A beruházások újraindítása, a közbeszerzési rendszer átalakítása és a kiszámíthatóbb állami megrendelések jelenthetnek kitörési lehetőséget a nehéz helyzetben lévő hazai építőipar számára. A Portfolio Future of Construction konferenciáján a kormányzati szereplők új beruházási politikát és többéves fejlesztési terveket vázoltak fel. Az ágazat képviselői ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a megrendelések visszaesése és a beruházások lassú újraindulása egyre nehezebb helyzetbe hozza a vállalkozásokat, veszélyeztetve kapacitásaik és szakemberállományuk megőrzését.
Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója a készülő, tízéves magyar építésgazdasági stratégia megalapozását szolgáló elemzés főbb megállapításait ismertette a konferencián, elsősorban az építőipar nemzetgazdasági beágyazottságára és szerkezeti problémáira összpontosítva.
Az intézet 2026-ra 1,6 százalékos GDP-növekedést, ugyanakkor a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,3 százalékos csökkenését várta. Kozák arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDP-arányos beruházási ráta a néhány évvel korábbi 28 százalékról 21 százalék alá süllyedt, megközelítve a tőkeállomány pótlásához szükséges szintet.
A szakértő szerint a hazai építőipar egyik legnagyobb problémája a szélsőséges ciklikusság, az alacsony exportorientáció és a beruházási döntésektől való erős függőség. Az építőipar helyzetét különösen nehezíti, hogy teljesítménye erőteljesen ingadozik, és ciklusai nem feltétlenül követik a gazdaság egészének mozgását. Kozák elemzése szerint a magyar építőipar ciklikussága az uniós átlagnál lényegesen nagyobb: a fellendüléseket gyakran különösen mély visszaesések követik.
Az ágazat nemzetgazdasági jelentősége ugyanakkor meghaladja közvetlen teljesítményét: számításai szerint egy forintnyi építőipari kereslet mintegy 1,61 forint hazai kibocsátást és 64 fillér hozzáadott értéket generál a kapcsolódó ágazatokban, mivel az építőipar számos más területhez kapcsolódik, az építőanyag-gyártástól és a szállítástól a mérnöki, informatikai és üzleti szolgáltatásokig.
Kozák szerint ezért az építőipar stabilizálása nemcsak ágazati, hanem gazdaságpolitikai érdek is.
Új beruházási rendszer, kiszámíthatóbb megrendelések
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter előadásában a korábbi állami beruházási rendszer túlzott bürokráciáját és lassúságát bírálta. Elmondása szerint egy közbeszerzési eljárás gyakran több mint egy évig tartott, a döntés és a szerződéskötés között pedig önmagában is 40–70 nap telt el.
A kormány ezért átszervezi az állami beruházások előkészítését és lebonyolítását, egyszerűsíteni kívánja az eljárásokat, és megerősíti a beruházásmenedzsment intézményrendszerét. Vitézy szerint a beruházási intézményrendszer megerősítése azért is szükséges, mert a következő évek nagy projektjeit nem lehet hatékonyan megvalósítani a korábbi minisztériumi döntési és jóváhagyási mechanizmusokkal.
A miniszter jelentős, többek között 3500 milliárd forintos vasútfejlesztési keretről is beszámolt, amely a következő években új megrendeléseket hozhat az építőiparnak.
Vitézy Dávid a lakásépítés ösztönzését is az új beruházási politika fontos elemének nevezte. A kormány emellett átalakítaná a kiemelt lakásberuházások szabályozását: elsősorban a jó közösségi közlekedéssel ellátott területeken ösztönözné az építkezéseket, az önkormányzatok nagyobb bevonásával.
