Munkáltatói lakáscélú támogatások (Frissítve: 2018.09.03.)

Tartalomjegyzék:
1. Lakáscélú kölcsön

2. Munkáltatói kölcsön elengedése

3. A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatás

4. Lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott támogatás

5. Munkáltatói lakhatási támogatások

2019. januárt 1-től a cafeteriaként nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatások jövedelemként fognak adózni, vagyis elveszítik kedvezményes juttatás jellegüket.

Ez vonatkozik mind a mobilitási célú lakhatási támogatásra, mind a lakáscélú támogatásra. Ezek a juttatások 2018 végén kiadva még a 2018-as szabályok szerint adóznak.

A lakáscélú támogatásra tartalmaz egy átmenetei szabályt a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2019-es verziója. Eszerint a 2018-ban nyújtott lakáscélú támogatásokra – lakás vásárlás és építés esetén – lesz némi haladék a juttatások felhasználásában.

Az adómentesség szükséges feltétele, hogy a támogatást az idei évben nyújtsa a munkáltató. Ráadásul hitel törlesztés esetén a támogatás felhasználásának még a 2018-as évben meg is kell történnie.

A 2018-ban lakás vásárlásra adott támogatást azonban legkésőbb 2019. március 31-ig kell felhasználnia a magánszemélynek. Építés, bővítés, korszerűsítés közvetlen munkáltatói támogatása esetén az idén kapott összeget 2019. december 31-ig kell a meghatározott lakáscélokra elkölteni.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

A munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön nyújtásával segítheti a munkavállalóját.

A szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján lakáscélú munkáltatói kölcsön

• lakás építéséhez, építtetéséhez;
• vásárlásához;
• bővítéséhez (legalább egy lakószobával);
• korszerűsítéséhez (pl.: komfortfokozat növelése; külső szigetelés; nyílászárók cseréje);
• akadálymentesítéséhez; vagy
• bármely fent említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez

nyújtható.

Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás célú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértéket

Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatások

A munkáltatók a cafeteria rendszer keretein belül és cafeteria rendszer mellett is támogathatják munkavállalóik lakásszerzését, meglévő lakásuk bővítését, korszerűsítését, lakáscélú kölcsöneik törlesztését vagy végtörlesztését.

A lakáscélra adható munkáltatói támogatás szabályai 2016. augusztus 1-től a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény rendezi.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás formái:

Munkáltatói kölcsön elengedése

Bármely munkáltató kerülhet olyan helyzetbe és dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes is lehet a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.

A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás

Ez a támogatási forma évek óta ismeretes Magyarországon. Az Szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. Ha egy házaspár ugyanazon munkáltatónál áll alkalmazásban és lakást vásárol, építkezik, korszerűsít vagy hitelt törleszt, akkor mindkét fél részesülhet adómentes munkáltatói támogatásban.

A lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás

A támogatás a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését, végtörlesztését, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj stb.) megfizetését segítheti adómentesen. A szabályozás értelmében a használt lakást vásárló és az új lakást építő (vásárló), meglévő lakását bővítő, korszerűsítő munkavállaló egyaránt támogatható.

A fenti juttatási formák adómentességének közös szabályai:

• a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, a teljes építési költségnek vagy a korszerűsítés költségének 30%-át;
• a támogatás összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az adóévben és az adóévet megelőző 4 évben bármilyen formában lakáscélra nyújtott munkáltatói támogatások összege összeszámítandó.

A támogatás folyósításának eljárási rendjét a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM Rendelet) szabályozza.

A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha:

• a támogatást bármely munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha céggel munkaviszonyban állnak, a személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.
• a támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.
• a támogatást hitelintézet, kincstár útján a vonatkozó NGM Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére;
• a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta (ideértve azt is, ha a tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg);
• a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lásd. bővebben: lejjebb);
• a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak az NGM Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A méltányolható lakásigény vizsgálata

A lakáshitel munkáltatói támogatása továbbra is kizárólag abban az esetben lehet adómentes, ha a lakás szobaszáma az ott lakók figyelembevételével nem haladja meg a törvényben megadott határértéket.

Újdonság, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetők számításba a testvér kivételével, illetve a munkavállaló élettársa és a munkavállaló élettársának közeli hozzátartozói a testvér kivételével kerülhetnek ebbe a körbe.

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

• egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Változás, hogy míg korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számolták el az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus 1-jétől az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert már egész szobának számít. Emellett az új szabály nem kezeli a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni.

A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található. A jogszabályok közül kiemelendő:A lakáshitel munkáltatói támogatása továbbra is kizárólag abban az esetben lehet adómentes, ha a lakás szobaszáma az ott lakók figyelembevételével nem haladja meg a törvényben megadott határértéket.

