TLE-közlemény – 2023 I. félévében 7353 új lakás épült, 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022 azonos időszakában.
Legutóbb 2015 első félévében volt ilyen kevés lakásépítés és építési engedély. Ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások száma ne zuhanjon tovább, a 2010-es évek eleji mélypontra (2013-ban 7.293 db lakás épült) szükségesnek tartjuk a visszaesést ellensúlyozó intézkedések bevezetését, a lakástámogatások hosszú távú fenntartását.
A 2022-ben épült 20.500 lakás is nagyon kevés a lakásállomány optimális, százévenkénti megújulásához, de idén ehhez képest is jelentős csökkenés várható az újlakásépítések számában. A lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. Az első féléves adatokból és az iparági előrejelzésekből következtetve 10 ezer alatt lesz az átadott lakások száma.
A nagyobb településeken elérhető csok eltörlése a jövő évtől várhatóan tovább fékezi a társasházépítést, ugyanakkor a falusi csok bővítése a kistelepüléseken hozhat élénkülést, elsősorban a felújításokban, korszerűsítésekben. A városi csok helyett ígért új támogatásról egyelőre nem tudni részleteket, s ez további bizonytalanságban tartja az ágazatot. Mindez felerősíti a lakásszektor és az építőipar mélyrepülését.
Ebben a helyzetben olyan intézkedések bevezetését várja az ágazat, amelyek képesek ellensúlyozni a lakásépítések és -felújítások drasztikus visszaesését, az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.
A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy komplex lakásépítési, lakásfelújítási program is, valamint egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten, a nagy ipari centrumokban. A lakásprogram elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.
Az állam által meghatározott bérlakásépítési program hatékonyan tudná mérsékelni az építőipar és a lakásépítések ciklikusságát.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.
A KSH szerint 2023 I. félévében az előző évhez azonos időszakához képest:
- Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9%-kal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2%-kal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66%-a) agglomerációkban valósult meg.
- Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24%-kal), miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben (5,3%-kal) csökkent.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 4,0%-a lakóparkban található.
- A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60% volt. E tekintetben is érzékelhető az arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 m2-rel, 97 m2-re nőtt.
- Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27%-kal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
- Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022 I. félévében. Az új lakások 39%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53%-kal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
- Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58%), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.
- A tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 32, az Alföld és Észak nagyrégióban 29%-os volt.A kiadott új építési engedélyek alapján 47%-kal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete 42%-kal növekedett.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető
