
Az építkezések és az épületek környezetterhelésének csökkentése egyre fontosabb szempont a fejlesztők és a megrendelők oldaláról is. Ugyan az építőipar legnagyobb problémája most a beruházások elmaradása, az ágazat jövőjét tekintve is megkerülhetetlen kérdés a beépített anyagok és az építési technológiák fenntarthatósága, környezeti és egészségügyi hatása. Néhány előremutató példát hoztunk.
A globális széndioxid kibocsátás mintegy 42 százaléka az épített környezetnek „köszönhető”, ám az épületek üzemeltetése ennek mindössze harmadáért felelős – a fennmaradó kibocsátás magukhoz az építőanyagokhoz és az építéshez kötődik.
Kibocsátás- és zajmentes építkezés
Egy, a norvég fővárosban zajló projektben, ahol a felesleges vizek elvezetésének elősegítésére egy betemetett patakot állítanak helyre, kizárólag elektromos meghajtású munkagépeket használnak. Ennek köszönhetően ezen az építkezésen egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátás. Sőt zaj sincs, így a szomszédos óvodákban nyugodtan alhatnak kint a gyerekek az udvaron a kotrógépek munkálkodása alatt is – mutatja be az Euronews riportja.
Ugyanígy járnak el egy víztározó építésénél és működtetésénél is: minden gépük és a fűtésük is zéró kibocsátású. Az egyetlen, amihez kell a biogáz, az a nehézteher-szállítás, a beton odajuttatása.
Oslo azt szeretné, ha 2025-re az összes önkormányzati építkezésen megszűnne a károsanyag-kibocsátás. Marit Hepsø, fenntartható épületek és építkezések szakértője azt mondja, az összes épületük és építkezésük, az összes út, kerékpárút, iskola energiafelhasználásának 37 százaléka kibocsátásmentes volt tavaly, a fennmaradók pedig többé-kevésbé fosszilis energia nélkül működtek.
Oslo – Barcelonával, Koppenhágával és Finnországgal együtt – részt vesz az uniós Big Buyers projektben, amelynek célja a kibocsátásmentes gépek közös, hatékony beszerzése.
3 nullás házépítés
Sem vizet, sem cementet nem használ és hulladékot sem termel – foglalja össze röviden Cèsar Ramirez Martinell, a katalán BHS elnöke a cég által kifejlesztett innovatív lakásépítési technológiát. A szerkezeti elemeket 70%-át gyárban készítik elő (Hétféle panelt és elemet gyártanak, integrált elektromos áramkörökkel, vízvezetékekkel, ablakokkal, ajtókkal stb), az építkezés helyén szerelik össze, így egy AA energetikai besorolású, 1500m2-es épületet 90 nap alatt tudnak felépíteni.

A katalán vállalat technológiája kiváló minőségű újrahasznosított anyagokat (újrahasznosított acél, fa stb.) használ, a cement és a víz elhagyásával, valamint a napenergia felhasználásával, illetve a maximális energiahatékonyság révén közel nulla környezeti hatással építenek. Az egyes lakások és a közös épületrészek több mint 70%-át napenergiával látják el.
A BHS megközelítése nagyrészt az ökoépítészetre, azaz a fenntartható építészetre épül, amelynek célja a természeti erőforrások maximalizálása és olyan épületrendszerek létrehozása, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat. Technológiája lelkiismeretesen bánik a nyersanyagokkal és a megújuló energiákkal, a lehető legnagyobb mértékben csökkenti az energia- és természeti erőforrások felhasználását, és minimalizálja a hulladék keletkezését.
Igyekeznek minimalizálni az építési folyamat környezeti hatásait is, csökkentve a CO2-kibocsátást a szállítás és a logisztika optimalizálásával.
Egész városrészek építhetők az új BHS-koncepcióval, amely lehetővé teszi, hogy az új városrészek tervezési javaslatai néhány nap alatt elkészüljenek, és az építkezés rekordidő alatt befejeződjön – egynégyszintes épület (8 lakás) 5 hét alatt készül el Ez a gyártási folyamat szabványosításának (ahol a végső befejezések a gyárban történnek) és a logisztika maximális hatékonyságának, valamint az urbanizált területen történő összeszerelési folyamatnak köszönhető.

Ráadásul a BHS kifejlesztett egy moduláris, szabványosított gyártási rendszert, amely csökkenti az időt és ezáltal a költségeket; utóbbiak így 10-15%-kal alacsonyabbak, mint a hagyományos építésnél.
Emellett a minőségből sem engednek, hiszen a hagyományos építésnél jobb minőségű, ökológiai és fenntartható anyagokat használnak, és a kivitelezés is magas színvonalú. A lehető leghatékonyabb energiafelhasználású, automatizált otthonokat építenek.
Építési hulladékból bútorok
Az egyik ember szemete a másik ember kincse – vagy egyedi bútordarabja. Egy francia kisvállalkozás az építési hulladékot menti meg a szemétlerakóktól azzal, hogy stílusos asztalokat, polcokat és székeket készít belőle.
A francia építőipar évente mintegy 50 millió tonna hulladékot termel. A 2019-ben négy fiatal francia építész által közösen alapított „Maison Tournesol” tervezői kollektíva küzd a hatalmas felesleg ellen.
„A lineáris gazdaság a következő: elveszünk, építünk, él, majd meghal” – mondja Francois Bois, tervező és a Maison Tournesol társalapítója. „Ez az, amikor mi belépünk. Abban a pillanatban, amikor meghal, amikor hulladékká válik, nemet mondunk, leállítjuk”. Így hozzájárulnak a körforgás megteremtéséhez.
A körforgásos gazdaságban az anyagokat a lehető leghosszabb ideig újrafelhasználják és újrahasznosítják. Ez egy olyan zárt körforgásos rendszert hoz létre, ahol a hulladékot minimalizálják, az erőforrásokat pedig kímélik. Franciaországban 2021 márciusától a körforgásos gazdaságot célzó hulladékellenes törvény (AGEC) előírja, hogy a közszolgáltatások által vásárolt áruk 20-40%-a újrafelhasználásból származzon, vagy újrahasznosított anyagokat tartalmazzon. Bevezették a kiterjesztett gyártói felelősség politikáját is, amelynek értelmében a gyártók felelősek a termékeik életciklusának végén történő ártalmatlanításáért.
A Maison Tournesol két tonna hulladék és hat tonna CO2-kibocsátás megtakarításában segít, állítja Francois Bois. (Forrás: Euronews)
