A vármegyék többségében elmaradt a lakásépítések száma az egy évvel korábbitól 2025 I. negyedévében. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban 25%-kal több az egy évvel korábbinál az előző két év csökkenése után. Közép-Magyarország dominanciáját azonban csak néhány vármegye közelíti.
A KSH Fókuszban a vármegyék legfrissebb kiadványa szerint a 2023 IV. negyedévi átmeneti növekedést leszámítva 2022 IV. negyedéve óta folyamatosan kevesebb lakás épül az országban a megelőző év azonos időszakinál. 2025 I. negyedévében összesen 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7%-kal elmaradt a 2024 I. negyedévi, alacsony bázistól is. Az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2017 I. negyedévében adtak át ennél kevesebb lakást hazánkban.
Mindössze hét vármegyében volt magasabb a lakásépítések száma 2025 első negyedévében, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Az országos csökkenésben a Fejér és Bács-Kiskun vármegyei visszaesésnek volt a legnagyobb szerepe. Ugyanakkor a Somogy, Pest és Zala vármegyei növekedés nagymértékben ellensúlyozta a negatív országos tendenciát. A fővárosban 7,4, a megyei jogú városokban 33%-kal kevesebb lakás épült, utóbbiak együttes száma még a budapesti új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5%-kal
Az országos érték 31%-át, összesen 843 lakást vettek használatba Budapesten, 33%-ukat a IX., 20%-ukat a XI., 15%-ukat a XIX. kerületben.
A 10 ezer lakosra jutó épített lakások száma országos átlagban csak 2,8 volt, de 15 vármegyében még ezt sem érte el.
Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új építésű lakás Somogy és Pest vármegyében volt, az országos átlag 3,2-, illetve 2,0-szerese. A lakásépítések intenzitása rajtuk kívül még Budapesten és Zala vármegyében haladta meg jelentősen az átlagot, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében annak mindössze 1–2%-át tette ki.
A legtöbb családi házat Pest megyében építették, több mint 642-at. Ez az idei első negyedévben összesen épült családi házaknak a csaknem a fele.
A vizsgált időszakban épült lakások több mint a fele a Közép-Magyarországi régióban épült, a maradék 41%-on osztozik a többi hat régió.
A lakások csaknem kétharmadát vállalkozások építették, ennek megfelelően az épített lakásoknak csak a harmada épült saját használatra, a többi értékesítés céljából.
Az ország nagy részén csökkent az építési kedv
2023–2024 között szinte folyamatosan kevesebb lakás építését tervezték, mint a megelőző év azonos időszakában. 2025 I. negyedévében viszont megfordult a tendencia, az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több az egy évvel korábbinál. A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható. A fővároson kívül azonban mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 I. negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5%-kal.
Az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma összességében nőtt – elsősorban Budapesten és Csongrád Csanád megyében volt kiugróan magas –, de 12 vármegyében visszaesett az építési kedv a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Budapesten a 2025 I. negyedévében kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (2674) az előző év azonos időszaki 2,9-szeresére ugrott. Az évnek ebben a szakaszában utoljára öt évvel korábban kezdeményezték ennél több lakás építését a fővárosban.