Újdonság, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetők számításba a testvér kivételével, illetve a munkavállaló élettársa és a munkavállaló élettársának közeli hozzátartozói a testvér kivételével kerülhetnek ebbe a körbe.

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

• egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Változás, hogy míg korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számolták el az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus 1-jétől az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert már egész szobának számít. Emellett az új szabály nem kezeli a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni.

A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található. A jogszabályok közül kiemelendő:

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet;
• az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet.

A fenti jogszabályok által előírt feltételek együttes betartása mellett nyílik lehetőség a munkáltatói juttatások adómentes nyújtására. Az Szja tv., a kormányrendelet és az NGM rendelet együtt szabályozza:

• az adómentesen adható támogatás összegét,
• a figyelendő időtartamot,
• a támogatás felhasználásának lehetőségeit,
• a támogatás folyósításának módját,
• az igazolások és az adatszolgáltatások körét és idejét, valamint
• a munkáltató, a munkavállaló és a hitelintézet/kincstár kötelezettségeit.

A munkáltató hitelintézeten keresztül folyósíthatja a támogatási összeget. Ez történhet egyszerre vagy hozzájárulással a hiteltörlesztéshez.

A munkáltatónak emellett ellenőriznie kell azt is, hogy a célnak megfelelően használják-e fel a támogatást.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/tajekoztato_140530.html

Munkáltató lakhatási támogatások

2017. január 1-jétől a jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára.

A juttatások adómentességének nem feltétele az, hogy minden munkáltatónak járjon, és cafeterián kívül (mellette) is adhatók.

Újdonság 2017. január 1-től, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]

• a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;
• a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

Mobilitási célú lakhatási támogatás (2018.01.01.)

A munkáltató adómentesen nyújthat ún. mobilitási célú lakhatási támogatást, amennyiben

• egy legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló
• állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől
• vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát.

További változás, hogy ez az adómentes juttatás a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig terjedhet. Az ezt követő 2 évben a minimálbér 40 százaléka lehet a támogatás, majd még egy évig a 20 százalékot érheti el.

Hosszabb idejű foglalkoztatás esetén már az efelett lévő időben nem nyújtható ez a támogatás adómentesen.
A 60%-os lehetőség azonban a 2017. január 1. előtt belépett határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők esetén 2018. január 1-től még 12 hónapig vehető igénybe. Határozott idejű munkaszerződéses korábbi belépők kezdő dátuma pedig 2018. január 1.

A juttatás többféle módon is megvalósítható.

• Egyrészt a munkáltató kifizetheti a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díját vagy ennek egy részét.
• Másik lehetőség, hogy a munkáltató bérli a lakást, és ingyenesen vagy kedvezményesen a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ilyenkor az az értéket tartjuk nyilván juttatásként, melyet a szokásos piaci értékhez képest nem fizetett meg a dolgozónk.
• Megvalósítható még az is, hogy a munkáltató a saját tulajdonában álló lakását a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Ebben az esetben is a szokásos piaci értékből a munkavállaló által meg nem térített rész lesz a juttatás értéke.

Az adómentességhez szükséges lesz, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás folyósításának idején a dolgozónk ne rendelkezzen lakás 50 százalékot meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kmt, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát. Így, ha a dolgozó a környéken ilyen lakástulajdonnal, haszonélvezettel rendelkezik, vagy lakást vásárol, akkor elesik az adómentes „albérleti” támogatástól.

A munkavállaló nyilatkozata alapján kell megállapítanunk az adómentesség feltételeit. Ha a dolgozó bérli a lakást, akkor az adómentesség feltételei közt szerepel, hogy ha több magánszemély is jogosult az adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, akkor azt közülük—döntésük alapján—csak egyikük veheti igénybe kedvező feltételekkel, melyről szintén nyilatkoznak a munkáltatónak.

Utólagos feladat még, hogy a munkáltatónak a juttatás adóévét követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a mobilitás célú lakhatási támogatással kapcsolatosan. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét, a munkavállaló által bérelt lakás címét.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).

(Ld. Szja törvény 1. számú melléklet, 2.11. pont, részletes előírások a 9.7 pontban.)

Albérleti elhelyezés

A hivatalos elnevezés szerint ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás. (Ld. (Szja törvény 1. számú melléklet, 8.6./f) pont.)

A jelenlegi, 2016. december 31-ig hatályos megfogalmazás értelmében: a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi.

A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-től hatályos szövege szerint: az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (pl. garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez többszobás lakásban való elhelyezés esetén továbbra is együtt jár a közös helyiségek használatával.

Forrás: ado.hu