A Magyarországon gyártott építési termékek láthatóbbá tétele, az importkitettség csökkentése és a minőségi, fenntartható építőanyagok előnyben részesítése is célja az ÉVOSZ által tavaly elindított Prémium Magyar Építőanyag védjegynek. A kezdeményezésről tartott háttérbeszélgetésen az ÉVOSZ, a tanúsítási rendszerben közreműködő szakértők és több építőanyag-gyártó képviselője beszélt arról, hogy mit jelenthet a védjegy a hazai gyártóknak, a fogyasztóknak, a közbeszerzéseknek és az építőipari piac egészének.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke a mai háttérbeszélgetés elején úgy fogalmazott: az ÉVOSZ célja a védjeggyel az, hogy „a prémium hazai építési terméket gyártók közösségét” szervezzék meg, és a fogyasztókat is ráhangolják a Magyarországon gyártott építési termékekre. Mint mondta, olyan termékekről van szó, amelyek nemcsak magas műszaki színvonalat képviselnek, hanem a gyártójuk is megfelel egy átfogó minősítési rendszernek. Koji László szerint a program egyik fontos gazdasági célja, hogy az építőipar jelenlegi, mintegy 48 százalékos importkitettsége érdemben mérséklődjön. Az ÉVOSZ már azzal is elégedett lenne, ha ezt az arányt a következő három-négy évben 30–35 százalékra lehetne csökkenteni.
A védjegy tavaly októberben indult, és az elmúlt fél év alatt kilenc gyártó közel ötven terméke kapta meg már Prémium Magyar Építőanyag minősítést. Báthy Zsombor, ÉVOSZ a védjegyekkel foglalkozó munkatársának elmondása szerint a védjegyes termékek között szigetelőanyagok, téglák, térkövek, tetőcserepek és radiátorok is megtalálhatók. Hozzátette: a gyártók több mint öt éve működnek a piacon, és közös bennük, hogy magas minőségű termékeket gyártanak. Az ÉVOSZ a Construmán már külön standon is bemutatta a védjegyes termékeket, és a szervezet nagyobb marketingkampányra is készül.
Nemcsak a terméket, a gyártót is minősítik
A Prémium Magyar Építőanyag védjegy nem pusztán termékcímke: a minősítés során magát a terméket és a gyártó céget is vizsgálják. Koji László szerint a termékeknél fontos szempont, hogy természetes anyagokból készüljenek, újrahasznosíthatók legyenek, a hulladékkezelésük megoldott legyen, és természetesen rendelkezzenek a szükséges forgalomba hozatali engedélyekkel. A gyártó minősítésénél pedig a cég teljesítménye, termelésirányítási rendszere, stratégiája, know-how-ja, üzleti kapcsolatrendszere és általános megbízhatósága kerül előtérbe.
A védjegy ellenőrzött, tanúsított minőséget jelent. Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építési vállalkozók közössége hozta létre és működteti. Stratégiai cél, hogy nyújtson egyértelmű segítséget a fogyasztóknak a minőségtudatos választásban.
A tanúsítást egy hétfős bizottság végzi rotációs rendszerben, az adott pályázótól független szakemberekkel. A vizsgálatban szerepet kap a cég minőségirányítási rendszere, üzleti és piaci magatartása, a gyártásban részt vevő szakemberek felkészültsége, valamint az is, hogy a cég mennyire tud egyértelmű, átlátható információkat adni saját magáról és a termékeiről a fogyasztók felé.
Barthel-Malik Adrienn, az ÉVOSZ Tanúsító Bizottságának tagja, aki a keretrendszer kialakításában is részt vett, arra hívta fel a figyelmet, hogy a védjegyeztetés egyik első haszna az, hogy a gyártók „a saját házuk táján rendet tesznek”, elsősorban a műszaki dokumentáció területén. Szerinte a rendszer nemzetközi jó gyakorlatokra épít, és olyan differenciálást tesz lehetővé, amely nem versenykorlátozó módon biztosíthat piacvédelmet a kormányzatnak és az ágazati szereplőknek. Hangsúlyozta: a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is érdemes értelmezni, az építőiparban pedig a fenntarthatóság végső soron minőségi kérdés is.
