Az eddig olcsóbb területeken lévő ingatlanok is hozzádrágulnak a főváros és a megyeszékhelyek áraihoz – írja legfrissebb elemzésében az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén – és még inkább majd jövőre – a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Az ugyanakkor még nem derült ki, hogy ez egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik.
Országos szinten az átlagár, a tavalyi adatokhoz képest, eddig 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, most 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás idén 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott. Az idei év első 9 hónapjában az önálló házak ára emelkedett a leginkább, ami ugyancsak szembe megy az előző évek trendjével. 2017-ben ez eddig 16 százalékot jelentett, míg a tégla és lakótelepi lakások ára ettől elmaradva, 11 és 13 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évek látványos paneldrágulása után mára a lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 225 ezer forintot négyzetméterenként.
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője szerint idén a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
A négyzetméterárakat nézve a megyék közül Győr-Moson-Sopron megye a legdrágább, itt 265 ezer forint/m2 az átlagár. A 200 ezres szintet azonban egyre több megye, immár Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy is meghaladja. Budapesten átlagosan 412 ezer forintba kerül egy négyzetméter.
A budapesti kerületek közül idén azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak. A XXIII. kerületben, vagyis Soroksáron például 33 százalékkal lettek drágábbak idén a lakások, de hasonló növekedés látszik a XXI. ,XVI. és XVII. kerületekben is. Ezeken a környékeken most sem élénkült meg annyira a lakáspiac forgalma, viszont olyan alacsonyról indultak az árak, hogy a kis drágulás is látványos. Pesterzsébeten pedig vannak olyan körzetek, ahol több mint 50 százalékkal kerülnek többe átlagosan a lakások, mint tavaly.
A legdrágább kerület még mindig a Belváros, itt 700 ezer forintnál is többe kerül egy lakás négyzetmétere, a második pedig a Várnegyed, ahol 600 ezer forintba kerülnek. Az a II., XII. és VI. kerületekben félmillió forint fölött vannak az árak, a legolcsóbb kerület pedig továbbra is a XXIII. itt 260 ezer forint egy négyzetméter.
Forrás és további részletek: Portfolio.hu