A NAV hivatalos állásfoglalása szerint az erkély, a pince, a terasz, a loggia, a tornác és a beépített tetőtér is beleszámít a lakás hasznos alapterületébe, ha fedett, és a belmagassága legalább 1,9 méter – írja az Origo. Ám az sem mindegy, az erkély hogyan fedett.
Az NGM 2016.08.18-án megjelent tájékoztatója szerint a lakáshoz épített külső tartózkodóterek esetén elsőként azt kell vizsgálni, hogy azok fedettek-e, és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor az adott egység beleszámít az összes hasznos alapterületbe.
A fedetlen vagy az 1,9 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem tartoznak ide. A tájékoztató a fedettség értelmezésénél figyelembe veszi a fedőelem funkcióját is. A többemeletes épületeknél, mivel az egymás feletti erkélyek funkciója nem az, hogy fedést biztosítsanak az alatta elhelyezkedő erkélyeknek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk fedélről, fedettségről. Az emeletes épületekben tehát az egymás alatti erkélyek nem minősülnek fedett külső tartózkodó térnek és ezért azokat sem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület számítása során.
Forrás: Origo
