1. Szükségesnek tartja-e lakásépítési, lakásfelújítási, építésügyi hivatal felállítását vagy legalábbis, hogy kormánybiztosi szinten kezeljék a lakásépítés, a lakásfelújítások, az otthonteremtés ügyét?
A DK nem határozta meg részletesen, hogy milyen kormányzati struktúra kialakítása célszerű, ugyanakkor a korábbi kormányzati gyakorlatunkat követve a feladat súlyának, rangjának megfelelő szervezeti helyet szánunk a lakásügyeknek. Szeretnénk, ha kormányzati munkában jobban „látható”, fontosságát jobban kifejező szervezeti és működési rend biztosítaná a lakásügy hatékony kormányzati vitelét.
2. Szükségesnek tartja-e, hogy a 2014-2020. közötti időszakban uniós forrásokból energiahatékonyság, területfejlesztés, munkaerő-piaci mobilitás, szociális címeken források kerüljenek lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési programokba?
Egyértelműen szükségesnek tartjuk. A DK programja erre tartalmaz is utalásokat (lásd a Lakhatási programban), illetve a választási program is utal arra, hogy a rezsihazugság helyett állami támogatással nap- és szélenergiát viszünk félmillió háztartásba. E program kapcsán azt tervezzük, hogy EU-finanszírozással lehetővé tesszük, hogy minél több lakás, illetve lakóház szigetelt legyen, lényegesen kisebb energiaigényét pedig nagyrészt ingyen nap-, szél- vagy geotermikus energia biztosítsa.
3. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat felvegye a kapcsolatot az EIB-vel, és az ott rendelkezésre álló alacsony forrásköltségű hitelekből elérhetővé váljon Magyarországon alacsony, hozzávetőlegesen 3%-os THM-ű lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési hitel?
Szükségesnek tartunk mindenfajta tájékozódást, lehetőség feltárását, mely növeli a kormányzat mozgásterét, amely elősegíti a feladatoknak a hatékony teljesítését. A hitelfelvétel természetesen az államháztartás egyensúlyi helyzetének és más makropolitikai szempontok figyelembevételével történhet.
4. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat a SZOCPOL mértékét legalább olyan szintre emelje, hogy a gyereket vállaló, lakás építő vagy új lakást vásárló családok SZOCPOL formájában legalább az áfa mértékét visszakapják?
A szociálpolitikai támogatás mértékének kialakítsa során legfontosabb a családalapítással, gyermekvállalással kapcsolatos célkitűzések figyelembevétele, de természetesen itt sem adható biankó felhatalmazás, hiszen az államháztartás konkrét helyzetének ismeretében határozható meg a szocpol támogatás konkrét mértéke. Ehhez mindenképpen átfogó, alapos elemzés szükséges, amelynek alapján meghatározható az állami támogatás nagyságrendje, illetve szerkezete (például szocpol támogatás vagy kamat támogatás).
Megítélésünk szerint a támogatások aszimmetrikusak voltak, szinte kivétel nélkül a tulajdonszerzést támogatták.
Jövőben a támogatáspolitikának hatékonyabban figyelembe kell venni a bérlakások használatának ösztönzését is.
5. Egészségesnek tartja-e, hogy az éves lakásépítések száma ma Magyarországon 10 000 alatt van, amely építési volumennek a fennmaradása azt jelenti, hogy egy most épülő lakásnak több mint 400 évig kell kiszolgálnia a benne lakókat?
Nem tartjuk egészségesnek. A Gyurcsány kormányok alatti lakásépítés mértéke a 2000-es évek közepén 40-45 ezer körüli volt. Azonban nem csupán azért kell növelni az újonnan épített lakások számát, mert az egészséges ütemi lakáspótláshoz szükséges ilyen számú lakás építése, de amiatt is, mert a gazdaság teljesítményére és a foglalkoztatásra a lakásépítések kifejezetten kedvező hatással bírnak. Kiemelt hangsúlyt szeretnénk fektetni azonban a lakásfelújításokra, főleg az energetikai szempontokra, illetve az új lakások építése esetén a minőségi követelmények maradéktalan teljesítésére.
6. Ön szerint segítené-e a fiatalok elvándorlásának megelőzését, illetve ösztönözné-e a külföldön élők hazatérését egy lakásépítési, – felújítási, illetve bérlakásépítési program?
Természetesen segítené a fiatalok itthon tartását, illetőleg a hazatérését egy lakásépítési, felújítási, illetve bérlakásépítési program, de nyilvánvaló, hogy sok más egyéb tényező is befolyásolja az elvándorlást, illetve a visszatérést. A bérlakásépítést és a bérlakások arányának a növelését a belső munkaerő-piaci mobilitás szempontjából is fontosnak tartjuk.
7. Van-e olyan vidékfejlesztési stratégiájuk, amely összhangba hozható a vidéki családi házak felújításával, helyettesítő építésével? (A magyar lakásállomány 56 százaléka családi ház, ezeknek a jelentős része a hiánygazdaság éveiben épült, gazdaságosan nem újítható fel.)
Nem csupán vidékfejlesztési megközelítésből tarjuk fontosnak a falvakban lévő családi házak felújítását, illetve az energetikai megújítását, hanem általánosan, területi különbségtétel nélkül is.
