Csökkenés várható az építőiparban

Az építőipari vállalkozások szerződésállományának jelentős visszaesése miatt az építőipar termelése várhatóan csökken az év második felében a szakértők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint májusban az építőipar termelése 2,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de 3,1%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A megkötött új szerződések volumene 2,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a május végi szerződésállomány volumene pedig 41,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Balatoni András, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is kettősség jellemzi az építőipari adatokat, a termelés az előző év azonos időszakához képest még nő, miközben a rendelésállomány már nagyon drasztikusan csökken.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szintén hangsúlyozta, hogy lassul az építőipari termelés bővülésének dinamikája, és a szerződésállomány május végi volumenének 41,3 százalékos elmaradása az egy évvel korábbihoz képest azt jelzi, hogy az év második felében az építőipar teljesítményének mutatói valószínűleg csökkennek majd.

A szakember szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy az építőipar az év második felében lényegesen nagyobb mértékű szerződéseket kössön. Ebben segítséget jelenthet a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely jelentős megrendelésekhez juttathatja az építőipart.

Koji László kiemelte az uniós pályázatok mielőbbi megjelenését is, amelyek szintén építési beruházásokkal járnak, illetve azt, hogy a közmegrendelők – az állam és az önkormányzatok – a rendelkezésre álló uniós forrásokból gyorsított ütemben indítsák az építési célú megrendeléseket.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokat értékelve kiemelte, hogy a 2,3 százalékos májusi többlet a leggyengébb idei adat, és egyértelműen mutatja a lassulást az ágazatban. A statisztikákból az is látszik, hogy az épület-, azon belül a lakásépítések nem indultak be – mutatott rá az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az elemző. Németh Dávid is kiemelte, visszafogott teljesítményt jelez előre, hogy összességében a rendelésállomány több mint 40 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

Az elemző szerint az ágazat év eleji növekedésének köszönhetően az év egészében az építőipar 5 százalék körüli növekedést érhet el.

Az építőipar tevékenységét, bármily meglepő, az utóbbi időben a túlfűtöttség jellemezte – legalábbis így vélekedett a Népszavának nyilatkozó Sztrányák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke. Úgy látja, számos esetben előfordult, hogy nem azt és nem ott építettek, amire valóban szükség volt. Közismert, hogy a megelőző, uniós gazdasági ciklus során olyan felesleges beruházások is létrejöttek, amelyek látványosak ugyan, mint a települési főterek, de ebben a formában teljesen feleslegesek. A mostani visszaesés egyik oka éppen az, hogy a 2007-2013 uniós ciklus pénzeit már jórészt felhasználták, az újak pedig még nem érkeztek meg. A jövőre nézve kedvező, hogy vélhetően kevesebb presztízsberuházást támogatnak majd az pályázatok kiírói.

Ugyanakkor – emlékeztetett Sztranyák József -, a lakásépítések nagyot lendíthetnének az iparág teljesítményén, de itt is számos anomáliára bukkanhatunk. Olyan jelentős beruházásoknak otthont adó városok, mint amilyen Győr vagy Kecskemét, és az iskolavárosként is számon tartott Gödöllő szívesen helyt adna lakásépítkezéseknek, de a Magyar Ingatlan Tanács elnökének tapasztalatai szerint ez fennakad a bankok hitelezési hajlandóságán. A kereskedelmi bankok nem nyújtanak kölcsönt a lakásokat építeni szándékozó vállalkozóknak, vagy ha néha-néha igen, akkor ezt olyan feltételekkel teszik, hogy a vállalkozó eláll építési szándékától.

Sokat lendíthetne a lakásépítkezéseken az is – hiszen a folyamatosan elöregedő állományt is legalább évi egy százalékkal pótolni kellene -, hogy ha a települések nagyobb mértékben számolhatnának a bérlakás-építkezésekkel. Ebben a vállalkozók is partnerek lennének, hitelt is hajlandók lennének ilyen célból felvenni, ha kapnának. A települések emellett ingyenes telekjuttatással is támogathatnák a bérlakások számának szaporodását. Sztranyák arról is említést tett, hogy javítana a helyzeten az ilyen építkezések áfakedvezményt kaphatnának, mint ahogy azt korábban a szakmai szervezetek javasolták, viszont a kormányzati ellenállás miatt ennek most kicsi a realitása.

Forrás: MTI, Népszava