorban a lakásvásárláshoz szükséges önerő összegyűjtését segítené, de a lakástakarékok hagyományosan más lakáscélok, így építés, felújítás és korszerűsítés finanszírozására is használhatók. Az új támogatás pontos felhasználási feltételeit azonban még nem ismertették.
Egyelőre az sem ismert, lesz-e az állami támogatásnak éves felső határa. A korábbi rendszerben volt ilyen korlát, így az új szabályozásnál is felmerülhet hasonló megoldás. A támogatás pontos számítási módja, az igénybevétel személyi feltételei és a meglévő szerződések esetleges jogosultsága szintén tisztázásra várnak.
Közel három évtizedes múltjuk van a lakástakarékoknak Magyarországon
Magyarországon 1997-ben, német mintára indult el a lakástakarékpénztári rendszer, amely a lakáscélú előtakarékosságot állami támogatással és kedvezményes hitellehetőséggel ösztönözte. A konstrukció lényege az volt, hogy a háztartások rendszeres befizetésekkel gyűjthettek lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy korszerűsítésre, a megtakarításukat pedig az állam is kiegészítette.
Az állami támogatás a befizetések 30 százaléka volt, amelynek éves felső határa kezdetben 36 ezer, később 72 ezer forintra emelkedett. Utóbbi maximális összeg havi 20 ezer forintos megtakarítással volt elérhető. A lakástakarékok a társasházak és lakásszövetkezetek felújításainak finanszírozásában is szerepet kaptak, számukra a lakásszámtól függően magasabb támogatási plafonokat határoztak meg.
A rendszerben 2018 októbere hozott fordulatot: az akkori kormány megszüntette az új szerződések állami támogatását, elsősorban annak költségvetési terheire és vitatott hatékonyságára hivatkozva. Az akkori indoklás szerint a támogatás éves költsége megközelítette a 70 milliárd forintot. A korábban megkötött szerződések támogatása a vállalt feltételekkel továbbra is megmaradt.
Az állami támogatás kivezetése jelentősen visszavetette a lakástakarékpiacot. A szolgáltatók később saját kamatbónuszokkal és megtakarítási prémiumokkal jelentek meg, 2023-tól ismét élénkült a termékkínálat. Jelenleg három meghatározó szereplő működik a piacon: az OTP Lakástakarék, az Erste Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza. Az MNB adatai szerint 2025 végén együttesen mintegy 923 milliárd forint betétet kezeltek, ami 3,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az új rendszerben a támogatás százalékos mértéke alacsonyabb lenne a korábbinál, de a tényleges összehasonlításhoz ismerni kell majd a támogatási plafont és a befizetésekre vonatkozó szabályokat is.
Állami támogatás nélkül is működik a lakástakarékpiac
A támogatás megszüntetése után a lakástakarékpénztárak saját kamatbónuszokkal és megtakarítási prémiumokkal igyekeztek vonzóvá tenni termékeiket. A korábbi négy nagy szolgáltatóból mára három maradt: az OTP Lakástakarék, az Erste Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza.
A BiztosDöntés.hu októberi körképe szerint mindhárom szolgáltató kínál többéves, kamatbónusszal kiegészített megtakarítási konstrukciókat. Egyes termékeknél a bónusz mértéke elérheti a befizetések 30 százalékát, bizonyos feltételek mellett pedig ennél magasabb is lehet. Ez azonban nem azonos az éves hozammal: a megtakarítás tényleges jövedelmezőségét az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM) fejezi ki.
A piacon már 4 százalék feletti EBKM-et kínáló konstrukciók is elérhetők. Az állami támogatás visszavezetése ezért tovább növelheti a lakástakarékok vonzerejét, bár a megtérülés a szolgáltatói feltételektől és az új támogatási szabályoktól is függ majd.
