Több mint 1 millió embert sújthat az energiaszegénység Magyarországon – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as Lakhatási jelentésének újabb fejezetéből. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a rezsicsökkentés – amellett, hogy nem ösztönöz sem takarékosságra, sem korszerűsítésre – felemészti az alacsonyabb energiafogyasztást eredményező felújítási támogatási forrásokat is.
A Lakhatási jelentés most bemutatott 3. fejezete az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi. A Habitat 12. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.
Pazarló rezsicsökkentés, pazarló lakásállomány
Az elmúlt évek energiaválsága Európa-szerte felerősítette és központba helyezte a lakhatással kapcsolatos problémákat. A legtöbb uniós ország állami beavatkozásokkal igyekezett mérsékelni a lakossági energiaárakat, azonban Magyarországon egy ellenkező irányú folyamat indult el. Megingott a rezsicsökkentés intézménye, amely 2013-as bevezetése óta először kényszerült lényeges átalakításra.
A rezsicsökkentés 2022-es “csökkentése” aztán rávilágított: a lakosság nagy része ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve egy hasonló energiaválságra.
Ennek egyik fő oka, hogy lakóépületeink többsége nagy energiaigényű és korszerűtlen.
Az idézett tavalyi népszámlálási adatokból kiderül, hogy a hazai lakóházak kétharmada 1980 előtt épült, 100 ezer lakásban nincs fürdőszoba, 67 ezer lakásban nincs vezetékes víz, a lakások csaknem ötöde penészes és nagyon sok a vizes, komfort nélküli lakás.
A teljes lakóépület-állomány több mint fele GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik – ezek a korszerű ingatlanoknál 2,5-3-szor több energiát használnak fel.
A magyarországi házak és lakások becsült energetikai besorolásának megoszlása
Forrás: MNB
Ma Magyarországon átlagosan a háztartási kiadások mintegy 19 százaléka megy el lakhatásra, és ennek nagy része energetikai kiadás. A Habitat korábbi kutatásai lapján több mint 1 millió embert sújthat az energiaszegénység hazánkban.
Koritár Zsuzsanna energiahatékonysági szakértő, a fejezet egyik szerzője elmondta, hogy a rezsicsökkentés pozitív hozadéka volt, hogy 14,3 százalékról 4,7 százalékra csökkentette azoknak a háztartásoknak az arányát, amelyek nem tudták kifűteni a lakásukat, valamint 25-ről 9 százalékra csökkent a rezsihátralékosok száma is (2014 és 2022 között). Ugyanakkor nagy probléma a rezsicsökkentéssel, hogy szociálisan nem célzott, így nem csak a rászorultakat támogatja, hanem a jómódúakat is, ráadásul nagyon sokba kerül az államnak, gazdaságilag nem fenntartható. Egyáltalán nem ösztönöz a fosszilis tüzelőanyagok csökkenő és takarékos használatára (2013 és 2021 között jelentősen nőtt a lakossági primerenergia-fogyasztás), így klímavédelmi szempontból is fenntarthatatlan. Ezzel együtt nemhogy nem ösztönöz energetikai felújításra, hanem elveszi a forrásokat a korszerűsítési támogatások elől: a 2023-24-es központi költségvetésben a lakhatási célú kiadások kétharmadát – több milliárd forintot – a lakossági rezsivédelem teszi ki. Ezzel szemben a legszegényebb rétegeket érintő szociális tüzelőanyag támogatására a rezsicsökkentésre költött milliárdok csupán töredékét fordították (lásd az ábrán).
A rezsicsökkentés és a szociális tüzelőanyag támogatásának összege 4 évre vetítve (Ft)
A rezsicsökkentésből a legszegényebbek gyakorlatilag ki is maradtak: ők nagyon kevés vezetések energiaforrást használnak, annál inkább tűzifát, amelynek ára kimaradt a támogatásból, ezért több mint háromszorosára emelkedett 2012 óta (lásd a lenti ábrán).
“Ez idő alatt az egyetlen, szegényebb rétegeket célzó energiatámogatás a szociális tüzelőanyag támogatás volt, aminek évi 5 milliárdos költségvetése eltörpül a rezsicsökkentés mellett” – fejtette ki Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.
