TLE-interjú – Folytatjuk sorozatunkat a lakossági energetikai korszerűsítések témájában. Az új támogatás bejelentésére várva ismét szakembereket idézünk, illetve interjúvoltunk meg arról, szerintük milyen otthonfelújítási támogatási program kellene, illetve lenne reális 2024-ben.
A Portfolio múlt heti Építőipar 2024 konferenciáján több alkalommal is szóba került egy lehetséges felújítási program. Banai Ádám, az MNB jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a felújítási támogatási programok során az energetikai javulásnak kell az elsődleges szempontnak lennie.
Tibor Dávid, a Masterplast elnöke arról is beszélt, hogy az ipari beruházások mellet az épületenergetikai felújítások jelenthetnek menekülő utat a megrendelések drasztikus csökkenésével küzdő az építőipari vállalatoknak, építőanyaggyártóknak. Az energiahatékonysági korszerűsítések megvalósítása uniós kötelezettség is, de a hazai költségvetésnek is érdeke.
A magyar épületállomány rendkívül elavult, Közép-Kelet-Európa legnagyobb arányú energetikai pazarlása zajlik Magyarországon, a környező országokban ugyanis a lakóépületek sokkal nagyobb százaléka korszerűsített. Az elmúlt 20 évben az épületfelújítás nem kapott kellő strukturált támogatást. Sajnos az otthonteremtési program – amely egyébként nagyon gáláns és vonzó volt – sem hasznosult épületenergetikai felújításokra, hanem sok jakuzzi és konyhabútor lett belőle – fogalmazott Tibor Dávid.
Az EU-s törekvések és célok végre már nem csak ajánlások, folyamatosan jelennek meg az építőanyagokat szabályozó rendeletek is. Ezek erős kényszerpályára tették az épületfelújítást is – mondta. Így 2050-ig, mire Európa karbonsemlegessé szeretne válni, vagyis az épületeknek nulla energiafogyasztásúak kell, hogy legyenek, igen nagy feladat áll a hazai építőipar előtt.
A termikus burok kulcsfontosságú, tehát elsődleges, hogy a hőszigetelés és a nyílászárók legyen meg, ezután lehet a fűtéskorszerűsítést racionálisan megváltoztatni. Mivel 2040-ig a gázkazánokat ki kell vezetnünk, tehát a meglévőket is ki kell kötni, minél előbb el kell kezdeni az átállást, mert a hátralevő 15 év hamar elszalad – figyelmeztetett Tibor Dávid.
Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi egyetértés van arról, miszerint 2060-ra az épületállomány környezeti lábnyoma meg fog duplázódni, ha nem változtatunk. Ezért van jelentőségük a komplex felújítási programokra, amelyekkel a növekvő karbonlábnyom 50-80%-kal csökkenthető lenne. Az nem is kérdés, hogy a támogatott felújítási programokra szükség van – mondta.
Magyarország 2021-ben elkészített és az EU által elfogadott, hatályos épületfelújítási stratégiája 2030-ig kijelölte a felújításokra és az új építésekre vonatkozó célokat. Az ÉMI ennek megfelelően igyekszik támogatni a fenntarthatósági célok megvalósítását.
Az idén januárban az ÉVOSZ-szal közösen létrehoztak egy olyan információs rendszert, ami lehetővé teszi azt, hogy ha ma Magyarországon valaki építeni, felújítani akar, akkor a rendelkezésére álljon az építőanyagokra és építési termékekre vonatkozó minden információ. Ez a hiánypótló adatbázis önkéntes adatfeltöltésre épül, tehát maguk a gyártók töltik fel a termékek környezeti, műszaki és gazdasági információit. Az a cél, hogy nyárra egy olyan működő adatbázis jöjjön létre, amely segíteni tudja akár a támogatott programok során a minőségi és fenntarthatósági döntések meghozatalát – mondta el Buday-Malik Adrienn. Az akkori információ szerint eddig 33 gyártó töltötte fel a termékeit.
Csak energiamegtakarításra és környezetvédelemre
Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének (MCSTE) elnöke szerint a korábbi 3+3 milliló forintos otthonfelújítási támogatás nagyon jó program volt, mert az elmúlt két évtizedben a legtöbb lakóingatlan-felújítást hozta, ami mindenképpen óriási siker. A lakossági megtakarításokat is sikerült vele megmozdítani, ráadásul a gazdaságfehérítéshez is hozzájárult, hiszen szerződéssel, számlára kellett dolgoztatni.
