Évente 30 ezer otthon energetikai korszerűsítését támogatná a kormány 2027-től, a családi házak és társasházi lakások között egyenlően megosztva a lehetőséget. A panelházak 16 év után kerülhetnek ismét országos felújítási programba. A családi házaknál akár 15 millió, a társasházi lakásoknál 5 millió forint támogatott finanszírozás is elérhető lehet, legfeljebb félmilliós, illetve 200 ezer forintos önerővel. A 2030-ig tervezett, 120 ezer otthont érintő program jelentős építőipari megrendeléseket is hozhat.
A 2027-es költségvetéshez kapcsolódva nagyszabású otthonkorszerűsítési programot készít elő a kormány. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter mai Facebook-bejegyzésében már a tervezett finanszírozási feltételeket és a támogatható beruházásokat is ismertette.
A cél, hogy 2030-ig összesen 120 ezer család otthona újuljon meg. A tervek szerint évente 30 ezer lakás korszerűsítése kaphat támogatást: 15 ezer családi házban és további 15 ezer társasházban található lakásban.
Különösen fontos újdonság, hogy a társasházak és panelépületek is bekerülnek a támogatási körbe. Kapitány István szerint a panelházak 16 év után válhatnak ismét egy országos energetikai korszerűsítési program részeseivé.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a programok még egyeztetés alatt állnak. Az ismertetett feltételek elfogadásuk esetén, 2027-től léphetnek életbe.
Családi házakra 15 millió, társasházi lakásokra 5 millió forint támogatott finanszírozás
A tervezett programban a vissza nem térítendő állami támogatás és a kamattámogatott hitel együttesen a felújítási költségek akár 95 százalékát is fedezheti.
- A családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű energetikai felújítás finanszírozható, amelyhez maximum 15 millió forint támogatás és kedvezményes hitel kapcsolódhat, legfeljebb 500 ezer forintos önerő mellett.
- A társasházi lakásoknál a támogatható beruházási összeg lakásonként 5,2 millió forint lehet, amelyből legfeljebb 5 millió forintot fedezhet az állami finanszírozás, az önerő pedig maximum 200 ezer forint lenne.
A finanszírozás részletes szerkezete még nem ismert. A Portfolio értelmezése szerint elképzelhető, hogy a bejelentett, családi házaknál 15 millió, társasházi lakásoknál 5 millió forintos összeg fele vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel lesz. Ezt azonban a végleges szabályok még nem erősítették meg.
Milyen felújításokat lehet majd támogatásból elvégezni?
A támogatott beruházások köre a korábbi energetikai programokhoz képest is széles lehet. A miniszteri tájékoztatás szerint az alábbi munkák finanszírozhatók:
- épületek hőszigetelése,
- nyílászárók cseréje,
- hőszivattyú telepítése,
- korszerű világítás kialakítása,
- napelemes rendszerek telepítése,
- használati melegvíz előállításának korszerűsítése,
- távhőhálózatra csatlakozás,
- épületgépészeti beruházások,
- árnyékolástechnikai fejlesztések.
A beruházások célja a lakások energiaigényének és a háztartások rezsiköltségeinek tartós csökkentése.
A részletes jogosultsági és elszámolási feltételek, így az egyes beruházásokhoz kapcsolódó műszaki követelmények még nem ismertek.
Újra országos programba kerülhetnek a panelházak
A társasházak és panelépületek bevonása az új támogatási rendszer egyik legjelentősebb változása lehet. A tervezett évi 15 ezer támogatott társasházi lakás már számottevő felújítási lehetőséget jelenthet a többlakásos épületállomány számára.A társasházak energetikai korszerűsítése különösen összetett feladat, hiszen a homlokzati és tetőszigetelés, a központi fűtési rendszerek megújítása vagy a gépészeti fejlesztések gyakran csak épületszintű beruházásként valósíthatók meg.
Egyelőre azonban nem ismert, hogy a társasházak közösségként is pályázhatnak-e, hogyan történik a közös tulajdonú épületrészek felújításának finanszírozása, és milyen döntési, illetve önerőfeltételeket kell majd teljesíteniük a lakóközösségeknek.