A kormány folytatja a korábban kiemeltté nyilvánított beruházások felülvizsgálatát: az első kilenc projekt után további 16 fejlesztéstől vonja vissza a különleges eljárási és beépítési kedvezményeket. Az érintettek között több budapesti lakóingatlan-fejlesztés, szállodaberuházás és ipari projekt is szerepel. A kormányzat közleménye szerint a korábbi kedvezményeket sok esetben megfelelő szakmai megalapozás, a szükséges infrastruktúra biztosítása és érdemi önkormányzati egyeztetés nélkül adták meg. A kiemelt státusz megszüntetése nem jelent automatikus építési tilalmat, és a már kiadott jogszerű engedélyeket sem érinti, az engedély nélküli fejlesztéseknek azonban a helyi építési szabályokhoz kell igazodniuk.
Ezzel párhuzamosan 33, az Otthon Start keretében kiemelt lakásberuházás külön felülvizsgálata is zajlik, az önkormányzatok és a fejlesztők bevonásával, a Wekerle-program céljait is figyelembe véve. A kormány célja, hogy a kiemelt státusz valódi közérdeket szolgáló beruházásokhoz kapcsolódjon.
A miniszter beszélt a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítését támogató, több mint 200 milliárd forintos programról, valamint a megfizethető bérlakásszektor kialakításáról is. Utóbbinál elsősorban a magánfejlesztők és intézményi bérlakásüzemeltetők bevonására építenének, amihez új jogszabályi és finanszírozási kereteket dolgoznak ki. Vitézy szerint az állami és önkormányzati tulajdonú rozsdaövezetek, köztük Rákosrendező és a Diákváros fejlesztése is lehetőséget teremthet új lakások és megfizethető bérlakások építésére.
Hild Központ: új szervezet az állami épületberuházások és városfejlesztések megvalósítására
Az állami magasépítési beruházások előkészítésére és megvalósítására létrehozott Hild Központ feladatait Ambrus György, a szervezet vezetője mutatta be a konferencián. A korábbi Várkapitányság szervezeti átalakításával létrehozott holding országos hatáskörben foglalkozik stratégiai épületberuházásokkal, műemléki rekonstrukciókkal, komplex városfejlesztésekkel és a megfizethető bérlakásprogram előkészítésével.
A Hild Központ kiemelt feladata a rozsdaövezeti területek fejlesztése, köztük Rákosrendező, a Diákváros, a Józsefvárosi pályaudvar és Kelenföld térségének megújítása. Ambrus elmondta, hogy Rákosrendező fejlesztésére az állam és a főváros közös projektcéget hozna létre, a Diákváros esetében pedig újraindítják a korábbi tervek alapján az előkészítést. A városfejlesztésekben megfizethető bérlakások is helyet kaphatnak. Az elképzelések szerint ezeket nem közvetlenül az állam építené és üzemeltetné, hanem a magánfejlesztők és befektetők bevonására alakítanának ki finanszírozási modellt.
A szervezet portfóliójába emellett olyan jelentős épületrekonstrukciók is tartoznak, mint az Iparművészeti Múzeum felújítása és a budavári palotanegyed fejlesztése, továbbá közösségi és konferenciainfrastruktúra-fejlesztések, valamint állami ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatok.
Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a vállalkozások a korábbi, erősen ingadozó megrendelésállomány helyett folyamatosabb és kiszámíthatóbb feladatokhoz jussanak. Ebben a kis- és középvállalkozásoknak is nagyobb szerepet szánnak.
Az államtitkár bejelentette, hogy nyilvánosan hozzáférhető, többéves állami beruházási projektadatbázist terveznek létrehozni. Ebben a fejlesztések helyszíne, típusa, tervezett időzítése és nagyságrendje is megjelenne, lehetővé téve a vállalkozások számára kapacitásaik és beruházásaik előzetes megtervezését.
Szemerey szerint nemcsak a nagy állami projektekre kell építeni, hanem az iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, valamint más középületek kisebb és közepes fejlesztéseire is. Úgy véli, hogy egy átláthatóbb beruházási program hozzájárulhat az építőipar szélsőséges ingadozásainak mérsékléséhez. A folyamatosabb megrendelések mellett a minőségi verseny erősítése is cél, hogy ne csupán egy szűk vállalkozói kör jusson jelentős állami munkákhoz.