Lakossági gáz- és tűzifaárak alakulása a 2012-es fogyasztói átlagárakhoz képest (%)
adatok forrása: KSH, saját számítás
“A megfizethető energiának nem kell feltétlenül fosszilis forrásokból származnia. Az épületek energiaigénye is jócskán csökkenthető, valamint az energiapazarlás mérséklésével és az energiaárazás átalakításával egy sokkal igazságosabb és környezetkímélőbb jövő is elérhető” – magyarázta Koritár Zsuzsanna.
Lakóingatlan-állományunk mélyfelújításával ugyanakkor akár 60%-kal kevesebb energiát fogyaszthatnánk; ez lehetne a valódi rezsicsökkentés, valamint az energiaszegénység felszámolásának kulcsa. A 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez évente 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség, míg a valóság ennek töredéke.
Muszáj lesz korszerűsíteni és támogatni a rászorulókat
A legnagyobb energiafogyasztó Magyarországon, és az Európai Unióban is az épületszektor. A szigorodó EU-s jogszabályok egy része komoly előírásokat tartalmaz a lakóépületek energetikai teljesítményének javítására, és a karbonsemlegesség elérésére (a Fit for 55 jogszabályalkotási csomag keretében).
Ezzel egyidejűleg az EU-s források és karbonkvóta bevételek pénzügyi forrásokat is biztosítanak a szükséges épületfelújításokra. Ezeket a lehetőségeket azonban Magyarország kevéssé használja ki; a programtervekben (pl. RRF, KEHOP), a következő évekre mindössze néhány tízezer lakás energiahatékonysági felújítása szerepel, a szükséges évi százezres nagyságrend helyett.
Az Unió mára definiálta az energiaszegénységet, most a tagállamokon a sor, hogy 2025 júniusáig megalkossák szociális klímatervüket, amelyben kötelező lesz a szociális célzás, amit szigorúan ellenőrizni is fognak a források felhasználásánál.
Energiaszegénység – 2023/1791 Energiahatékonysági irányelv
„azok tekinthetők energiaszegénynek, akik nem képesek hozzájutni az alapvető, megfelelő életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz, ideértve a megfelelő fűtést, meleg vizet, hűtést, világatást és az árammal működő készülékekhez szükséges energiát […], amit több tényező együttese okot, beleértve a megfizethetőség hiányát, az alacsony jövedelmet, a magas energiaköltségeket és a lakások rossz energiahatékonyságát.”
Ez fog érvényesülni a háztartások növekvő energiakiadásainak ellensúlyozását célzó, a 2025-ben induló Szociális Klímaalapnak. Ezt a pénzügyi forrást a tagállamoknak olyan energiaszegénységi intézkedésekre kell fordítaniuk, amelyek célzottan a szociálisan rászoruló háztartásokat támogatják. Az Alap felhasználható a közvetlen energiaár-támogatástól kezdve az épületkorszerűsítésig, de a közlekedési kibocsátások mérséklésére is. Ez megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelentene Magyarország számára, amely nagyságrendekkel meghaladja az elmúlt évek ilyen célú támogatásait.
Az elmúlt 7 év lakhatási támogatásai és a Szociális Klímaalap tervezett összege (Ft)
Kérdésünkre Koritár Zsuzsanna kifejtette, hogy ennek a forrásnak az esetében is a tagállamok állítják össze a csomagot, amire a keretet elköltenék, így Magyarországtól függ, milyen arányban és nagyságrendben igényel majd forrást az alapból lakáskorszerűsítési támogatásra.
“Az energiahatékonyság támogatása hosszú távon gazdaságosabb és fenntarthatóbb, mint az energiaár-kompenzáció, és sok járulékos haszna van. Az otthon- és lakásfenntartási támogatások rendszerét pedig át kell alakítani úgy, hogy elsősorban az energiahatékonyságot és a rászoruló háztartásokat célozzák” – szögezi le a Habitat jelentése.
A teljes tanulmány olvasható a Habitat honlapján.
