Év végéig dolgozza ki a kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Programot, amelynek középpontjában a lakásépítések élénkítése, a megfizethető lakhatás bővítése és az intézményi bérlakásszektor megteremtése áll. A tervek szerint ehhez átalakítják a szabályozási és támogatási rendszert is – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A kormány egyelőre nem fogadta el a Wekerle Sándor Lakásépítési Programot, hanem az annak elkészítéséhez szükséges feladatlistáról döntött – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a tegnapi kormányzati tájékoztatón. A programnak december 31-éig kell elkészülnie; az előkészítésben a Közlekedési és Beruházási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium kap jelentős feladatokat.
A miniszter a program indokaként elsősorban a lakásépítések alacsony számát, a lakások megfizethetőségének romlását, a bérleti díjak emelkedését és a kollégiumi férőhelyek hiányát emelte ki. Értékelése szerint különösen Budapesten, az egyetemi és gazdasági központokban, valamint ezek agglomerációiban alakult ki olyan kínálathiány, amely hozzájárult a lakásárak gyors emelkedéséhez. A kormány ezért olyan lakásépítési programot akar kidolgozni, amely a lakáskínálat növelése mellett kifejezetten a megfizethető lakhatást is szolgálja.
A magyar lakásépítések nemzetközi összevetésben is alacsony szinten állnak. A Vitézy átal bemutatott statisztika szerint 2025-ben az egymillió lakosra jutó átadott új lakások száma Ausztriában és Lengyelországban mintegy négyszer-ötszöröse volt a magyar értéknek, de Romániában és Csehországban is több mint kétszer annyi lakás épült arányosan. A miniszter ezt a kínálathiány egyik fontos okaként említette a lakásárak emelkedése mögött.
Új alapokra helyeznék a bérlakáspolitikát
A program egyik legfontosabb eleme az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Vitézy szerint ehhez át kell tekinteni a lakástörvényt, valamint a bérlakáspiac működését meghatározó adó-, pénzügyi, építési és működtetési szabályokat is. A miniszter úgy látja, hogy a jelenlegi szabályozás és ösztönzőrendszer nem támogatja kellően a bérlakásszektor bővülését.
A kormány a saját tulajdon megszerzését segítő támogatásokat nem akarja megszüntetni, de Vitézy szerint a lakáspolitikának nem szabad kizárólag a tulajdonszerzést ösztönöznie. A megfizethető bérlakások bővítését többek között azért tartja fontosnak, mert azok javíthatják a fiatalok, pályakezdők és családalapítók munkaerőpiaci és területi mobilitását.
A szükséges jogszabály-módosításokat a következő hónapokban dolgozzák ki. A miniszter szerint ennek során az önkormányzatokkal, finanszírozókkal, ingatlanfejlesztőkkel, az építőipari szereplőkkel és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztetnek.
A kormányzati elképzelés szerint a közszféra a jövőben a jelenleginél aktívabb szerepet vállalna a lakáspiacon. Vitézy ennek példájaként több nyugat-európai, mindenekelőtt bécsi gyakorlatot említett, ahol az állam vagy az önkormányzat nemcsak szabályozóként, hanem finanszírozóként, tulajdonosként, illetve a megfizethető lakások arányát meghatározó szereplőként is jelen van.
Példaként egy Varsó mellett épülő nagy bérlakásprojektet is említett. A fejlesztés pályakezdő, középosztálybeli fiatalok számára kínál első lakhatási lehetőséget a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel, jó tömegközlekedési kapcsolatok mellett, nem feltétlenül autóhasználatra és garázsépítésre alapozva. Vitézy szerint az ilyen projektek a fiatalok társadalmi és munkaerőpiaci mobilitását is segíthetik.
Akár hárommilliárd eurónyi fejlesztést mozgósíthatnak uniós forrásokkal
A Wekerle-program egyik már konkrétabban körvonalazott eleme az új megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésének uniós finanszírozása lehet.
Vitézy közlése szerint a helyreállítási alapból 550 millió euró áll rendelkezésre erre a célra. A konstrukciót a Magyar Fejlesztési Bank működtetné: a projektekhez 20 százalék támogatás társulna, amely mellé a fejlesztőknek 80 százalék piaci finanszírozást kellene bevonniuk. Cserébe a beruházások egy részét megfizethető lakhatásként, illetve megfizethető bérlakásként kellene megvalósítani.
A miniszter számítása szerint az 550 millió eurós forrás több mint kétmilliárd eurónyi ingatlanfejlesztést mozgathat meg. Ehhez további európai beruházási banki – EIB – finanszírozás is társulhat, amellyel a program teljes volumene akár hárommilliárd euró közelébe emelkedhet.
A projektekben az állam finanszírozóként, szabályozóként és egyes esetekben telektulajdonosként is részt vehet, együttműködve az önkormányzatokkal. A piaci finanszírozást magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek, nonprofit szereplők, illetve kollégiumi beruházások esetében akár egyetemek is biztosíthatják.
