2015-ben 7.612 új lakás épült, 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12.515 volt, 30%-kal több a 2014. évinél – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.
2015-ben még mindig 100 éves mélyponton volt a lakásépítések száma. Bár a kiadott lakásépítési engedélyek számának jelentős növekedése optimizmusra ad okot, a rendkívül alacsony bázis miatt igencsak indokolja a kormány tavalyi év végi intézkedéseit.
2015 decemberében előremutató döntések születtek a lakásépítések áfájának 5 százalékra mérsékléséről, valamint a családok otthonteremtési kedvezményének jelentős mértékű kibővítéséről, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylésről, illetve áfacsökkentésről. Ezek az utóbbi évtized lakásépítést érintő legjelentősebb pozitív intézkedései.
A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, megalapozza a magyar társadalom életminőségét. A lakásépítések támogatása megteremti azt a lehetőséget, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás felé.
2015-ben az előző évhez képest a KSH adatai szerint:
• az épített lakások száma országosan 9, Budapesten és a községekben 4, a megyei jogú városokban 14%-kal csökkent;
• az év folyamán kiadott 12 515 új lakásépítési engedély 30%-kal haladta meg a megelőző évit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték;
• a természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 59, a vállalkozások által építetteké 39%, Budapesten az utóbbiak aránya 59-ről 66%-ra nőtt;
• az építés célját tekintve saját használatra a lakások 55, értékesítésre 41%-a épült;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 56-ról 60%-ra nőtt, míg a többszintes, többlakásos épületeké 35-ről 33%-ra, a lakóparkban épült lakásoké 7-ről 5%-ra csökkent;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, ugyanúgy, mint egy évvel korábban;
• a megszűnt 2000 lakás 16%-kal volt több mint egy évvel korábban, közülük 286 volt önkormányzati tulajdonú;
• a kiadott új építési engedélyek alapján 27%-kal több, összesen 6526 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (4652 darab) 8%-kal csökkent.
A KSH részletes adattáblái ITT olvashatók.
A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében
Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.
A lakásépítések számának növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.
A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.
Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.
Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.
Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.