TLE-interjú – Amíg Magyarországon arra várunk, hogy megnyíljon a brüsszeli pénzcsap és megkapjuk a többi között a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére tervezett forrásokat, addig más tagállamokban javában zajlanak a hasonló célú programok. Csehországban, Lengyelországban és Spanyolországban néztük körül, hogyan használják fel az EU-s forrásokat az otthonok korszerűsítésére.
Csehországban folyamatos a támogatási program
Csehországban kb. 1,5 millió családi ház van. Ezeknek évente 1,4%-át újítják fel. Ha figyelembe vesszük, hogy a családi házakat 30 évente fel kellene újítani, elmondható, hogy jelentős részük nincs korszerűsítve – mutatja be a helyzetet Ondřej Boreš, a csehországi VELUX közkapcsolati menedzsere.
A 2014-2018 közötti időszakban az egylakásos lakóépületeknek mindössze 20%-a esett át mélységi korszerűsítésen. A felújítási stratégia egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 85%-ra növelje a mélyfelújítások számát. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 2030-ra 3%-ra növelnék az éves felújítási arányt (hogy minden családi házat 30 évente felújítsanak).
Jelenleg a lakások felújítását a Környezetvédelmi Minisztérium Új Zöld Megtakarítási Programja támogatja, amelyet a Cseh Köztársaság Állami Környezetvédelmi Alapja kezel, és a családi házak és társasházak energiatakarékosságára összpontosít.
A korszerűsítési program ösztönzi a lakóépületek energiaifelhasználásának csökkentését (komplex vagy részleges hőszigetelés), a nagyon alacsony energiaintenzitású házak építését, az energiaforrások környezetbarát és hatékony felhasználását és a megújuló energiaforrások használatát. A program fő célja a környezet állapotának javítása a szennyezőanyagok és üvegházhatású gázok (különösen a CO2) kibocsátásának csökkentésével. A program célja energiamegtakarítás elérése a végső fogyasztás terén, a beltéri környezetminőség javítása és a cseh gazdaság ösztönzése. További hozadéka a programnak a polgárok lakásminőségének javítása, a városok és falvak arculatának javítása, hosszú távú progresszív tendenciák elindítása.
A program 2009-ben indult, és azóta is folyamatosan működik. Ez nagyon fontos, mert így az emberek biztosak lehetnek abban, hogy lesz lehetőségük felújítani a lakásukat, biztosan kapnak támogatást az államtól. Nem úgy, mint másutt, ahol még mindig ad hoc „felhívásokat” használnak, és az embereknek néhány órájuk van arra, hogy jelentkezzenek – emelte ki a szakember.
Lényeges, hogy a támogatás mértéke a felújítás által elért energiamegtakarítás mértékétől függ. Aki majdnem passzívház szabványok szerint újítja fel a házát, több mint 40 ezer eurót kaphat (a támogatható költségek 50%-áig), akár előfinanszírozással is, a többit pedig alacsonyabb kamatozású bankhitelből fedezheti 2024-től. Ha nem éri el a korszerűsítés ezt az energetikai kategóriát, kevesebb támogatás jár.
A legszegényebb háztartások számára elérhető egy ennél alacsonyabb, de 100%-os támogatási intenzitású összeg kizárólag a legsürgősebb munkálatokra (vízvezetékek cseréjére, szigetelésre stb.)
A programot 2009 óta kizárólag európai forrásokból finanszírozzák. 2020-ig az európai kibocsátási egységek (EUA) és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti egységek árveréséből származó bevételekből, 2021-től összetett finanszírozással (Helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz – Nemzeti helyreállítási terv: 0,76 milliárd euró, Korszerűsítési alap: 2,2 milliárd euró, EUA aukciós bevételek: évi 0,16 milliárd euró).
Tiszta levegőt és meleg lakásokat Lengyelországban
Waldemar Czarnocki, a VELUX lengyelországi üzletfejlesztési és értékesítéstámogatási menedzsere az ígylakunknak elmondta, hogy a klímasemleges gazdaság irányába tett lépésként a lengyel kormány 2022. február 9-én elfogadta az „Épületek felújításának hosszú távú stratégiáját (DSRB)”. Ez a dokumentum egyfajta útitervnek tekinthető a lengyelországi épületállomány rövid és hosszú távú felújítására vonatkozóan. Lengyelország összes épületét felmérték, és kiderült, hogy az épületek jelentős része alacsony energiahatékonyságú – különösen a 21. század előtt épületek -, és az elkövetkező években hőtechnikai korszerűsítésre lesz szükségük.