Tóth Péter, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet igazgatóhelyettese szerint a rendszer egyik fontos alapja a termékinformációs adatbázis, amelyet még az ÉMI hozott létre. Mint mondta, jelenleg mintegy 14–15 ezer termék lehet ebben a rendszerben, ami még távol van a piacon lévő építési termékek teljes, akár 80–100 ezresre becsült körétől, de jelentős előrelépés. Tóth Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy sok termék hiányos, hiányzó vagy akár szándékosan meghamisított teljesítménynyilatkozatokkal jelenik meg a piacon, ezért az átlátható termékadatbázis és a védjegyhez kapcsolódó további ellenőrzés a piac tisztulását is segítheti.
Kik számítanak hazai gyártónak?
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, hogy pontosan kik kaphatják meg a védjegyet, és mit jelent ebben az összefüggésben a magyar vagy hazai építőanyag-gyártó fogalma. Az igylakunk.hu kérdésére Koji László megerősítette, hogy a rendszerben több feltételnek kell megfelelni. A védjegy alapvetően azoknak a Magyarországon gyártó cégeknek szól, amelyek többségi tulajdonosa magyar állampolgár vagy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, és amelyek termékei, dokumentációja, minőségirányítása, piaci működése és fenntarthatósági teljesítménye megfelel a tanúsítási szempontoknak.
Malik Adrienn ehhez kapcsolódva kiemelte: a jogosultsági feltételeket a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével igyekeztek a lehető legtágabban meghatározni. Mint mondta, nem kizárólag magyar állampolgári többségi tulajdonról lehet szó, hanem Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság többségi tulajdonáról is. Ez azért fontos, mert a rendszernek egyszerre kell a hazai gyártói kört támogatnia és elkerülnie a versenykorlátozás látszatát.
A külföldi tulajdonú, de Magyarországon gyártó cégek helyzete ugyanakkor továbbra is szakmai vita tárgya. Novák Péter, a Mapei Kft. képviselője felvetette: a Mapei ugyan nem magyar tulajdonú cég, de Magyarországon gyártja az itthon eladott termékei mintegy 80 százalékát, magyar munkaerőt alkalmaz, Magyarországon adózik, évente több mint tízezer szakmunkást képez valamilyen formában, és a tulajdonos a nyereség jelentős részét az elmúlt évtizedekben Magyarországon fektette be. Novák Péter kérdése arra irányult, hogy várható-e olyan szabályozási változás, amely egy ilyen, Magyarországon erősen beágyazott, de külföldi tulajdonú gyártó számára is lehetővé teszi a védjegy megszerzését.
Koji László válaszában elmondta: ez „mai napig tartó szakmai vita” az ÉVOSZ-on belül. A Mapei példájáról szólva elismerte, hogy a cég szakmai felelősségvállalása kiemelkedő, különösen a szakmunkások képzése és a szakmai közösség építése területén. Koji László szerint elképzelhető, hogy az élet rákényszeríti az ÉVOSZ-t a feltételrendszer pontosítására, különösen akkor, ha a cél az, hogy a védjegy szinte minden termékcsoportban érdemi volument tudjon képviselni.
Piacvédelem és közbeszerzési előny
Az ÉVOSZ a védjegytől azt is várja, hogy a minőségi, Magyarországon gyártott építőanyagok a jövőben nagyobb szerepet kaphassanak az állami beruházásokban és a közbeszerzésekben. Koji László elmondása szerint a rendszer kidolgozásában az építésügyért felelős kormányzat is részt vett, és a folyamat az ígéretek szerint az új kormányzati struktúrában is folytatódik. A cél az, hogy az építési beruházási célú állami ajánlatkérésekben olyan értékelési szempontok jelenjenek meg, amelyek a védjegyes termékeket előnyben részesíthetik.
Koji László szerint külföldön már vannak olyan közbeszerzési technikák és gyakorlatok, amelyek lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérők fenntarthatósági, karbonlábnyommal kapcsolatos vagy környezettudatossági szempontok alapján kérjenek bizonyos termékjellemzőket. Az ÉVOSZ azt szeretné, hogy az állami beruházásokban a megrendelői oldal ne kizárólag az árat nézze, hanem azt is, hogy az ajánlatban szereplő termékek milyen minőséget, fenntarthatóságot és hosszú távú üzembiztonságot képviselnek. A prémium termékekkel ebből úgy lehet kiszabadulni, ha nemcsak a beruházás bekerülési költségét vizsgálják, hanem a létesítmény üzemeltetésének legalább első tíz évét is. Koji László szerint a közbeszerzésekben és nagyobb beruházásoknál olyan ajánlatokat kellene kérni, amelyekben az ajánlattevő arról is nyilatkozik, hogy a beépített termékek milyen üzemeltetési költségek és körülmények mellett szolgálják a megrendelő igényeit.
