Művészi kifejezésvágy, megalomán világvárosi álmok vagy józan gazdasági megfontoltság mozgatja a tiranai építészeti forradalmát? Egy biztos: az albán főváros ki le akarja rázni múltja béklyóit, úgy, hogy közben megtartsa annak örökségét is.
A robbanásszerűen változó Tiranába sereglenek az építészek: „Nagyon nehéz olyan építészt találni, aki jelenleg nem dolgozik Tiranában vagy Albániában” – fogalmazta meg Diogo Brito, az OODA társalapítója a Dezeen-nek.
Az albán fővárosban radikális magasházak hulláma van tervben vagy épül, amelyek gyakran szokatlan formákat öltenek. Ezeket jellemzően neves külföldi stúdiók tervezik.
Ilyen például a holland MVRDV stúdió által tervezett, az egykori kommunista állam nemzeti hősének, Szkander bégnek az alakját megformázó torony, vagy a Network of Architecture (NOA) olasz stúdió által a helyi Atelier 4-gyel közösen tervezett, nyeregtetős házak halmazára emlékeztető torony.
Lukas Rungger, a NOA társalapítója szerint Tirana ritka olyan környezet, amelyben az építészeket arra ösztönzik, hogy feszegessék a határokat. „Ez a maximális művészi kifejezésmód az első, és csak utána találjuk meg a módját, hogyan lehet megépíteni” – mondta a városban zajló tervezési és építési folyamatról. „Azt hiszem, a megbízás sokkal inkább egy műalkotás vagy szobor, vagy bármi olyan, ami inkább a történetmesélésből indul ki, mint a szerkezeti vagy esztétikai megközelítésből.” – magyarázta.
Az OODA társalapítója, Brito szerint a tengerentúli építészeket a kínálkozó kreatív szabadság vonzza, amelyet az Európában viszonylag lazább tervezési és építési törvények és előírások is elősegítenek. „[Albánia] nagy hatalmat ad az építészeknek, hogy sokkal kevesebb bürokráciával, törvényekkel és kódolással tervezhessenek, mint más országokban, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ad nekünk, építészeknek, hogy jól csináljuk” – mondta a Dezeen-nek.
Az OODA társalapítója, Brito szerint a tengerentúli építészeket a kínálkozó kreatív szabadság vonzza, amelyet az Európában viszonylag lazább tervezési és építési törvények és előírások is elősegítenek. „[Albánia] nagy hatalmat ad az építészeknek, hogy sokkal kevesebb bürokráciával, törvényekkel és kódolással tervezhessenek, mint más országokban, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ad nekünk, építészeknek, hogy jól csináljuk” – mondta a Dezeen-nek.
Az Atelier4 igazgatója, Andi Efthimi szerint a külföldi építészek beáramlása segít betömni az albániai építészeti munkaerő tapasztalati hiányosságait, és növeli a meglévő tervezői szcéna ismertségét.
A fellendülés élére a 2015-ben megválasztott tiranai polgármester, Erion Veliaj, valamint az albán miniszterelnök és szocialista kollégája, Edi Rama állt. Az építészetet és a várostervezést a Tirana nemzetközi hírnevét növelő stratégia kulcsfontosságú részévé tették, mivel Albánia több turistát szeretne vonzani és a gazdasági növekedést fenntartani.
„Azt hiszem, ez egy nagyon világos elképzelés, amely szerint egy olyan várost kell létrehozni, amely valóban világváros” – mondta Stefano Boeri, olasz építész, akit a Tirana 2030 masterplan kidolgozásával bíztak meg. Boeri terve a közlekedési szolgáltatásokat, a zöldterületeket, az ellenőrzött városi terjeszkedést és a város építészeti örökségének védelmét helyezi előtérbe.
Tirana zárt város volt, de nem zárkózik el a múltjától
Az internacionalizmus fogalma még mindig viszonylag újszerű Albániában, amely miután a második világháború alatt a fasiszta Olaszország és a nácik megszállták, a 20. század nagy részét elnyomó kommunista diktatúra alatt töltötte, és még a Szovjetuniótól és Kínától is elszigetelődött.
Az 1990-es években a kapitalizmusra való kaotikus átállás megakasztotta a növekedést, és az utóbbi években tapasztalt nagyobb politikai stabilitás ellenére továbbra is Európa egyik legszegényebb országa.
Tiranának azonban van tapasztalata abban, hogy az építészetet a társadalmi átalakulás eszközeként használja. Rama, a művész, aki 2000 és 2011 között Tirana polgármestere volt, nemzetközi pályázatokon keresztül vezette a város középületeinek helyreállítására és a fejlesztésre való felhívásra irányuló kezdeményezéseket. A leghíresebb, hogy a kommunista korszak építményeit élénk színekkel és mintákkal festette le.
Tirana új építészeti alkotásainak egy része a múlt pozitív átformálásának témáját veszi fel. Például a NOA és az Atelier 4 vegyes használatú, egymásra épített, ház alakú kötetekből álló, Puzzle Tirana nevű tornyát Rungger úgy jellemzi, mint „választ arra, ami a kommunizmus idején történt” Tiranában.
Egy másik épület, amely a múlttal való kapcsolatot keresi, az MVRDV Skanderbeg Building, amelyet úgy terveztek, hogy az ország kiemelkedő történelmi alakjának, Gjergj Kastriotnak – helyi nevén Skanderbegnek – „figurális szobra” legyen, aki a 15. században fellázadt az oszmán uralom ellen. A város Skanderbeg terén épülő, szintén a nemzeti hősről elnevezett, 85 méter magas építmény az ő mellszobrát mintázza.
Az épület legszélesebb része a vállát ábrázolja, míg a felső szintek lekerekítik, hogy fejszerű formát hozzanak létre. Az erkélyek formájú kiemelkedések az orrot, a füleket és a szakállat hivatottak visszaadni.
„Az ország nem zárkózik el a múltjától – szembe akar nézni vele, és a jövőjének részévé akarja tenni” – mondta Winy Maas, az MVRDV társalapítója.
A helyi IRI Architecture stúdióval együttműködve az MVRDV nemrég fejezte be a tiranai piramis játékos felújítását, amelyet először az 1980-as években nyitottak meg Enver Hoxha diktátor tiszteletére, de ma már kulturális központként működik. A piramis, valamint a kommunizmus korabeli tömbök festése a tiranai építészeti eklektika erős hagyományának részét képezi, amelyet a kortárs építészek lelkesen ragadnak meg.
„Kockázat, hogy egy kicsit túl heterogénné váljunk”
„Ragaszkodom ahhoz, hogy a stílusok sokféleségével a világ különböző részeiről származó különböző építészek és tervezők kreativitásának gyökereit importáljuk, és Tiranába telepítsük” – magyarázta Boeri.
Ez a filozófia azonban kockázatokkal is jár – nevezetesen a rosszul össze nem illő épületek összevisszaságának lehetőségével. Ez azt jelentheti, hogy Albánia státusza mint az ambiciózus külföldi építészek játszótere rövid életűnek bizonyulhat.
„Tirana nagyon gyorsan változik, nagyon, nagyon gyorsan, és robbanásszerűen” – mondta Boeri. „Azt hiszem, most van itt az ideje, hogy új szabályokat javasoljunk.”
Forrás: Dezeen