A 2021-es népszámlálás szerint Lengyelországban 15,3 millió lakás található mintegy 6,9 millió épületben. Ebből 6,3 millió családi ház, amelyek esetében a szilárd tüzelésű kazánok továbbra is az elsődleges hőforrásnak számítanak.
A stratégia szerint 2050-ig a becslések szerint körülbelül 7,5 millió hőtechnikai korszerűsítési beruházás valósul meg, ebből 4,7 millió mélyfelújítás, beleértve az időbeli szakaszos hőtechnikai korszerűsítéseket is. A stratégia szerint a korszerűsítések átlagos éves üteme körülbelül 3,8% lesz, feltételezve, hogy 2050-re az épületek 65%-a eléri az 50 kWh/m2 -évnél nem magasabb EP-indexet.
Lengyelországban több kormányzati program is ösztönzi az átfogó hőtechnikai korszerűsítést, a legelterjedtebbek a „Tiszta levegő” és a „Meleg lakás” programok – sorolta Waldemar Czarnocki.
A 2018-2029-re tervezett „Tiszta levegő” program célja az egylakásos lakóépületek CO2-kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása. A program az épületek átfogó hőtechnikai korszerűsítésének, valamint a régi és nem hatékony szilárd tüzelésű hőforrások korszerű, a legmagasabb követelményeknek megfelelő hőforrásokra történő cseréjének társfinanszírozását biztosítja. A program 2023-ig csak a régi kazánok alacsony kibocsátásúakra való cseréjének támogatására összpontosított. A 2023 elején bevezetett változások után a 10 évnél régebbi lakóépületek tulajdonosai vagy társtulajdonosai nagy összegű támogatást kaphatnak az úgynevezett mély hőtechnikai korszerűsítésre, azaz elsősorban az ablakok és ajtók cseréjére, valamint a falak és a mennyezet szigetelésére.
Az igénylők számára három támogatási szint áll rendelkezésre, minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a támogatás (66-135 ezer zloty).
2023. november közepéig a program keretében benyújtott összes támogatási kérelem (728.054) fele (371.489) a hőtechnikai korszerűsítésre vonatkozott, de csak 6%-a (44.693) volt mélyfelújítás.
A „Meleg lakás” program a többlakásos épületekben lévő lakások tulajdonosainak, az önkormányzati lakások bérlőinek és a 3-7 lakóhelyiséggel rendelkező közösségeknek szól. Célja a szilárd tüzelőanyaggal működő hőforrások kiváltásának támogatása és az energiahatékonyság javítása a többlakásos lakóépületekben található lakóhelyiségekben. A nyílászárók cseréje azonban csak akkor végezhető el, ha a fő projekt, azaz a hőforrás cseréje befejeződött.
Az összesen 1,75 milliárd PLN költségvetésű program legfeljebb 41.000-375.000 PLN összegű támogatást nyújt attól függően, hogy magánszemély vagy közösség az igénylő, mekkora a családban az egy főre jutó jövedelem, milyen munkálatokat végeznek (benne van-e a hőforrás cseréjével járó átfogó hőtechnikai korszerűsítés, esetleg fotovoltaikus mikroberendezés telepítése). A legszennyezettebb településeken lakók magasabb támogatási hányadra számíthatnak.
2023. október közepéig közel 63 millió zloty (PLN) értékű pályázatot fogadtak el, és további több mint 250 pályázatot nyújtottak be.
A VELUX képviselője elmondta, hogy a vállalat évek óta támogatja az egészséges, energiatakarékos és megfizethető lakások létrehozását, valamint az ezt igénylő lakások mély hőtechnikai korszerűsítését. Az első tetőablakok pl. több mint 30 évvel ezelőtt jelentek meg Lengyelországban, és gyakori, hogy a régi tetőablakok már nem rendelkeznek a korábbi tömörségükkel, ezért érdemes megfontolni a cseréjüket a jelenleg kínált energiatakarékosak és funkcionálisak megoldásokra.
A VELUX tetőablakcsere-programja Lengyelországban a renoVator. Egyszerű regisztráció után a VELUX szakértői nemcsak tanácsot adnak a termékek kiválasztásában, hanem a bevált nagykereskedőkhöz és kivitelezőkhöz is elirányítják a tulajdonosokat.
