A jogszabályok gyakori változása, illetve azok értelmezése okozza a szabályozásban a legtöbb gondot az építőiparban érintett szakemberek számára – derül ki az ÉpítésiJog nemrégiben végzett országos felméréséből.
A felmérés során több mint 2.600 értékelhető kérdőívet töltöttek ki az építésügyben dolgozó szakemberek.
A válaszokból az derült ki, hogy a gyakori változások és az egymásra hivatkozó (nem mindig koherens) jogszabályok sokasága legalább havonta vet fel kérdéseket, dilemmákat az építésügyben, építőiparban dolgozók nagy többsége számára. Konkrétan az engedélyezéssel (bejelentéssel) és a különféle dokumentumok / dokumentációk elkészítésével kapcsolatos szabályokban bizonytalanok leginkább (beleértve a naplózást is).
Jogértelmezési nehézségeik vannak annak ellenére is, hogy sok időt és energiát fordítanak arra, hogy megtalálják a választ egy-egy kérdésre (gyakran több forrásból tájékozódva próbálnak megbizonyosodni), hiszen kevesen értenek az építési jogszabályokhoz annyira, hogy saját tudásuk alapján eligazodjanak. A legtöbben az interneten keresve, maguk próbálják kikutatni a választ, esetleg kollégáikat kérdezik meg, ám alacsony azok aránya, akik jogászhoz fordulnak, még kevesebben kérik szakjogász segítségét).
A kérdőívkitöltők túlnyomó többsége válaszolt arra a kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyobb építési jogi problémát vagy kihívást a számára. A válaszolók több mint 99%-a jelzett problémát.
A legtöbb válaszoló számára (31%) a jogszabályváltozások követése okozza a legnagyobb problémát. Számukra túl gyakoriak a változások, amelyeket nehéz követniük. Mire megtanulnak egy szabályt, az újra megváltozik, ezért bizonytalanok abban, hogy miként kell eljárniuk. Különösen nehéz követniük az egymásra hivatkozó jogszabályokat. Kihívást jelent annak megállapítása, hogy egy adott időpontban mi (vagy mi volt) a hatályos szabály, és hogy mikor melyik jogszabályi állapot szerint kell dolgozni.
A második leggyakoribb probléma (a válaszok 14%-ában szerepelt), hogy értelmezési nehézségeik vannak részben az egymásnak ellentmondó szabályok, részben a nem egyértelmű jogszabályszövegek vagy a pontatlan fogalomhasználat miatt. Azt is gyakran felhozták említették, hogy egy-egy ügyben másként értelmezik a vonatkozó szabályokat az egyes szereplők (építtető, tervező, kivitelező, hatóság). Sőt, esetenként a hatósági szereplők sem egybehangzóan értelmezik ugyanazokat a szabályokat.
Az engedélyekkel, engedélyezéssel kapcsolatos problémák kerültek a harmadik helyre (11%). Bizonytalanok abban, hogy mihez kell engedély (nem világosak a különböző épülettípusokra vonatkozó jogszabályi előírások, pl. egyszerű bejelentés vagy engedélyezés). Milyen egyéb építési tevékenységre (különösen bontások, homlokzat átalakítások, felújítások esetében) kell egyszerű bejelentési dokumentáció, építési engedély, településképi bejelentés vagy más? Mi a helyzet most az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építési tevékenységek kezelésével?
Negyedik helyen szerepelt az egyszerű bejelentés gyakorlati alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések és problémák csokra (9%). Pontosan mikor lehet/kell egyszerű bejelentéssel élni? Hogyan kell kezelni az egyszerű bejelentéssel megvalósuló beruházás során felmerülő változásokat vagy szomszéd panaszokat? Mit vizsgál a hatóság? Milyen jogi felelősséget ró az egyes szereplőkre az egyszerű bejelentés?
A további problémacsoportok kisebb arányban (kevesebb, mint 5%-ban) fordultak elő, de két jellemző kiemelhető közülük:
– az e-napló vezetésével kapcsolatos kérdések, bizonytalanságok;
– a tervezéshez, kivitelezéshez és különféle engedélykérelmekhez szükséges dokumentálási kérdések.
Forrás: Építési Jog