Többféle energetikai támogatás körvonalazódik 2027-re
Az október 19-i parlamenti költségvetési bejelentésben Magyar Péter miniszterelnök a Wekerle Plusz lakástámogatási rendszer harmadik pilléreként ismertette az energetikai felújítási támogatást és hitelt.
A bejelentés szerint a kedvezményes hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamatozással. Ehhez az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás kapcsolódhat.
A rosszabb állapotú épületek magasabb támogatási arányra számíthatnak: a közepes energetikai besorolású ingatlanoknál 30 százalékos, a legrosszabb állapotúaknál akár 50 százalékos támogatást terveznek. A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kellene elérni.
A program az ország valamennyi településén elérhető lenne, házassági és gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen háztartások is igénybe vehetnék. A bejelentések alapján életkori korlátozást sem terveznek.
A kormány korábban évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséről és ehhez mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról beszélt.
Egyelőre nem viláfos, hogy a Wekerle Plusz keretében bejelentett évi 20 ezres cél és a Kapitány István által ismertetett, évente 30 ezer otthont érintő program hogyan kapcsolódik egymáshoz. Az sem ismert, hogy két elkülönült konstrukcióról van-e szó, vagy a részletesebb bejelentés egy átfogóbb program kereteit mutatja be.
A korábbi parlamenti bejelentésről szóló tudósításokban még 2030-ig 130 ezer lakóépület korszerűsítése szerepelt, míg a miniszter legfrissebb tájékoztatása már 120 ezer otthon megújítását irányozza elő. Az évi 30 ezres célkitűzés a 2027–2030 közötti négyéves időszakra vetítve összhangban áll a 120 ezres összesített céllal.
A rezsicsökkentés fenntartása gyengítheti a korszerűsítési ösztönzőket
A kormány a rezsicsökkentés jelenlegi rendszerét is fenntartja, amelynek finanszírozására Kapitány István tegnapi tájékoztatása szerint 1165 milliárd forintot irányoznak elő a 2027-es költségvetésben. A kedvezményes lakossági energiaárak rövid távon mérséklik a háztartások kiadásait, hosszabb távon azonban az energetikai korszerűsítések ellen is hathatnak, mivel a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak csökkentik a szigetelés, a nyílászárócsere és a fűtéskorszerűsítés révén elérhető pénzügyi megtakarítást, így meghosszabbítják a beruházások megtérülési idejét.
A rezsicsökkentés fenntartása és a nagyszabású otthonkorszerűsítési program elindítása között ezért szakpolitikai ellentmondás húzódik: miközben az állam jelentős forrásokat fordítana az épületek energiaigényének csökkentésére, az energiaárak támogatásával egyúttal gyengíti a felújításokra ösztönző gazdasági érdekeltséget.
A 600 milliárdos program több mint ezermilliárd forintnyi építőipari megrendelést hozhat
Az otthonkorszerűsítési programnak az energiamegtakarításon túl jelentős gazdaságélénkítő hatása is lehet.
Kapitány István közlése szerint a tervezett 600 milliárd forintos keret a kormány várakozásai alapján legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést generálhat.
A beruházások a kivitelezők, építőanyag-gyártók, épületgépészeti vállalkozások és energetikai szakemberek számára egyaránt új munkalehetőségeket teremthetnek. A program így a háztartások energiaköltségeinek mérséklése mellett a hazai építőipar élénkítését és a foglalkoztatás bővítését is szolgálná.
A tényleges hatás ugyanakkor nagymértékben függ majd a támogatások hozzáférhetőségétől, a kivitelezői kapacitásoktól és a részletes műszaki, pénzügyi feltételektől. Különösen fontos lesz, hogy az alacsonyabb jövedelmű, megfelelő megtakarítással nem rendelkező háztartások is képesek legyenek részt venni a programban.
A következő időszak meghatározó feladata ezért a részletes szabályok kidolgozása lesz. A program eredményességét hosszabb távon nemcsak a felújított lakások száma, hanem az elért energiamegtakarítás, a korszerűsített épületek állapota és a támogatások társadalmi elérhetősége alapján is érdemes majd értékelni.
