Ma lép hatályba az Energiahatékonysági törvény áprilisban elfogadott módosítása, amely jelentősen átalakítja az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR). A legfontosabb változás a kötelezettségi szint emelése, amely élénkítheti a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) és az épületfelújítások piacát. A változások részleteit az alábbiakban Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője ismerteti.
Április végén elfogadta a Parlament az Energiahatékonysági törvény módosítását. Két éve volt napirenden az Energiahatékonysági törvény módosítása, mire április végén elfogadta a Parlament az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) új szabályait. Több ponton is változott a törvény, a legfontosabb és legnagyobb hatású változás az energiahatékonysági kötelezettség mértékének emelése. Ez lökést adhat a hitelesített energiamegtakarítások piacának, erősítheti a HEM-ek iránti keresletet és növelheti a HEM árakat, ezáltal élénkítheti az épületfelújítási piacot.
A törvénymódosítás az alábbi fő változásokat hozta:
- A törvény megemelte az EKR kötelezettség mértékét. Ezt részben az uniós energiahatékonysági célok, elvárások tették szükségessé, részben a hazai építőipari szereplők nyomására lépett a Kormány. Részletes elemzésünk a kötelezettség megemeléséről és a várható hatásokról itt olvasható.
- A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a lakó- és középületek energiahatékonyságát javító intézkedések nagyobb szerepet kapnak az EKR-ben. A megtakarítási kötelezettség meghatározott részarányát a lakossági szektorban kell majd teljesíteni.
- A módosítás több ponton is erősíti azt az elvárást, hogy hosszú élettartamú megtakarítások jöjjenek létre az EKR finanszírozásával. A hitelesített energiamegtakarításoknak jövő évtől legalább 6 éves élettartamúnak kell lenniük, ami szintén az épületenergetikai intézkedések felfutásának kedvező módosítás. 2026-tól várhatóan tovább nő majd a hosszabb élettartamú intézkedések részaránya. Pozitív fejlemény, hogy kivezetésre kerülnek az elmúlt években népszerű, nagyszámú projektet eredményező, de rövid élettartamú intézkedések, mint
- az üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,
- a gépjárműabroncs-nyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,
- perlátor vagy víztakarékos zuhanyfej felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás.
- Eltörlik a szorzók alkalmazását. A korábban 1,5-szeres szorzó, amivel lehetséges volt energiamegtakarítást kedvezményes elszámolással előre teljesíteni, és a lakossági megtakarításokra vonatkozó 2-szeres szorzók kivezetésre kerülnek, mivel az így elszámolt megtakarítások és a valódi megtakarítást eredményező, az Unió felé is elszámolható megtakarítások között az elmúlt években egyre inkább nyílt az olló. A kötelezettek így nem lesznek érdekeltek előrehozni a HEM vásárlást, ami a halmozott megtakarítási célokat volt eddig hivatott ösztönözni.
- Fontos változás, hogy a törvény szerint kötelező lesz azokat az építési kulcstermékeket alkalmazni, amelyek a jogalkotó szerint már az Otthonfelújítási Programban jól vizsgáztak. A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások kivitelezése során az adott beruházás azokat a kulcstermékeket kell majd beépíteni, amelyek rendelkeznek az az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, és a környezeti pontszámuk eléri a 8 pontot. Az egyszerűsített környezeti minősítés alapvetően jó célt – a hazai építőipar zöld átállását – szolgálja. Ennek érvényesítése már nem annyira egyértelmű, mivel a zöld szempontot a rendszer együtt igyekszik érvényesíteni egy másik szakpolitikai céllal, a hazai gyártás preferálásával.
- A törvény a HEM-ek kereskedését a tőzsdei kereskedés irányába tereli azzal, hogy a HEM átruházások után tranzakciós díjat vezet be, amelyet a HEM vevői (a kötelezettek) a Magyar Államkincstár számlájára fizetnek be.
- A módosítás ösztönzi az energiahatékonysági intézkedésekből származó megtakarítások katalógus alapján való elszámolását, szemeben az egyedi audittal történő hitelesítéssel. A jegyzék kidolgozása és évenkénti felülvizsgálata a MEKH helyett az Energiaügyi Minisztérium feladata lesz.
- További pozitív változás, hogy az EKR keretében végrehajtott intézkedések kombinálhatóak más programokkal, mint például az energetikai elvárást is tartalmazó Otthonfelújítási Programmal, vagy a vidéki otthonfelújítási támogatással. Ehhez az szükséges, hogy e programok felelőse, ún. végrehajtó hatósága meghatározza azokat a feltételeket, amely lehetővé teszik az EKR-ben történő elszámolást is.