Az építőipar szereplői a verseny és az együttműködés erősítését sürgetik
A konferencia Hazai építőipar jövője című kerekasztal-beszélgetésében a vállalatvezetők a jelenlegi nehézségek mellett az ágazat megújulásának lehetőségeiről is beszéltek.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra figyelmeztetett, hogy az építőipari vállalkozások árbevétele, jövedelmezősége és foglalkoztatása tovább romolhat. A vállalkozások jövedelmezősége rendkívül alacsony, a közepes és nagy értékű munkáknál sok esetben mindössze 0–3 százalék közötti lehet. A cégeknek ezért a következő beruházási ciklusig meg kell őrizniük kapacitásaikat és szakemberállományukat.
Az ÉVOSZ elnöke szerint a magánberuházások élénkítésének legalább akkora jelentősége van, mint az állami fejlesztések újraindításának. Felhívta a figyelmet arra, hogy az építőipari megrendelések mintegy kétharmada nem közösségi, hanem magánforrásból származik. A beruházási visszaesést ezért önmagában az állami megrendelések bővítése nem tudja ellensúlyozni: a magántőke és a befektetők ösztönzésére is szükség van.
Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója a szakmai tudás, a teljesítmény és az alkalmazkodóképesség jelentőségét hangsúlyozta. Úgy vélte, a következő időszakban a kapcsolatok helyett a tényleges vállalkozói képességeknek kell nagyobb súlyt kapniuk.
A vállalkozások közötti együttműködés fontosságát több résztvevő is kiemelte. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kisebb és közepes cégek közös fellépéssel és speciális képességeik egyesítésével nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be a jelentősebb beruházásokba.
A finanszírozás kérdéséről Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar pénzügyi rendszerben jelentős megtakarítások állnak rendelkezésre, és a bankrendszernek is van kapacitása az építőipar és a kapcsolódó beruházások finanszírozására.
Banai szerint ezért nem elsősorban a finanszírozási források teljes hiánya jelenti a problémát, hanem az, hogy ezek milyen feltételek mellett és milyen beruházásokba tudnak becsatornázódni. Fontosnak nevezte a szabályozási és támogatási környezet mielőbbi tisztázását, mert a vállalkozások beruházási döntéseit jelentősen befolyásolja a bizonytalanság és a további kedvezőbb programokra való várakozás.
Kovács Tamás, a Szabadics Építőipari Zrt. elnöke a tiszta verseny feltételének a kereslet és a kínálat hosszú távú egyensúlyát nevezte. Véleménye szerint a megrendelések tartós hiánya vagy túlzott koncentrációja óhatatlanul torzítja a piaci versenyt.
Kovács elmondta, hogy vállalatuk a visszafogottabb megrendelésállomány időszakát belső fejlesztésekre, digitalizációra és új technológiai képességek kialakítására használta fel. Szerinte ezek a beruházások akkor térülhetnek meg, amikor ismét élénkül a piac.
Nem elég a beruházások újraindítása
A konferencián elhangzottak alapján a hazai építőipar előtt jelentős átalakulás áll. A kormányzat gyorsabb és átláthatóbb beruházási rendszert, többéves fejlesztési programokat és szélesebb vállalkozói részvételt ígér, a piaci szereplők ugyanakkor a kapacitások megőrzését, a hatékonyság javítását és a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését tartják meghatározónak.
A tartós fordulathoz az állami megrendelések újraindítása önmagában nem lesz elegendő. A hosszú távon kiszámítható beruházási környezet, a magánberuházások élénkítése, a vállalkozások közötti együttműködés és a termelékenység javítása együttesen teremtheti meg egy stabilabb, versenyképesebb építőipar alapjait.
