Az állami beruházások rendszerének újratervezését, az ÉMI újjászervezését, a közbeszerzési és beruházási szabályok felülvizsgálatát, valamint az építőipar állami megrendelésektől való függőségének csökkentését tervezi a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, országos főépítész az ÉVOSZ elnökségi ülésén arról is beszélt, hogy a tárca hosszú távon fenntartaná az 5 százalékos lakásáfát. A nagyobb állami beruházások újbóli felfutásáig a projektek előkészítése és a komplex energetikai felújítások adhatnak munkát az ágazatnak.
Alapvetően új irányba vinné a magyar építésgazdaság és az állami beruházások működését a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. Szemerey Samu szerint az egyik legfontosabb cél, hogy az ágazat kevésbé függjön az állami megrendelésektől, miközben az állami beruházásoknál újra erősítik a versenyt, az átláthatóságot és a minőségi követelményeket. Az Állami Beruházási Kerettörvény és a közbeszerzési törvény felülvizsgálata már folyamatban van.
Az államtitkár négy stratégiai területet emelt ki: a városépítészeti minőség javítását, a fenntarthatóság gyakorlati érvényesítését, a fejlesztésekben részt vevő szereplők közötti valódi partnerséget, valamint a minőségen alapuló, átlátható piaci verseny erősítését. Szemerey szerint az elmúlt évtizedekben Magyarország ezen a téren nemcsak a nyugat- és észak-európai országoktól, hanem több közép-európai országtól is lemaradt.
Nem elég házakat építeni, városrészekben kell gondolkodni
A tervezett szemléletváltás egyik központi eleme, hogy a lakásfejlesztéseket ne önmagukban, hanem közlekedési, közmű-, intézményi és városépítészeti összefüggéseikben kezeljék. Szemerey szerint ma számos olyan nagy lakófejlesztés készül, amelynek környezetében nincs megfelelő közlekedési vagy más infrastruktúra. Ezen változtatnának. A jövőben nagyobb szerepet kapnának a tervpályázatok, illetve az úgynevezett masterplanek, vagyis a nagyobb területekre előre elkészített átfogó fejlesztési tervek.
A kormányzati elképzelések szerint olyan beruházások támogatása sem indokolt, amelyek egyértelműen szembemennek a helyi közösség érdekeivel.Az állam elsősorban a jó elhelyezkedésű, de alulhasznosított, illetve barnamezős területekre koncentrálná a fejlesztéseket.
A lakásépítésben a bérlakások mellett a kollégiumok és szolgálati lakások is fontos szerepet kapnának. Emellett külön program készül a közterek és közösségi terek zöldítésére, valamint jelentősen átalakulhat az energetikai felújítások támogatási rendszere is.
Az energetikai felújítás lehet az egyik átmeneti megrendelési forrás
Az építőanyag-gyártók részéről az is elhangzott, hogy számukra különösen veszélyes a kereslet szélsőséges ingadozása. Egy gyártóüzem ugyanis bizonyos kihasználtsági szint alatt nem egyszerűen ideiglenesen csökkenti a termelést: ha bezár, előfordulhat, hogy később már nem indul újra. Az ágazati szereplők ezért a 2027-es év egyik lehetséges áthidaló eszközeként az energetikai felújítások gyors felfuttatását javasolták. Nagyobb épületeknél, közintézményeknél és ipari létesítményeknél komplex energetikai projektek, a kisebb kivitelezők számára pedig lakossági felújítások biztosíthatnának megrendeléseket.
Szemerey válaszából az derült ki, hogy a minisztérium hasonlóan látja a következő időszakot. A jelenlegi tervek alapján az érdemi nagyberuházások jelentős része csak 2028 elejétől indulhat el, ezért addig egyrészt az új projektek magas színvonalú előkészítésére, másrészt a gyorsabban elindítható energetikai korszerűsítésekre helyeznék a hangsúlyt.
Az államtitkár szerint a 2022 után bekövetkezett beruházási leállás nemcsak a kivitelezéseket, hanem az előkészítést is érintette. Az állami projektportfólióban ezért jelenleg sok olyan beruházás található, amely nincs megfelelően előkészítve ahhoz, hogy rendelkezésre álló forrás esetén gyorsan elindítható legyen.