A kiszámíthatóság irányába tett előrelépés, hogy a törvénymódosítás 2030 helyett 2035-ig kiterjeszti az EKR kötelezettséget és tíz évre előre meghatározza a megtakarítási előírást. Az évtized végére visszaeső megtakarítási arány azonban nem felel meg az irányelvi elvárásoknak: a 2028-2035 években ismét 0,5%-ra csökkenő célérték ellentmond az irányelvi logikának és az uniós energiamegtakarítási céloknak. Az uniós megtakarítási arányok várhatóan tovább növekednek majd 2035-re és 2040-re, összhangban az Unió 90%-os kibocsátáscsökkentési ambíciójával, vagyis pár éven belül a hazai kötelezettség további emelése válhat majd szükségessé.
Miért volt szükséges a módosítás?
A változások mögött egyrészt az áll, hogy az Unió ambiciózus energiahatékonysági célokat tűzött ki még 2023-ban a Fit for 55 jogszabályi csomagban, miszerint 2030-ig 55%-kal tervezi csökkenteni Európa üvegházhatású gáz kibocsátását, 2050-re pedig a klímasemlegességet célozza meg.
A hazai hozzájárulást a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) rögzíti, miszerint hazánk végső energiafelhasználását 2030-ig 740 PJ-ra kell mérsékelni. A célkitűzés nem tekinthető ambiciózusnak a 2023 évi energiafelhasználás1 ismeretében sem, hazánk energiafelhasználása – a különösen enyhe tél miatt – 692 PJ volt.
Az Irányelv a tagállamok számára kötelező eleme az eddigi éves 0,8%-os energiamegtakarítási előírás megemelése: a 2024-25-ös 1,3%-os szintről az évtized végére közel 2%-os éves új megtakarítást eredményező intézkedésekről kell gondoskodniuk. A tagállamok az elvárást úgy tudják elérni, ha javítják a meglévő energiahatékonysági intézkedéseik hatásosságát, vagy új intézkedéseket vezetnek be.
A 2023-2024-ben felülvizsgált NEKT-ben is vállalt 336,6 PJ halmozott energiamegtakarítás helyett Magyarországnak 485 PJ megtakarítást kellene elérnie 2030-ig, amihez a korábbi, nagyjából évi 6-7 PJ új megtakarítás helyett ennek közel dupláját kellene teljesíteni.
Bár a NEKT-ben továbbra sem a megemelt ambíciónak megfelelő halmozott energiamegtakarítás szerepel, a megtakarítások eléréséhez – az időbeli halmozódás miatt minél hamarabb – hozzá kellett nyúlni a szakpolitikai intézkedésre vonatkozó előírásokhoz is. Emiatt volt szükség az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében (EKR) elérendő megtakarítások emelésére is.
A NEKT-ben is szereplő több, mint 30 hazai szakpolitikai intézkedés együttesen szolgálja a tagállami megtakarítási cél elérését. Ezek közül eddig az EKR volt a legsikeresebb abban a tekintetben, hogy 2021-es bevezetése óta ellenőrzött és az Unió felé is lejelenthető módon eredményezett energiamegtakarításokat. Nem is keveset, a tervet jócskán meghaladva 2025 év elején az összes bejegyzett hitelesített energiamegtakarítás 14 PJ felett volt3. 2024-ben az évi 2,9 PJ előírt megtakarítási kötelezettséget szinte teljes egészében lefedték a bejelentett HEM-ek. A 14 PJ feletti megtakarítás 2025 elején már elég lett volna a teljes, 2030-ig terjedő időszakra előírt kötelezettség teljesítéséhez, ezért is vált sürgetővé, hogy sor kerüljön az EKR-ben az elvárások növelésére.
A törvénymódosításhoz nagy lökést adott az ERK 2024 évi sikere a lakossági épületfelújítási intézkedések terén. Különösen az ingyenes padlásfödémszigetelések voltak népszerűek: a tető- és homlokzatszigetelésekből származott 2024 negyedik negyedévében az összes katalógus alapján hitelesített HEM 70%-a. A padlásfödém szigetelések szabályait és ellenőrzését a MEKH 2024 őszén szigorította, az ingyenesség megszűnt, az intézkedés azonban továbbra is népszerű maradt. Olyannyira, hogy a födémszigetelési intézkedésből származó megtakarítások nagysága 2025 elejére több mint 300-szorosára, közel 2,5 PJ-ra nőtt. Ez alapján 2024-ben legalább 40 ezer családi ház födémszigetelése valósulhatott meg.
