Típusházak, tájegységi karakterrel

Forrás: Építészfórum

Az építkezők a jövő év végétől Nemzeti Mintaterv-katalógusból választhatnak lakástervet, akár az internetről letöltve, és akár két hét múlva már építkezhetnek is. Az építésztársadalom egy része kiakadt a kormány tervétől, az építészkamara elnöke szerint javulhat az épületek minősége.

Szeptemberben jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a kormány a rezsicsökkentésbe illeszkedő építésügyi intézkedéseit tartalmazza. Ennek keretében „az épített környezet minőségének növelése érdekében” tájegységi karaktereket is hordozó nemzeti mintaterv-katalógust dolgoztatnak ki. Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozik majd, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is.

A jegyzők helyett a járási hivatalok adják ki az építési engedélyt, a családi házak építéséhez elegendő lesz a terv hatóság általi tudomásul vétele – ezt is tartalmazza az építésügy átalakításáról szóló kormányhatározat. A legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű, pince, földszint és tetőtérből álló lakóépületnél az építésügyi hatóság „tudomásulvételi eljárást folytat le”, amennyiben nem kell bonyolult szakkérdést eldöntenie. Ilyen eljárást eddig a használatbavételnél alkalmazott a hatóság.

A Nemzeti Mintaterv-katalógusból választható lakástervek elkészítésére a kormány 100 millió forintot irányoz elő.

Mit szólnak az építészek?

A Népszabadság beszámolója szerint Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész az idei Média Építészeti Díj nyilvános zsűrizésén fejtette ki véleményét a nemzeti mintaterv-katalógus ötletéről.

Kévés szerint ez az építészeket lényegében művezetővé fokozza vissza, hiszen az emberek többsége nem fog egyedi házak tervezésére áldozni, ha a 70-es és 80-as évek, az ország vidéki látképe meghatározó elemének számító kockaházak mintájára olcsó egyenterveket vásárolhat. Az építészet Kévés szerint fontos, az ország képét meghatározó kulturális elem, és nem négyévente változó politikai és építészkamarai ügy. A szakma szerinte nem örül, hogy ismét a politika határozza meg, milyen legyen az uralkodó építészeti stílus.

A lap megszólaltatta az építészkamara elnökét, Hajnóczi Pétert is. A kormány a kamarával dolgoztatná ki a típusterveket, és Hajnóczi erre pályázatot íratna ki. Ő nem tart attól, hogy a mintatervek unalmasak és szürkék lesznek, például épp azért, mert a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is alkalmazni kell majd. Sőt, a zsűrizett mintatervek éppen a minőség emelkedését szolgálnék. Azt sem tekinti jogos félelemnek, hogy az építészek munka nélkül maradnak, hiszen a típusterveket adaptálni kell a telek adottságaihoz, és az építkezést a kulcsátadásig figyelemmel kell kísérni.

Mit mond a kormány?

Ahhoz, hogy a Magyarországról alkotott országkép esztétikai értelemben is változzon, szükség van az építésügy reformjára, amelynek keretét a most elkészült nemzeti építészetpolitika adja – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor bemutatta a keretdokumentumot.

Elmondta, hogy az elmúlt egy évben a kormány 500 építésszel és 2000 építésügyi munkatárssal egyeztetett az aktuális teendőkről, az építésügy kihívásairól, így a nemzeti építészetpolitika kiadványa az ő elképzeléseiket és céljaikat foglalja össze, képekkel illusztrálva. Elengedhetetlen az építési engedélyezési eljárás gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele – hangsúlyozta. Kiemelte: ahhoz, hogy a magyarok jobban érezzék magukat ebben az országban, fontos az épített környezet. A kormány célja, hogy a gazdasági kérdésektől függetlenül, építészetgondolkodás induljon a panelrengetegek élhetőbbé tételéről, egyeztetés legyen arról, hogy azt a mintegy 800 ezer Kádár-kockát miként lehet a fenntarthatósági mércéhez megfelelővé tenni. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az építészközösség – az ember, a kor és a hely szellemiségének összehangolására épülő – szempontrendszere rajta hagyja nyomát az ország előtt álló fejlesztési időszakon. Továbbá úgy vélte, hogy vissza kell állítani a magyar építésztársadalom rangját, társadalmi megbecsülését és anyagi elismerését.

Mit szeretnének az építkezők?

Egyelőre nem tudjuk, közvéleménykutatás nem ismert. Ám az biztonsággal kijelenthető, hogy a költségek nagysága az építkezők számára manapság a legfontosabb szempont, amikor arról döntenek belevágnak-e az építésbe, építtetésbe. A kötelező hatósági hercehurca is riasztó lehet sokaknak. Ezért minden bizonnyal örömmel fogadnak minden olyan hírt, amely a költségek, illetve az adminisztratív terhek csökkentéséről szól.

De vajon olyan áron is, hogy a végre megvalósuló „álomotthon” nem pont olyan lesz, mit, amilyet elképzeltek? Vagy örömmel kötik meg ezt a kompromisszumot azért, hogy elérhető legyen számukra az építés.

Nagy kérdés, valóban lendít-e majd ez az intézkedés annyit a lakásépítéseken, hogy megújuljon a magyar lakásállomány, elérhető és korszerű otthonok épüljenek a mostaniak helyébe.

Forrás:Index, nol.hu,greenfo, MTI, valasz.hu