Megfizethető lakásokhoz kötnék a támogatásokat
A miniszter által ismertetett elvek alapján a lakásfejlesztési támogatásoknál a jövőben nem pusztán az számítana, hogy hány új lakás épül. A kormány az állami és uniós forrásokért cserébe megfizethető lakások létrehozását, megfelelő urbanisztikai és építészeti minőséget, közszolgáltatásokat és jó közösségi közlekedési kapcsolatokat is elvárna.
Budapesten Vitézy szerint alapvetően van piaci fejlesztői érdeklődés, ezért itt az állami beavatkozás feladata elsősorban az lehet, hogy a beruházások minőségét javítsa, gondoskodjon a szükséges infrastruktúráról és megfelelő számú megfizethető lakás létrejöttét biztosítsa. A vidéki egyetemi és gazdasági központokban viszont sokszor maga a beruházás sem működik tisztán piaci alapon, ezért ott más típusú támogatásokra is szükség lehet.
Barnamezős területekre vinnék az új lakásépítéseket
A kormány a lakásépítéseknél Budapest és a vidéki nagyvárosok barnamezős, illetve alulhasznosított területeit részesítené előnyben. Vitézy szerint nem cél az agglomerációk további szétterülésének ösztönzése, mert az újabb zöldterületek beépítésével, nagyobb közlekedési igénnyel és környezeti terheléssel jár.
A program ezért elsősorban a már kiépült városszövetben található felhagyott ipari, vasúti és más területek hasznosítását támogatná. Fontos szempont lenne az épületek energiahatékonysága és az is, hogy a lakófejlesztések jó tömegközlekedési kapcsolatok mellett jöjjenek létre.
A Diákváros és Rákosrendező fejlesztését is a megfizethető lakhatást bővítő városfejlesztési irányba vinné tovább a kormány. A Diákváros korábbi mestertervét újra elővennék, a Fudan-projekt miatt félbeszakadt tervezést folytatnák, és a területen vegyes, lakó- és kollégiumi funkciójú városrészt hoznának létre; az érintett telkek és tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. Rákosrendezőt Vitézy szintén olyan barnamezős mintaterületként említette, ahol az állam és a főváros együttműködésével, jó közlekedési kapcsolatok mellett, megfizethető lakásokat is tartalmazó városfejlesztés valósulhat meg.
Maradhat az első lakás támogatása, de felülvizsgálják az Otthon Start hitelt
Az új lakáspolitika nem jelenti a tulajdonszerzést segítő támogatások feladását. Vitézy Dávid a tájékoztatót követő kérdésekre válaszolva azt mondta: érdemes fenntartani azt az alapcélt, hogy a fiatalok kedvezményes, támogatott hitel segítségével vásárolhassák meg első lakásukat.
Ugyanakkor az Otthon Start hitelprogramot felülvizsgálják. A miniszter szerint meg kell akadályozni azokat a helyzeteket, amikor a támogatás nem első lakáshoz jutást, hanem befektetési célú lakásszerzést segít. A felülvizsgálatot a Pénzügyminisztérium végzi a Wekerle-program kidolgozásának részeként.
Arra a kérdésre, hogy például megtilthatják-e a támogatott hitelből vásárolt lakások bérbeadását, Vitézy nem jelentett be konkrét változtatást. Azt mondta, azt kell megvizsgálni, hol teszi lehetővé a jelenlegi szabályozás, hogy a konstrukció ne a fiatalok első lakásának megszerzését, hanem már több ingatlannal rendelkező szereplők további, befektetési célú vásárlását támogassa.
Átvilágítják a kiemelt lakásfejlesztéseket is
A lakáspolitikai fordulat részeként a kormány megkezdte a kiemelt beruházások rendszerének átvilágítását is. Több ezer kiemelt beruházást vizsgálnak felül, a munka első döntései már megszülettek.
Külön eljárás indul az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházás ügyében. A kormány az Országgyűlésnek olyan törvénymódosítást javasol, amely december 31-éig valamennyi ilyen kiemelő rendeletet felfüggesztené. Vitézy közlése szerint addig az érintett beruházásokra nem adnak ki új építési engedélyeket.
A projekteket egyenként vizsgálják meg, az önkormányzatokkal és – ahol erre van lehetőség – a fejlesztőkkel is egyeztetve. A felülvizsgálat eredménye projektenként eltérő lehet: egyes fejlesztéseket elvethetnek, másokat pedig feltételekhez köthetnek, például megfizethető lakások, közlekedési vagy más közcélú beruházások megvalósításához.
A kormány más kiemelt beruházások esetében is megkezdte a különleges státusz visszavonását, például a törökbálinti téglagyár területére tervezett lakásfejlesztést. A már jogerős építési engedéllyel rendelkező épületeket ugyanakkor a kiemelt státusz megszüntetése nem érinti.
A következő hónapokban így nem pusztán egy új támogatási program részletszabályainak kidolgozása zajlik majd. A miniszter által felvázolt irány alapján a kormány a lakáspolitika szabályozási, finanszírozási és városfejlesztési kereteit is át akarja alakítani, miközben a Wekerle Sándor program konkrét intézkedéseiről december végéig kell döntést hozni.