Az energiapazarló családi házak felújítása hatalmas megtakarítási potenciált rejt, a födémszigetelés pedig egyszerűen kivitelezhető és kézzelfogható rezsicsökkenéssel járó beavatkozás. 20-25% körüli energiamegtakarítást eredményez, a havi fűtési számlákat tízezer forintos nagyságrendben is csökkentheti, emellett nő az ottlakók komfortérzete és az ingatlan értéke is.
A 2024-es évet a HEM-ek jelentős túlkínálata jellemezte, ami nagy részben az ingyenes padlásfödém szigetelésekből származó megtakarítások eredménye volt. A nagy kötelezetteknél már a 2022-23-as években is jellemző volt az előteljesítés a kedvező elszámolási szorzók miatt, megtakarítási kötelezettségüket 2024-re és részben 2025-re is már előre teljesítették. Mivel a 2025 elejéig teljesített 14 PJ feletti HEM már 2030-ig is elegendő lett volna, a kereslet az év eleji tőzsdei kereskedésen összeomlott. A 2025 februári EKR aukción a tőzsdei árak jelentős, 30-45%-os csökkenése – a már eleve alacsony 2024 novemberi árakhoz képest is – azt mutatta, hogy a nagy kötelezettek távol maradtak, és erős túlkínálat jellemezte a piacot.
A kötelezettség emelése és a többi módosítás együttesen várhatóan élénkíti majd a HEM-ek iránti keresletet, ami a következő, 2025 szeptemberre időzített tőzsdei aukción a HEM árak emelkedését hozhatja. Kérdéses, hogy tartós áremelkedésre lehet-e számítani, vagy a kötelezettek által támasztott kereslet csak a következő pár évben pörög fel jobban. A megtakarítok értékének tartós növekedését csak az előírt kötelezettség további – kiszámítható – emelése eredményezheti.
Bár a kedvezményes padlásszigetelési program a megemelt kötelezettség miatt várhatóan folytatódik, a rossz energetikai állapotú családi házak komplex felújításához ennél biztosan többre lesz szükség – mind a finanszírozási ösztönzők, mind az elérhető információk, felújítási segítség és szakemberállomány tekintetében. A törvény alapján még nem látszik, hogyan valósulnak majd meg komplex felújítások, és ezekre milyen követelmények vonatkoznak majd. Az intézkedések kombinálásával, pl. a padlás szigetelés mellett homlokzati hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel együttesen elért megtakarítás nagyságát és számítási módszerét majd az EKR katalógusnak kell rögzítenie. Egyelőre kérdéses, hogy a bonyolultabb döntéselőkészítést igénylő társasházi és közintézményi felújításokat önmagában a kötelezettek megemelt megtakarítási előírása és a katalógus mennyire sikeresen tudják majd ösztönözni.
Mennyibe fog kerülni a felújítás?
A katalógusban rögzített megtakarítások és a HEM árak szorzata határozza meg azt bevételt, aminek egy részére a végfelhasználó szert tehet, javítva ezzel az energiahatékonysági beavatkozások finanszírozhatóságát, lerövidítve a beruházások megtérülési idejét. Ez intézkedésenként nagyon változó. A HEM bevétel a lakossági szektorban 2024-ben még a szigorítások után is elég volt arra, hogy közel ingyenes födémszigetelést biztosítson a családi házak tulajdonosainak. Más beruházásoknál, pl. társasházak homlokzati hőszigetelésénél 2024 első félévében a HEM bevétel a beruházás 10-15%-ára is elegendő lehetett, a bezuhanó árakat követően azonban ennél kisebb arányát fedezik a végfelhasználókhoz eljutó HEM bevételek.
A HEM árak várt emelkedése ellen hat azonban a jelentős túlkínálat. A piacon tavaly év végén rekord nagyságú HEM-et jegyeztek be a hitelesítők, 2024 utolsó negyedévében 4 millió GJ-t, ebből csak decemberben 2,5 millió GJ-t6. Az utolsó negyedévben azonban 2,3 millió GJ-t nem ruháztak át kötelezetti számlákra, vagyis nagymennyiségű HEM az elsődleges jogosultaknál „beragadva” maradt. A padlásfödém szigetelési intézkedések 2025 éve elején rohamtempóban nőttek tovább, 2,5 PJ-ra becsülik a már elkészült, hitelesített lakossági megtakarítások nagyságát. Az elsődleges jogosultak, vagyis a HEM-ek jelenlegi tulajdonosai várhatóan mindent elkövetnek majd, hogy a megemelt megtakarítási elvárások miatt jelentkező többlet-keresletet a már meglévő hitelesített megtakarításokkal elégítsék ki.
A MEHI részletes elemzése az EKR kötelezettség megemeléséről és a várható hatásokról elérhető ezen a linken.