„Ebből kiindulva egy olyan új program lenne jó, amely ténylegesen segítené azt a réteget, amelynek a legnagyobb szüksége lenne arra, hogy a rezsi helyett másra költsenek” – mondta a szervezet elnöke.
ígylakunk.hu: Milyen legyen az új program?
Gulyás István: Mi készítettünk a jogalkotók figyelmébe egy szakmai ajánlást, hogy a szakmai irányelveket úgy dolgozzák ki, amivel egyértelműen mérhető energiamegtakarítást hozó beruházásokat lehessen támogatni. Semmiképpen sem engedném, hogy a felújítási program másra is felhasználható legyen. A felhasználás alapja legyen az energiamegtakarítás és a környezetvédelem. Ez utóbbi alatt pl. az azbesztpala tetők tetőhéjjalás-cseréjét is engedném, mert ez még mindig legalább százezres nagyságrendű lakóépületet érint. Itt kiemelten fontos a szakszerű bontás és az leszedett azbesztpala kezelése, elszállítása a további egészségkárosítás elkerülése érdekében.
Behoznám az új energetikai tanúsítási rendszer irányait is: az új tanúsítvány végén a felújítási cél megadásával már kiszámolja a szoftver, hogy ez mennyi gigajoule megtakarítást jelentene. Ezeket a megtakarításokat az EKR-ben (energetikai kötelezettségi rendszer) értékesíteni lehet – talán hamarosan magánszemélyként is. (Jelenleg ebben a kérdésben nagyon nagy a bizonytalanság, ezért nem lehet érdemben még többet mondani, többet tudni róla.) Egy gigajoule 10 ezer forintot ér, tehát egy komplex felújítás, amellyel akár közel 300 gigajoule megtakarítás is elérhető, majdnem 3 millió forintot érhet. Ez a felújítási összeg 10-20%-a is lehet.
Kérdés, hogy mi a fő cél: egy szakmailag indokolt korszerűsítési sorrend végigvitele (ez általában a szigetelés – nyílászárócsere – fűtéskorszerűsítés) vagy az, hogy minél gyorsabban érjünk el minél nagyobb energiamegtakarítást (felülírhatja az előbbi technológiai sorrendet, mert egy rossz háznál egy nagyon elavult kazán korszerűsítésével gyorsan lehet sok megtakarítást elérni). Utóbbi esetben azonban fontos, hogy később a hőburok is elkészüljön.
Ami az új programot illeti, én úgy hallottam, hogy 5+5 milliós vissza nem térítendő támogatás és hitel lesz a konstrukció. Itt különféle variációk lehetnek, pl. annyi vissza nem térítendő összeget kaphasson valaki, amennyi hitelt felvesz. Kérdéses még az is, milyen feltételekkel lehet majd felvenni a hitelt. Ezzel nekem az a gondom, hogy valószínűleg éppen azok nem fogják tudni felvenni a hitel hitelképesség hiányában, akiknek a legnagyobb szükségük lenne segítségre. Ennek megoldására lehetne a megtakarítás a hitel fedezete, ha a magyar bankrendszer ezt elfogadná. Vagy be lehetne vezetni egy megtakarítási bónuszt, azaz minél komplexebb felújítást vállal valaki, annál kedvezőbb kamatot kapna.
ígylakunk.hu: Biztosan nem tudja mindenki egy lépcsőben megvalósítani a komplex mélyfelújítást. Hogyan lehetne ezt áthidalni?
Gulyás István: Fontos, hogy kapjanak az emberek szakmai segítséget a felújítás megtervezéséhez és a kivitelezés végigviteléhez. Különben arra fognak költeni, amit adott pillanatban legtöbbet hallanak a médiában. Ehhez kötelezően kiindulásként meg kell állapítani, milyen állapotban van a ház energetikailag, illetve milyen lépcsőfokok kellene a választott cél eléréséhez. Ez adhatná meg egy fokozatos fejújítási koncepció lépéseit. Ehhez természetesen olyan otthonfelújítási támogatási program kellene, amely legalább középtávon, de inkább folyamatosan elérhető.