Nem egyszerű szigetelési programokat akarnak
Az államtitkár szerint az energetikai korszerűsítéseknél az eddigieknél jóval komplexebb megközelítésre van szükség. Nem pusztán az épületek külső hőszigetelésére és a nyílászárók cseréjére koncentrálnának, hanem műszakilag átfogóbb, hosszabb távon fenntartható, az ingatlanok használati és piaci értékét is növelő felújításokra.
Szemerey kritikusan beszélt az elmúlt évek alacsony műszaki tartalmú energetikai korszerűsítéseiről, amelyek szerinte sok esetben történeti épületek egyszerű hőszigetelését és műanyag nyílászárók beépítését eredményezték.
A következő programokat ehelyett komplex felújítási logikára építenék.
Változhat a támogatások területi célzása is. A minisztérium azt vizsgálja, hogy az energetikai korszerűsítéseket nagyobb mértékben olyan térségekbe irányítsák, ahol a demográfiai, foglalkoztatási és lakáspiaci folyamatok alapján hosszú távon is biztosítható az épületek használata.
Ebben a rendszerben a társasházak és a városi lakóépületek az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kaphatnak. Szemerey szerint Magyarország mintegy 4,6 milliós lakásállományából legalább kétmillió lakás jelentős felújításra szorul. A jó lakáspiaci lokációk jelentős része ráadásul már beépült, ezért sok térségben nem új lakások létrehozása, hanem a meglévő állomány minőségi megújítása lehet a fontosabb feladat.
A piac is az ágazat hullámzásának mérséklését sürgeti
Az ÉVOSZ részéről több hozzászóló is arra figyelmeztetett, hogy az építőipar ismét jelentős kapacitásokat és szakembereket veszít. Eszerint eddig mintegy 30–35 ezer ember távozott az ágazatból, és fennáll a veszélye annak, hogy a létszámveszteség tovább nő. A korábbi válságok tapasztalata az volt, hogy a jó szakmunkások és mérnökök egy része külföldre távozott, majd a konjunktúra visszatérésekor már nem tért haza. Ezért a vállalkozók nemcsak a beruházási volumen növelését, hanem a szélsőséges ciklikusság mérséklését is fontosnak tartják.
Az 5 százalékos lakásáfa hosszú távú fenntartását támogatja a tárca
Az ülésen külön kérdésként merült fel, mi történik az új lakások jelenlegi 5 százalékos áfakulcsával. Az ágazati szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy a bizonytalanság már önmagában is visszafoghatja a szerződéskötéseket és a beruházásokat, a korábbi áfaváltozások pedig jelentős hullámzást okoztak az építőipari keresletben és az árakban.
Szemerey Samu hangsúlyozta: végleges döntés bejelentésére nincs felhatalmazása, de a Közlekedési és Beruházási Minisztérium álláspontja ebben a kérdésben nem tér el érdemben a piaci szereplőkétől. A tárca szándéka az, hogy a kedvezményes lakásáfa ne csak átmenetileg maradjon fenn, hanem hosszabb távon is kiszámítható feltételt biztosítson a lakásépítésekhez. Az államtitkár szerint különösen nehéz lenne működőképes bérlakás-, szolgálatilakás- és más lakásépítési programokat kialakítani megfelelő adózási feltételek nélkül. Az áfáról már zajlanak az egyeztetések, és a kérdés a készülő átfogó lakáspolitikai koncepcióban is megjelenhet.
A vállalkozói oldal arra is felhívta a figyelmet, hogy ismét erősödnek a fizetési problémák és a körbetartozások. Felmerült a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv – TSZSZ – szerepének és az építésfelügyelet kapacitásának kérdése is. Szemerey válaszában jelezte: a minisztérium szerint szükség van az építésfelügyeletre és a műszaki ellenőrzési rendszerre, a probléma inkább az, hogy ezek a feladatok az elmúlt időszakban nem kaptak elegendő erőforrást. A tárca ezen változtatna.
Az ÉMI-t újra önálló, erős intézménnyé tennék
A KBM határozott szándéka az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., az ÉMI önálló szervezetének újjáalakítása és megerősítése – jelentette be Szemerey Samu. Az államtitkár szerint az ÉMI korábbi megszüntetése, illetve más szervezetbe történő beolvasztása nem bizonyult szerencsés döntésnek.