A VELUX piacvezetőként oktató szerepet vállalt az épületek energiahatékonyságának javításában, valamint új épületek létrehozásában. Az „Egészséges otthonok barométere” című ciklikus jelentés közzétételével tényeket és adatokat szolgáltatnak a nyilvános vitába a beltéri klímáról, annak a lakók egészségére és jólétére gyakorolt hatásáról, valamint érveket mutatnak be a fenntartható energetikai korszerűsítés felgyorsításának szükségessége és az egészséges és hatékony energiahatékony épületekbe való befektetés hosszú távú gazdasági előnyei mellett.
A vállalat csatlakozott a Termikus Korszerűsítési Koalícióhoz, amelynek célja az iparág felvilágosítása az nyílászárók új, energiatakarékos ajtókra, ablakokra cseréjének előnyeiről, valamint az épületek hőtechnikai korszerűsítéséhez nyújtott támogatások igénybevételének támogatása.
Sok munkája van és lesz a spanyol építőiparnak
Susan Martín Belmonte – a REVO Prosperidad Sostenible egyesület kutató-szakértője korábban beszélt nekünk arról, hogy Spanyolországban a lakások többsége nagyon régi és energiahatékonyság szempontjából nagyon rossz állapotban van. Szerinte a helyzet sokkal rosszabb, mint sok más EU-s tagállamban, talán az EU átlagánál is gyengébb. A 2005 előtt épített épületek gyakorlatilag mind ebbe a kategóriába tartoznak.
A spanyol kormány azt ígéri, hogy 2026-ig 500 ezer lakást újít fel, erre 6,8 milliárd eurót irányzott elő az EU Next Generation alapjából. Ez a 25 milliós lakásállomány 2%-a. Spanyolországban a lakóépületek 50%-a (9,7 millió) 1980 előtti. de legalább 17 millió lakást kellene felújítani. Az épületek energiahatékonyságát legalább 60%-kal javító energetikai korszerűsítést évente csak az épületállomány 0,2%-ánál végeznek, ami egy évben csak kb. 30.000 lakást jelent. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében azonban az országnak 2030-ig évi 300.000 felújítást kellene elvégeznie, és ezt az arányt 20 éven keresztül fenntartania.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapja, más néven Next Generation EU keretében 750 000 millió eurót osztanak szét 2026-ig az Európai Uniót alkotó 27 állam között. Spanyolország 2026-ig 140 000 millió eurót kap, aminek elköltését az ún. Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv részletezi. Ennek egyik fejezete a Lakásrehabilitációs és Városregenerációs Terv, amelyen keresztül 6820 millió eurót fordítanak a városrészek átfogó felújítására és az épületek – otthonok, irodák és közintézmények – energiahatékonyságának javítására, a fogyasztást csökkentésével és a megújuló energiaforrások beépítésével. A többi között lakóépületek átfogó rehabilitációjára 1994 millió eurót, kifejezetten épületenergetikai rehabilitációs programra további 300 millió eurót szántak, és személyi jövedelemadó-kedvezményt kapnak azok a magántulajdonosok, akik például ablakcserével növelik otthonuk energiahatékonyságát. Külön 1000 millió eurós tétel az 5000 fő alatti települések és városok számára keretezett energetikai támogatás. A program 20.000 új, szociális bérbe adható lakás építését is előirányozza, energiahatékony épületekben megfizethető áron egy további 1000 millió eurós alprogramban.
Cèsar Ramirez Martinell – a barcelonai BHS ingatlanfejlesztő elnöke is megerősítette, hogy folynak már európai uniós forrásból korszerűsítések és fejlesztések. BHS is is részt vesz több Next Generation-projektben, elsősorban társasházak fejlesztésében Barcelona és Madrid vonzáskörzetében, de más városokban is.
A program megvalósítása ugyan a tervezettnél lassabban halad a regionális szervezés körülményessége miatt, de csak a katalán régióban legalább több mint 50 EU-s projekt van építés alatt. Mint mondja a Next Generation támogatások elnyerésének feltétele, hogy az épületnek legalább 20%-kal túl kell teljesítenie a CE kódot, így a hőszigetelés nagyon fontos. Minden épületnek az eredeti tervezés részeként napelemekkel is rendelkeznie kell. A BHS ehhez különösen környezetbarát én fenntartható, ún. 3 nullás építési technológiával járul hozzá.
Az biztos, hogy az EU-s korszerűsítési és megfizethető lakhatásra irányuló projektek a következő 5-8 évben rengeteg munkát, megrendelést adnak majd a spanyol építőiparnak.
