Az európai lakhatási helyzet továbbra is instabil, egyre több a hajlék nélküli ember, egyre kevesebb a megfizethető lakóhely – állapítja meg a Housing Europe legfrissebb állapotfelmérése.
A riport legfőbb megállapítása között szerepel, hogy sok EU-tagállamban csapdahelyzetben vannak a lakáspiacra belépők, hiszen
- a lakásbérlés drága,
- a lakástulajdon-szerzés nem alternatíva a még magasabb költségek miatt,
- a szociális* lakásokból kevés van, hosszú várólisták alakultak ki pl. Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, vagy Írországban.
*Fontos megjegyezni, hogy a szociális lakás kategóriát szélesebb körben használják, mint Magyarországon, hiszen nem csak a legszegényebb rétegek számára épített, fenntartott lakások tartoznak ide, hanem a középrétegeknek elérhető, támogatott lakások is.
A fenti helyzet oda vezetett, hogy általánossá vált a 18-34 éves fiatalok otthon maradása a szülői házban.
Rengeteg család számára jelent túlzott terhet a lakhatás, különösen az olyan válság sújtotta országokban, mint Görögország, ahol egyre többeknek okoz nehézséget a lakhatással kapcsolatos költségek kifizetése.
A lakások minősége továbbra is óriási probléma, főleg Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évek pozitív trendjei ellenére. (Romániában például minden 3. lakásban nincs folyóvíz, 65 %-ukból hiányzik a szennyvízrendszer.)
A válság kezdete óta Európában kevesebb lakás épült a korábbiaknál, az egyetlen kivétel Németország. A növekvő építési költségek egyre inkább megnehezítik a kereslet kielégítését. (Svédországban 2020-ig 436 ezer lakásra volna szükség, de a kormány mindössze 250 ezret tervez építeni, az Egyesült Királyságban 250 ezer helyett csak a felét tervezik. Magyarországon 2014-ben 8358 db lakás épült.)
Egyre több a hajléktalan a kontinensen. A szociális lakhatási szektornak támogatásra van szüksége, hogy megoldja a súlyosbodó szociális kirekesztés problémáját, miközben az állam kivonulóban van a területről, mindinkább bevonva a privát kezdeményezéseket.
A migrációs hullám, illetve az EU-n belüli vándorlás is terhet jelent a lakhatást biztosításában, különösen a célországokban.
A lakáspolitikákban és intézkedésekben eddig nem használatos megoldásokat vezettek be, így pl. az üres lakások megadóztatását (Írország, Málta), bérlői jelzálog (Írország), a privát lakásállomány bevonása. Ugyanakkor – mint a riport rámutat – hiányoznak a megfizethető lakhatás hosszú távú keretei.
A teljes riport angol nyelven olvasható a Housing Europe oldalán.
