Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felmérése szerint, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre több mint duplájára nőtt, az ezt valószínűsítők pedig 36 százalékkal vannak többen.
A lakásvásárlási hajlandóság újabb, 31 negyedéves csúcsra jutott, hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztrált a gazdaságkutató.
A jelentős élénkülést a lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedéscsomag erős médiahatása, illetve a sok éven át elhalasztott kereslet piacra lépése egyaránt magyarázza – közölte a GKI.
A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző, áprilisi felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal bővült.
A KSH nemrégiben publikált 2015-ös „Miben élünk?” című felméréséből kiderül, hogy a magyar háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. Az elégedetlenek aránya a parasztházakban, tanyékon, valamint a városi bérházakban lakók körében a legnagyobb (26, illetve 21%). Az önkormányzati lakások bérlőinek egyharmada, a tulajdonosok egytizede, míg a magánlakást bérlőknek egyötöde válaszolta, hogy elégedetlen a lakáskörülményeivel.
A lakások 79%-ában a lakók nem tervezik, hogy belátható időn belül elköltöznek. A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni.
A három éven belüli költözést tervezők egyharmada (33%) használt családi házba szeretne költözni, 15% lakótelepi épületbe menne, 13% pedig használt zöldövezeti társasházba. Az új építésű családi házakat a megyeszékhelyeken preferálják leginkább (9%), az új építésű többlakásos épületeket Budapesten (11%).
Arra a kérdésre, hogy „Hogyan akarja megvalósítani a lakásváltoztatást?” a költözni szándékozó válaszadók fele (211 ezer háztartás) mondta, hogy használt lakást vásárolna, 9%-a (36 ezer háztartás) új lakást építene vagy vásárolna, 13% (55 ezer háztartás) magánlakást bérelne. Magas azok aránya, akik bizonytalanok, akik még nem tudják, hogy a lakásváltoztatásnak mely módját választanák (11%).
2003 óta csökkent azok aránya, akik lakáspiaci megoldást terveznek: új lakást építenének, új vagy használt lakást vásárolnának. Nőtt viszont azok aránya, akik magánlakást szeretnének bérelni, még bizonytalanok, illetve egyéb módon kívánják a lakásváltoztatást megoldani. 2003-ban kétharmad volt azok aránya, akik használt lakás vásárlását tervezték, 2015-ben a lakásváltoztatók fele készült erre a megoldásra.
A lakásváltoztatási tervek valóra váltását veszélyeztető tényezőkre vonatkozó kérdéseinkre válaszolva a háztartások 32%-a vélte úgy, hogy nincs ilyen probléma. A többiek összesen három, szerintük esetleg nehézséget okozó tényezőt jelölhettek meg. Az összes válasz több mint fele a pénzhiányra utalt (54%).
A lakásváltoztatási tervek megvalósulása érdekében a három éven belül költözést tervező háztartások 59%-a megtakarít lakáscélra.
Fontos: a KSH adatai a 2015. októberi állapotot tükrözik, a lakáspiacon azóta bekövetkezett változások még nem jelennek meg bennük.
A teljes ingatlanpiaci várakozást jelző GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 1, illetve 2 ponttal nőtt júliusban az egy negyedévvel ezelőttihez képest, az egy évvel ezelőtti értékeket pedig mindkét mutató 6-6 ponttal haladja meg. Az országos jelzőszám esetében ez 42, a fővárosi index esetében pedig 48 negyedéves csúcs.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a válaszadók 10 százaléka szerint jelentősen, 53 százaléka szerint kissé élénkíti majd a lakásépítéseket, 37 százalékuk szerint viszont nem lesz érdemi hatása. Az áprilisi felmérésnél ez a három arány még 38, 46, illetve 16 százalék volt.
Az építési telek piacára vonatkozó kilátások az elmúlt időszakban folyamatosan javultak, és idén áprilisra magas szintet értek el. Júliusban kisebb negatív korrekció következett be, de a telekpiaci várakozások így is derűlátóak, továbbra is jelentős keresleti túlsúlyt jeleznek. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások visszafogottabbak az áprilisihoz képest, minden körzetben érdemben csökkent a várt áremelkedés. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8 százalékos áremelkedést várnak a telekpiacon.
A júliusi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1266 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.
Forrás: MTI, KSH
