Építésze szerint a szlovéniai Bledi-tó közelébe tervezett lakóparkja az első olyan építészeti projekt, amely a tervezés minden szakaszában mesterséges intelligenciát alkalmazott – írja cikkében a Dezeen. Az olvasók a kommentekben fakadtak ki a látottak miatt.
A védett örökségi területen épülő lakóparkban hat villa épül majd, nagy íves ablakokkal, egy központi kert köré szerveződve, egy 1909-ben épült ház mellett.
A Studio Tim Fu a projekt minden eddigi szakaszában „aktív tervezési munkatársként” használta a mesterséges intelligenciát.
Ez magában foglalja a területrendezési törvények és a térbeli korlátok elemzését, valamint a helyszín történelmi kontextusának kutatását a hagyományos szlovén építészetre utaló főterv kidolgozása érdekében. Emellett a terv energiahatékonyságának javítására, passzív tervezési stratégiák kialakítására és az anyagválaszték megadására is felhasználták.
„A Lake Bled Estate az első olyan projekt, amely ilyen szintű, végponttól végpontig tartó mesterséges intelligencia-integrációt valósít meg, ahol az AI nem csak koncepciókat generál, hanem aktív szerepet vállal a tervezés fejlesztés, a műszaki optimalizálás és a végső gyártás alakításában” – mondta Fu a Dezeen-nek.
„A számítástechnikai integrációnak ez a szintje fordulópontot jelent az építészettörténetben, és megmutatja, hogy az AI nem csupán egy gyorsító eszköz, hanem strukturális változást jelent a tervezési döntések meghozatalában.”
„Az AI a szokásos idő töredéke alatt gyorsan számtalan tervezői iterációt generált, lehetővé téve számunkra, hogy valós időben finomítsuk az ötleteket, és elősegítsük a folyékony, rendkívül érzékeny tervezési párbeszédet az ügyféllel” – mondta. „Ez kiküszöbölte a tipikus oda-vissza átdolgozásokat, és sokkal hatékonyabbá tette a jóváhagyásokat.”
A tervezési folyamat egy részében a Studio Tim Fu nagy nyelvi modelleket (LLM) használt, a mesterséges intelligencia egy szövegalapú formáját, amelyet nyelvi minták felismerésére képeztek ki. A legismertebb példa erre az OpenAI ChatGPT.
Az LLM-eket olyan projektadatokkal táplálták be, mint a helyszín adottságai, az örökségvédelmi irányelvek és a térbeli követelmények, amelyek aztán megoldásokat adtak a lakástervezéshez.
A generatív AI-szoftvereket, például a Midjourney-t és a Stable Diffusiont koncepciótervek készítéséhez használták, amelyeket Fu szerint optimalizációs algoritmusokkal értékeltek ki a környezeti teljesítmény és a térbeli tervezés hatékonyságának tesztelésére.
Fu azt állítotja, hogy azáltal, hogy a mesterséges intelligenciát olyan időigényes feladatokra használják, mint a vizualizáció és a teljesítményszámítások, az építészek átirányíthatják idejüket az emberközpontú tervezési megfontolásokra.
Néhány komment…
„Azt hiszem, a legtöbb építész kipróbálja az AI-t egy kísérletben vagy pilotban az „összes ilyen lépésre” – csak érdeklődésből…így tesznek erőfeszítéseket, hogy lássák, hogyan működik, megnézik az eredményeket, és a kísérletet némileg kudarcnak tekintik – mint nyilvánvaló bizonyítékot arra, hogy néhány AI eszköz segíthet nekünk itt-ott, de messze nem helyettesítheti a hús-vér tervezőt. Tervezők, akik több éves képzéssel rendelkeznek, akik megtanultak életre kelteni egy ötletet, tervezők, akiknek vannak érzékeik, életük, szemük, érzékük a kultúrához, ahhoz, hogy mit jelent testet viselni, élni valahol, van egy bizonyos iskolai hátterük, felbukkantak a kultúrában, túlnéznek, kialakult némi érzékük a kompozícióhoz és az ízléshez… csak hogy néhány minimális alapot említsek?”
„Ebben a szakaszban az AI olyan „tervezőnek” tűnik, aki teljes mértékben az ügyfélnek engedelmeskedik, függetlenül attól, hogy mennyire rosszak az ötletei.”
„Bármely építészhallgató, aki egy ilyen teljesen üres, durva és hivalkodó építészeti semmiségkupacot mutat be a stúdióban, azonnal bukásra állna. Bármely magára valamit is adó építészeti akadémia félreállítaná Tum Fu-t, és lebeszélné arról, hogy az idejét egy olyan szakmában vesztegesse, ahol nyilvánvalóan nincs tehetsége, képessége vagy természetes megértése a komoly esztétikai tervezéshez.”
„A probléma nem az AI, az AI egy eszköz. A probléma az eszközt használó emberrel van. Az AI nem ébredt fel egy reggel, és adta nekünk ezt a képet, hanem egy ember bekapcsolta a számítógépét, és elkezdett interakcióba lépni az AI-val, hogy megadja nekünk ezt a… bármit is gondoljon…”
„Ezen folyamatok automatizálásával az AI lehetővé teszi az építészek számára, hogy energiájukat az építészet értelmesebb, intuitívabb aspektusaira fordítsák: a kultúra, az örökség, az érzelmek, a felhasználói élmény, a környezeti érzékenység és a térbeli történetmesélés tervezésére” – mondta.
A Bledi-tavi ingatlan tervezésének következő tervezési szakaszaiban is alkalmazni fogják az AI-t, beleértve a részletezést, a kivitelezési rajzokat, az előírások megírását és a helyszíni kivitelezés sorrendjét. A Fu jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciát az anyagok optimalizálására, a tanácsadók koordinálására és az értékmérnökségre használni a projekt kommunikációjának és költségmegtakarításának javítása érdekében.
„A cél egy zökkenőmentes, mesterséges intelligenciával kiegészített csővezeték kiépítése, amely a projekt teljes életciklusa során fokozza az emberi kreativitást és döntéshozatalt” – mondta.
Az igazsághoz tartozik, hogy a Lake Bled Estate lesz Fu első épített projektje. A tervező korábban mesterséges intelligenciát használt arra, hogy összegyűrt papírról készült fotókat alakítson át a sztarchitikusok terveit idéző modellekké.
Forrás: Dezeen
