Fokozatosan szigorodnak az energetikai követelmények, a lakásvásárlók többsége azonban ma sem tudja, mit vesz – írja a Világgazdaság.
A korábbiaknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbaknak kell lenniük a falaknak, nyílászáróknak, födémnek az év elejétől hatályos, fokozatosan szigorodó energetikai követelményszintet előíró rendelet értelmében. Eszerint a 2017. december 31. után benyújtott minden új építési engedély vagy bejelentés és jelentős felújítás esetén a költségoptimalizált energetikai követelményszint a mérvadó.
Vagyis az annak megfelelően épített vagy felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása jelentősen – felújítás esetén a kiinduló állapothoz képest akár 50 százalékkal is – kevesebb lesz.
Felújításnál a szigetelésből legalább 5 centiméterrel vastagabbat kell alkalmazni, mint eddig, ablakokból pedig háromrétegű üvegezéssel ellátottat érdemes beépíteni – foglalta össze honlapján a Magyar Energiahatékonysági Intézet az új előírásokat. A fokozatosan hatályba lépő szabályozás 2021. január 1-jétől írja elő a nullához közeli energetikai szintet, ami a használatbavétel időpontjának határidejét jelenti, az ennél korábban átadott épületeknek még elegendő a költségoptimalizált, az idei évtől kötelező szintnek megfelelniük.
Mit keresnek a vevők?
Kérdés, hogy a már épülő több tízezer lakás mit tud, mármint azok, amelyek építési engedélyét 2017. december 31. előtt kérték meg a beruházó cégek. Mint kiderült, a magukra valamit is adó ingatlanfejlesztők a korábban indult beruházásaikat már nemcsak az akkori, hanem a később életbe lépő, szigorodó energetikai szabványnak megfelelően kezdték el építeni. Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője a budai Elite Park fejlesztést említi, de ugyanerről számol be az immár több ezer lakásos referenciával rendelkező Metrodom csoport értékesítési vezetője, Kricsfalussy Tamás is.
Mint elmondta, az idén vagy jövőre elkészülő épületeik is megfelelnek az új előírásoknak, például a hőszigetelést is már az új szabványok szerint tervezték, még akkor is, ha ezeknél az építési engedély értelemszerűen jóval korábbi. Ezek a változások növelik ugyan a költségeket, de arányaiban ez már nem számottevő, az elmúlt két évben a kiviteli költségek amúgy is körülbelül 65-70 százalékkal emelkedtek egyéb okok miatt. Az innovatív anyaghasználat oka, hogy az új építésű lakások beruházóinak nemcsak a szigorodó hatósági előírásoknak, hanem a vevők elvárásainak is meg kell felelniük – mondta Kricsfalusy.
Balla Ákos tapasztalatai szerint a vevők az új építésű lakások piacán sokkal tudatosabbak, mint a használtak esetében, ahol nem az energiahatékonyság van a fókuszban. A használt ingatlanoknál a hőszigetelés hiánya vagy a cserére szoruló nyílászárók miatt jellemzően 1-1,5 millió forintot alkudnak a vevők. Ugyanakkor Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa azt mondja, a 20–40 millió forint közötti ingatlankategóriában már egyre többen odafigyelnek, hogy korszerű-e a nyílászáró, és a homlokzati szigetelés rendben van-e.
Tehát van egy elvárt minimum, de ebben az árkategóriában nem hajlandók az energetikai jellemzők miatt többet költeni.
Miközben egy másfél-két szobás új építésű lakás rezsije átlagosan 30 ezer forint, egy nem korszerűsített, régi épületben lévőé 50 ezer forint is lehet. Akinek csak használt lakásra van pénze, hiába tudja, hogy magas a fenntartási költség, nem vesz fel nagyobb hitelt, hogy új építésűt vehessen. A rezsiszámlán hosszú távon spórolni az tud, akinek van rá pénze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy eleve aktív házat, illetve új építésű ingatlant vásároljon.
A kivitelezésen áll vagy bukik
Hogy az épület mennyire lesz hatékony, abban nagy szerepe van a kivitelezésnek, és a vevő a vásárlás előtt csak arról tud meggyőződni, hogy a tervező milyen hőszigetelő anyagokkal kalkulált, ám a hatékonyságot nagyban ronthatja a szakszerűtlen kivitelezés – figyelmeztet a veszélyekre Balla Ákos. Minőség tekintetében ezért sem érdemes kompromisszumokat kötni.
Az új lakások piacán az eligazodást a projektek közötti árkülönbségek nehezítik, mivel ezek jellemzően nem energetikai okokra vezethetők vissza. A vevők többsége nincs tisztában az energetikai besorolások mögötti különbségekkel, azok jelentőségével – mondja a tapasztalatait Kricsfalussy Tamás. A Metrodom szakembere szerint a piacon a projektek legfeljebb 2-3 százaléka hirdeti magát öko- vagy passzívházként.
Minimális rezsire építeni
Az igazán kemény változások, a nullához közeli energiafogyasztást előíró rendeletek 2021-től érvényesek, ezek hatása először a 2019 közepétől induló projekteknél lesz látható. Addig azonban a mostani változások sem az árakat, sem a piacot nem írják át alapjaiban, legfeljebb azoknak a kisebb, gyengébb cégeknek okoz problémát az átállás, amelyek eddig a lehető legolcsóbban próbáltak építeni. A most hatályba lépő változások alapvetően a hőszigetelésre koncentrálnak. Ez elsősorban az épületfelújításoknál jelenthet gondokat, ha rossz a kiindulási helyzet a régi típusú épületek, falak miatt.
Forrás: VG.hu