A lakástakarékpiac ugyanakkor még nem tért vissza korábbi növekedési pályájára. Az MNB Aranykönyvének adataira hivatkozó BiztosDöntés.hu szerint a három pénztár 2025 végén összesen 922,86 milliárd forint betétet kezelt, ami 3,5 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.
A Wekerle Plusz részeként térhet vissza a támogatás
Az államilag támogatott lakástakarék a 2027-ben induló Wekerle Plusz otthonteremtési program egyik eleme lenne. A program az Otthon Start helyébe lépő kedvezményes lakáshitel mellett a megtakarítások ösztönzésére és a meglévő lakásállomány energetikai korszerűsítésére is kiterjedne.
A lakástakarék újbóli állami támogatásának lakáspiaci hatása ugyanakkor eltérhet a közvetlen hiteltámogatásokétól. Míg a kedvezményes hitel azonnal növelheti a lakásvásárlók finanszírozási lehetőségeit és keresletét, a többéves előtakarékosság hosszabb idő alatt építi fel a háztartások saját forrásait. Ez különösen akkor lehet jelentős, ha a megtakarítások valóban új lakásberuházásokhoz vagy felújításokhoz vezetnek.
Európában már több mint 70 éve támogatják az államok a lakástakarékokat
A lakáscélú előtakarékosságnak több mint százéves hagyománya van Európában. A német lakástakarékpénztárak (Bausparkassen) elődei már a 19. század végén megjelentek, Ausztriában pedig az 1920-as években terjedt el a rendszer. A közvetlen állami megtakarítási prémiumok történetének fontos mérföldköve 1952, amikor Németországban törvényben vezették be a lakáscélú megtakarítások támogatását. A rendszert később több európai ország is átvette, különösen a közép-kelet-európai rendszerváltások után: Szlovákiában 1992-ben, Csehországban 1993-ban, Magyarországon 1997-ben indult el a modern lakástakarékpénztári rendszer.
Magyarországgal ellentétben Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában 2026-ban is jár állami támogatás a lakáscélú előtakarékossághoz, bár eltérő feltételekkel. Németországban a befizetések 10 százaléka, legfeljebb évi 70 euró személyenként, jövedelmi korlátokkal. Ausztriában 1,5 százalék, legfeljebb 18 euró az éves támogatás. Csehországban 2024-ben megfelezték a támogatási plafont: jelenleg a befizetések 5 százaléka, legfeljebb évi 1000 korona jár. Szlovákiában 2026-ban 6 százalék, maximum évi 70 euró az állami hozzájárulás, szintén jövedelmi feltételekkel.
Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a lakáscélú megtakarítások állami ösztönzése hosszú múltra tekint vissza, és több országban ma is a lakásfinanszírozási rendszer része. Az elmúlt években ugyanakkor több helyen csökkentették a támogatások mértékét vagy szigorították a jogosultsági feltételeket. A cél továbbra is a háztartások saját forrásainak gyarapítása, valamint a későbbi lakásvásárlások és felújítások finanszírozásának segítése.
A részletszabályokon múlik, mennyire lesz vonzó az új lakástakarék
A bejelentés alapján a lakástakarékpénztári támogatás 2027-es visszatérése a magyar lakásfinanszírozás egyik fontos változása lehet. A konstrukció egyszerre ösztönözheti a hosszú távú öngondoskodást és segítheti a későbbi lakásberuházások finanszírozását.
A tényleges hatás azonban számos, egyelőre nyitott kérdéstől függ. Nem ismert a maximálisan támogatható befizetés, az állami hozzájárulás éves összeghatára, a kedvezményezettek köre, valamint az sem, hogyan kapcsolódhatnak az új támogatások a lakástakarékpénztárak jelenlegi termékeihez és kamatbónuszaihoz.
A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a támogatás visszaállítása mennyire széles körben teszi elérhetővé a lakáscélú megtakarítást, és mekkora tényleges segítséget jelenthet a lakásvásárláshoz szükséges önerő vagy a felújítási források előteremtésében.