A cél ugyanakkor nem egyszerűen a korábbi intézményi struktúra visszaállítása. A minisztérium olyan megerősített ÉMI-t szeretne létrehozni, amely az építésügyi minőségellenőrzés, az innováció és a szakmai háttértevékenységek területén ismét meghatározó szereplővé válhat, és nemzetközi szinten is értelmezhető szakmai pozíciót építhet ki. Az új intézmény alapját részben a jelenlegi szervezeti keretek között tovább működő ÉMI-s szakmai egységek adhatják.
Ennél is nagyobb változást jelenthet az állami beruházások rendszerének átalakítása. A minisztérium felülvizsgálja az Állami Beruházási Kerettörvényt és a közbeszerzési törvényt.
Szemerey szerint az állami beruházásoknak minőségi, hatékonysági és költséghatékonysági szempontból is „mintaprojektekké” kellene válniuk. Ehhez több ponton visszavezetnék a tényleges piaci versenyt, és nagyobb lehetőséget adnának a piaci szereplők tudásának bevonására.
A BIM-et is újragondolják
Átalakítanák a BIM – Building Information Modeling, azaz épületinformációs modellezés – állami beruházásoknál alkalmazott követelményeit is. Szemerey szerint az elmúlt években ugyan bekerültek BIM-követelmények az állami beruházásokba, ezek azonban sok esetben inkább technikai kötelezettségeket jelentettek, és nem kapcsolódtak kellően ahhoz, hogy az elkészült digitális modelleknek milyen konkrét hasznot kellene hozniuk.
A tárca ezért cél- és folyamatalapú rendszerre térne át. Három területet jelöltek ki, ahol a BIM alkalmazásától valódi hozzáadott értéket várnak: a tervezési folyamatok menedzsmentjét, a költségkimutatást és a későbbi épületüzemeltetést.
A bérlakásépítéshez más üzleti modell kell
Szemerey az építőipar hosszabb távú problémái között külön kitért a bérlakásépítés gazdasági modelljére is. Álláspontja szerint a Magyarországon megszokott, értékesítésre épülő lakásfejlesztési modell nem ültethető át egyszerűen a nagy volumenű bérlakásépítésre. A bérlakások nem rövid idő alatt realizálható magas fejlesztői hozamot, hanem hosszú távon kiszámítható, stabilabb, de alacsonyabb megtérülést kínálnak.
Ezért nemcsak a szabályozási és finanszírozási feltételeket kell megteremteni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy a hazai fejlesztői és befektetői környezet mennyire képes alkalmazkodni ehhez a modellhez.
A bérlakásépítési program kapcsán Szemerey Samu azt mondta, hogy a készülő, átfogó lakáspolitikai koncepció piaci, bérlakás- és keresleti oldali elemeket egyaránt tartalmaz majd. Az alapkoncepció véglegesítése már a célegyenesben van, és várakozása szerint napokon belül nyilvánosságra kerülhet; ezt követően azonban a részletes kidolgozás tovább folytatódik, várhatóan az év végéig. A program tehát rövidesen keretszinten megismerhető lehet, míg a konkrét intézkedések, finanszírozási és végrehajtási részletek később állhatnak össze.
Az együttműködés a következő időszak egyik kulcseleme lehet: Szemerey Samu a minisztérium és az ágazati szereplők közötti kapcsolatot nem pusztán érdekképviseleti párbeszédként, hanem közös feladatvállalásként írta le. Ennek konkrét területei az oktatás és szakképzés fejlesztése, a fenntarthatósági és újrahasznosítási megoldások kidolgozása, a piacot és a szabályozást megalapozó elemzések, valamint az innováció erősítése lehetnek. A bemutatott 2026-os szakmai támogatási programban ehhez többek között piacelemzések, döntés-előkészítő anyagok, képzések, fenntarthatósági felmérések és az építőipar gyakorlati igényeire épülő mérnökképzés kapcsolódik.
A cél tehát egy olyan tartós minisztériumi–szakmai partnerség kialakítása, amelyben az állam mellett a vállalkozások és szakmai szervezetek is részt vesznek a megoldások kidolgozásában és végrehajtásában – összhangban azzal a meghirdetett iránnyal, hogy a korábbi, elsősorban érdekképviseleti kapcsolat helyett érdemi felelősség- és feladatmegosztás jöjjön létre.