Dr. Mentesei Sándor Lehel, a Radiátorgyár Cégcsoport főtulajdonosa szerint a védjegy akkor jelenthet áttörést a magyar gyártóknak, ha a jövőbeni kormányzati beruházásokban az anyaghasználatnál valóban előnyt kapnak ezek a termékek. Példaként említette, hogy a magyar radiátorpiac mintegy 90 százaléka import, és jelenleg nincs magyar acélradiátor-gyártás, bár a cégcsoport célja ennek újraindítása. Mentesei Sándor szerint problémás, hogy állami programokban sokszor nem a Magyarországon gyártott, tartósabb vagy fenntarthatóbb termékek kerülnek előtérbe, hanem továbbra is az olcsóbb megoldások.
Fogyasztói bizalom és kereskedői szerep
A védjegy nemcsak az állami beruházásokban lehet fontos, hanem a lakossági és kereskedelmi piacon is. Koji László szerint az ÉVOSZ most jutott el ahhoz a ponthoz, hogy már elegendő számú védjegyes termék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fogyasztók felé is erőteljesebben forduljanak. A cél az, hogy a következő években a lakossági megrendelők is megismerjék a Prémium Magyar Építőanyag védjegyet, különösen azokban a felújítási programokban, amelyek energia-megtakarítást vagy korszerűsítést céloznak.
Deutsch Endre, a Premium Insulation System ügyvezetője a saját cégük tapasztalatáról beszélve elmondta: kecskeméti székhelyű vállalkozásuk húsz éve foglalkozik szigeteléstechnikai anyagok gyártásával, és az elsők között szerezték meg a védjegy használati jogát. Szerinte az elmúlt fél évben a védjegy kézzelfogható pozitív változást hozott a cég életében. A termékcsomagolásokon és a médiafelületeken megjelenő logóval kapcsolatban sok visszajelzést kaptak, főleg lakossági és viszonteladói körből. Úgy véli, a lakossági felújítók nyitottak arra, hogy megértsék, mit jelent a védjegy, milyen szempontok alapján kapja meg egy cég, és milyen garanciát jelent számukra.
Felmerült kérdésként, hogy hogyan lehet felkelteni a beruházói kör érdeklődését. Koji László három felelős szereplői kört nevezett meg. Az első maguk a gyártók, akiknek korszerű marketingkommunikációs eszközökre van szükségük. A második az ÉVOSZ, amely külön marketingkampányt készít a védjegyes termékek népszerűsítésére. A harmadik pedig az építőanyag-kereskedelem. Koji László szerint a kereskedők szerepe kulcsfontosságú, mert a fogyasztók sokszor rajtuk keresztül találkoznak a termékekkel. A védjegy akkor tud valóban működni, ha a kereskedők a polcokon, standokon és online felületeken is megmutatják, mit jelent a minősítés.
Regionális lehetőség is lehet a magyar építőanyagban
A beszélgetésben többen felvetették, hogy a védjegy nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is értéket jelenthet. Dr. Mentesei Sándor Lehel szerint a választás óta a környező országokból, különösen Lengyelországból is megjelent érdeklődés a magyar termékek iránt. Szerinte a Regionális Prémium Magyar Építőanyag védjegynek is lehet létjogosultsága, ha a minőségi magyar termékek exportképesek tudnak lenni.
Koji László ezt megerősítve úgy fogalmazott: akinek Prémium Magyar Építőanyag védjegyhasználati jogosultsága van, annak ez „erős marketing megkülönböztetés valós alapon” Magyarországon és a régióban is. A védjegy tehát nemcsak a hazai fogyasztók és beruházók felé jelenthet bizalmi jelzést, hanem a közép-kelet-európai piacon is hozzájárulhat a magyar gyártók pozicionálásához.
A védjegyes termékek listája elérhető a https://www.evoszvedjegy.hu/vedjegyes-termekek/ oldalon.
