TLE-közlemény – 2021 első három negyedévében 12.642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.430 volt, 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. Bár a lakásépítések számában még kevésbé látszik a hatás, egyre több lakásprojekt indul, a társasházépítések aránya jelentősen emelkedett. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés.
A jelenlegi lakástámogatási rendszer a Kormányzat elkötelezettségét mutatja a családok támogatása és az otthonteremtés mellett. A jelenlegi támogatások a rendszerváltást követő egyik legnagyobb ösztönző hatást adhatják.
Meggyőződésünk, hogy a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések még több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. A hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.
Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.
Egy fontos elemet hiányolunk tehát a mostani otthonteremtési politikából: az évtizedes előrelátást és tervezést.
Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány mintegy 70 százaléka korszerűsítésre szorul. Ilyen nagy volumenű felújítási munkát azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). Bár a kedvezmény további négy évig felhasználható, a fejlesztőknek – az általunk javasolt öt év helyett – csak két év áll rendelkezésükre a projektek előkészítésére, ami nagyobb társasházak építése esetén kevés lehet. Ez azt eredményezheti, hogy a vártnál kevesebb építési projekt kap engedélyt, és 2022. után erőteljesen visszaesik majd a társasházépítés. Ez az áfakedvezmény lejártával mutatkozik meg majd erőteljesen.
Javasoljuk, hogy legyen hozzávetőleg öt éves előrelátás az otthonteremtési intézkedésekkel kapcsolatban.
Szükségesnek tartunk továbbá egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
A KSH szerint 2021 első három negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:
• 2021 első három negyedévében 5.044 lakást vettek használatba Budapesten, több mint kétszer annyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A megyei jogú városokban ugyanakkor 37, a többi városban 16, a községekben pedig 29%-kal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban.
• A főváros súlyának növekedésével párhuzamosan a természetes személyek által épített lakások aránya 44-ről 32%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 55-ről 67%-ra nőtt 2020 első három negyedévéhez képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 38%-a családi házban, 57%-a többlakásos épületben, 2,5%-a lakóparkban található. Az új családi házak száma negyedével elmaradt a megelőző időszakitól, míg a többlakásos épületekben 29%-kal több lakás épült.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,5 m2-rel 87 m2-re csökkent 2020 első három negyedévéhez viszonyítva, ami a lakásépítés összetételének többlakásos épületek felé történt elmozdulásával függ össze.
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya 67, a saját használatra épített lakások aránya 30%-ot ért el, utóbbi arány 12 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
• Országos szinten az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt. Az eltérő területi trendek az építési engedélyeknél is megfigyelhetők, itt azonban a fővárosban tapasztalható csökkenés, az ország egyéb településein viszont erős növekedés történt. Budapesten 23%-kal kevesebb lakás építését engedélyezték, ugyanakkor a megyei jogú városokban 43, az egyéb városokban 57, a községekben pedig 60%-kal több lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában.
• Az építtetők az esetek 66%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• A kiadott építési engedélyek alapján Budapest mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent az építendő lakások száma 2020 első három negyedévéhez viszonyítva. Három megyében tapasztalható 100% feletti növekedés, Tolnában (210%), Somogyban (147%), és Hajdú-Biharban (115%).
• 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 48%-kal több, összesen 12 537 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 3 682, 31%-kal több, mint 2020 I-III. negyedévében.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.
