Az Otthon Start program keretében tervezett kiemelt beruházások közül az építési engedéllyel még nem rendelkezőknél az építési engedélyeket csak azt követően adná ki a kormány, hogy azokat egyeztették a készülő lakásépítési programmal – tartalmazza többek között az építészeti törvény módosítására az Országgyűlésnek benyújtott javaslat. Ez hatással lehet azokra a vevőkre, akik a támogatott hitellel számolva kötöttek előszerződést.
Az Országgyűlés honlapján olvasható, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint az új lakásépítési program kidolgozása és a jelenlegi beruházásokkal történő összehangolása több hónapot vesz igénybe, ezért szükséges a rendelkezés, hogy az év végéig nem lehet építési engedélyt kiadni a már kiemelt beruházássá nyilvánított Otthon Start program keretében tervezett beruházásokra.
A korlátozással összhangban a javaslat felfüggeszti a Fix 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítési beruházásokra vonatkozó szankciós szabályok határidőit is.
Mit jelenthet a felfüggesztés a vevőknek?
A még építési engedéllyel nem rendelkező Otthon Start-projektek engedélyezésének átmeneti felfüggesztése elsősorban azoknak okozhat bizonytalanságot, akik már előszerződést kötöttek, és a vásárlást a fix 3 százalékos hitelből tervezték finanszírozni. A már érvényes építési engedéllyel rendelkező beruházásokat a korlátozás nem érinti. A money.hu szakértői szerint ugyanakkor egy hosszabb csúszás kockázatot jelenthet, ha időközben megváltoznak az Otthon Start feltételei, és a vevő a projekt újraindulásakor már nem jogosult a kedvezményes hitelre.
Ilyen esetben több lehetőség is szóba jöhet: a szerződés és a körülmények függvényében felmerülhet az előszerződéstől való elállás, illetve a beruházóval a fizetési feltételek vagy a vételár újratárgyalása. A vásárlás piaci lakáshitellel is megvalósítható, ez azonban jelenleg lényegesen magasabb kamatot és havi törlesztőrészletet jelenthet. Megfelelő jogosultság esetén más támogatott konstrukciók, például a CSOK Plusz vagy a Babaváró is bevonható a finanszírozásba. A szakértők ezért azt javasolják, hogy az érintett vevők már a bizonytalan időszakban mérjék fel az alternatív finanszírozási lehetőségeiket.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy a kiemelt beruházásoknál haladéktalanul tájékoztatni kell a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságnak az építési engedélyező hatóságot, ha környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok megsértése miatt eljárást indít, vagy ilyen ügyben határozata véglegessé válik.
Rendelkeznek arról is, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendeletbe foglalhassák azt is: a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekkel szemben elkövetett jogsértés esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig további hatósági engedélyt nem kaphat az érintett cég.
Mindezek mellett az építészeti törvény módosítására benyújtott javaslat az Európai Unió elvárásaihoz igazítja a hazai építőanyag-kiviteli szabályozást. Ennek megfelelően a javaslat kivezeti a magyar építészetről szóló törvényből az Európai Unió Bírósága (EUB) által kifogásoltakat, így különösen a stratégiai jelentőségű építési anyagokhoz kapcsolódó állami elővásárlási jogra és a kivitel bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket.
A módosítással megszűnik a bejelentési kötelezettség, az ahhoz kapcsolódó hatósági beavatkozás lehetősége, valamint az állam, illetve az arra feljogosított szerv vagy szervezet elővásárlási joga. Ezzel az EUB által kifogásolt exportkorlátozó mechanizmus kikerül a magyar jogrendszerből – olvasható a javaslatban.
Forrás: MTI,