A mostani tanúsítási rendszerben felmérhető a kiindulási állapot és meghatározható a célállapot, majd az ügyfél anyagi lehetőségeinek a függvényében eldönthető, hogy megvalósítja az optimális technológiai sorrendet vagy törekedve a lehető legnagyobb energiamegtakarításra csinál pl. egy gyors kazáncserét.
Lényeges, hogy mindenkinek legyen elérhető a támogatás, mert tudom, hogy sok idős is költenek a házára, ha kapna segítséget. Ennek hiányában nagyon sok olyan lakóépület maradna ki, és sok olyan, amelyiknek a legnagyobb szüksége lenne a korszerűsítésre és a megtakarításra. Azt hallottam, hogy most így tervezik az új programot.
Gulyás István arra számít, hogy ugyan lehet majd idén regisztrálni a programra és a hitelt felvenni, de a számlák kifizetése csak jövőre indul el. A tervezést viszont időben érdemes elkezdeni, amikor még van szabad szakember-kapacitás és a kivitelezési díjakba, anyagárakba sem épült be a támogatás.
Az épület állapotához igazodó támogatási mérték
Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője azért tartana fontosnak egy kormányzati felújítási programot, mert azzal sok olyan ember tudna korszerűsíteni, akinek nincs meg hozzá a pénzük. Úgy véli ehhez szükség van legalább 1-2 millió forint vissza nem térítendő támogatásra is egy fix 3% körüli, kedvezményes, hosszú távú hitel mellé, hogy minél többen tudjanak lépni. Enélkül csak azok tudnák kihasználni, akiknek egyébként is lenne pénzük felújításba fogni.
Nagyon nagy szükség van az energetikai felújításra, mert nagyon sok korszerűtlen ház van az országban, és a legtöbb ilyen házat kispénzűek lakják, akik támogatás nélkül nem tudnak belevágni – hangsúlyozta a Mapei ügyvezetője.
Mint kifejtette, sokaknál így is gondot okozhat a hitelképességi követelmény, nekik nagyon hosszú távra hitelezhetne az állam, hiszen a lakóingatlan maga is hosszú távú befektetés. Mindenesetre meg kellene oldani, hogy az alacsony jövedelműek is hozzájussanak a támogatásokhoz.
Felvetette, hogy ha lenne egy alapos felmérés arról, hogy a lakosságnak mennyit lenne képes és hajlandó a lakása korszerűsítésére költeni, akkor ki lehetne dolgozni egy lépcsőzetes programot: elindulni 1-2 milliós támogatással és 3%-os, 10 milliós hitellel mindenkinek. Ezután meg kell nézni, hogy ez hány ember tudja igénybe venni, és ebből továbblépni azok felé, akiknek ez nem volt elég segítség.
A cél az, hogy megvédjük a környezetet, az épületek ne bocsássanak ki káros égésterméket, minél kevesebb energiát engedjünk ki az ablakon – ezt nem lehet a magyar épületállománnyal 1-2 év alatt megoldani. Ezért korlátlan időre kellene meghirdetni a programot, de 5-10 éves távlatban mindenképpen – mondta Markovich Béla.
A feltételekről szólva kifejtette: „lényeges, hogy valóban olyan házakra, tárasházakra fordítsák a támogatásokat, ahol valóban nagy szükség van rá. Meg kell nézni az épületek állapotát, valamint, hogy hová lehet vele eljutni, és a vállalt megtakarítás szerint adni különböző mértékű támogatást.
Mivel az energiamegtakarítás a fő szempont, és az, hogy mennyire szennyezi egy energetikailag rossz épület a környezetet, ezen az alapon kell bárki számára elérhetővé tenni, és nem gyerekekhez kötni.
Az előző támogatási programnál pozitívum volt, hogy viszonylag egyszerű volt az adminisztráció. Ezt biztosan bonyolítani fogja a tanúsíttatás, de ezt nem lehet megúszni. Viszont, ha nagyon bonyolult a pályázás, kevesebben fogják kihasználni a lehetőséget.”
Előző cikkünk a témában: Milyen új otthonfelújítási programra számíthatunk?
