Az idei év sem lesz a lakásépítések éve, miként az elmúlt évben sem ez húzta az egyébként is döcögős ágazatot. Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól, a lakásállomány megújulása megint egyre lassabbnak mutatkozik. A KSH friss területi adatai mindezt jól alátámasztják, de van olyan vármegye, ami okozhat meglepetést.
Tavaly Magyarországon 13,9 új építésű lakás jutott tízezer lakosra. Ez csaknem 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, ami ugyancsak rendkívül alacsony volt mind a lakásállomány megújulása szempontjából, mind a környező országokhoz képest.
A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés azt jelenti, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (közel 4,5 millió darab), a 2024-es évi 13.295-ös lakásépítési szám azt jelenti, hogy ezzel a lakásépítési ütemmel a magyar lakásállomány 340 év alatt tud megújulni.
Ezt a rendkívül alacsony tavalyi országos átlagot csak öt vármegyében sikerült meghaladni. A legtöbb új építésű lakás Budapesten és Győr-Moson-Sopron vármegyében jutott, az országos átlag 2,0-, illetve 1,8-szerese, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, Tolnában, valamint Békés vármegyében viszont nem érte el annak negyedét sem.
2024-ben összesen 13.295 lakás épült hazánkban, ami 29%-kal elmaradt a 2023. évitől. Éves szinten legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást hazánkban (9994 db).
A legtöbb lakást a fővárosban építették tavaly is, de ezzel együtt a 2021. évi, több mint egy évtizedes csúcs után éves szinten egyre kevesebb lakás épül Budapesten: az országos tendenciával párhuzamosan 28%-kal csökkent a fővárosi lakásépítések száma az előző évihez képest. Legutóbb 2018-ban volt ennél alacsonyabb szinten a budapesti lakásátadások száma. Az országos érték 35%-át, összesen 4607 lakást vettek használatba az országnak ezen a részén, 28%-ukat a XI., 22%-ukat a XIII. kerületben.
Pest vármegyében is az előző évinél 37%-kal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt.
Ezzel együtt a középső régióban több új lakást adtak át, mint a többi hat régióban összesen.
Budapesten kívül még 14 vármegyében csökkent, és mindössze 5-ben emelkedett az átadott lakások száma egy év alatt. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a fővárosban és a Pest vármegyében tapasztalt visszaesésnek volt, de a korábban nagyobb számú lakásépítést felmutató vármegyék közül Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban, Somogyban és Vasban is számottevően szűkült az építések száma.
A legnagyobb mértékű (37%-os) csökkenés a kisebb lélekszámú városokban következett be, de a többi településkategóriában is 20–30% között alakult.
A tavaly átadott új lakások többsége családi ház volt, amit elsősorban a társasházépítési lendület erőteljes megtorpanása okozott országszerte, de kiemelten Budapesten és a vármegyeszékhelyken.
Az új lakások döntő többségét vállalkozók építették, kicsivel több mint negyedét természetes személyek. Ugyanakkor a KSH statisztikájában megjelentek az önkormányzatok is: a 132 új önkormányzati lakásból 98 Budapesten épült fel. A fővárosi lakásépítés visszaesésében a döntő szerepet a vállalkozói, jellemzően társasházi lakásépítések 30 százalékos csökkenése okozta.
Miből nem lesz új lakás?
A kiadott új lakásépítési engedélyeknek nagyságrendileg a feléből épül új lakás, a be nem adott engedélyekből azonban biztosan nem. Márpedig a 2024-ben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (20.494) 4,7 százalékkal elmaradt még az egy évvel korábbi, nem túl magas számtól is. Legutóbb 2015-ben kezdeményezték ennél kevesebb lakás építését.
Budapest mellett 12 vármegyében csökkent az építésii kedv. A fővárosban például éves szinten utoljára a koronavírus-járvány éveiben, 2020–2021-ben kezdeményezték ennél kevesebb lakás építését.
Ezt még akkor sem tudja ellensúlyozni a kiadott engedélyek számában növekedést produkáló néhány vármegye, ha Tolnában 4,5-szeresére ugrott az engedélyszám, hiszen ez – ha mind megépülne is – mindössze 472 új lakást jelentene.
A fővárosban és a megyei jogú városokban (12, illetve 5,6%-kal) csökkent, a többi városban (2,0%) és a községekben (1,1%) viszont kismértékben nőtt a hatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek száma.
Az adatok forrása: KSH, Fókuszban a vármegyék, 2024
