Önkormányzatok építhetnek munkásszállókat állami támogatásból

A munkásszállók építésére, illetve felújítására rendelkezésre álló 9 milliárd forintból 18 munkásszálló is kialakítható, amelyekben 4000 munkavállalót is el tudnak majd helyezni – tájékoztatott Cseresnyés Péter államtitkár. Véleményünk szerint ez hozzájárulhat a munkavállalói mobilitás támogatásához, de amelynek megoldását elsősorban elérhető árú bérlakások építése jelentené.

A programhoz a pénzt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap adja, egyrészt vissza nem térítendő támogatást nyújt az új ingatlan építéséhez, vagy a meglévő ingatlan felújításához szükséges építési költségekhez, valamint visszatérítendő támogatást nyújt új eszközök beszerzéséhez.

A beruházási költségek legalább 40 százalékát az önkormányzatnak saját forrásból kell finanszíroznia. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hozzátette: a kérelmek a helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nyújthatók be szeptember 30.-ig. A támogatás részletes feltételeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu és a www.munka.hu honlapokon olvasható bővebb tájékoztatás. Az államtitkár közölte: több helyi önkormányzat jelezte, hogy a területén működő vállalkozások igényei alapján a tulajdonában álló ingatlanok átépítésével, illetve új ingatlanok építésével munkásszállást létesítene és ehhez állami támogatást szeretne igénybe venni. Cseresnyés Péter szerint a támogatás érdemben javíthatja a munkaerő-áramlás lehetőségét azokba a térségekbe, ahol már nincs számottevő munkaerő-tartalék.

Forrás: kormany.hu

A TLE véleménye szerint a munkavállalói mobilitás támogatása kiemelten fontos állami, önkormányzati és vállalati feladat. A munkásszállások építése ebben csak átmeneti megoldást nyújthat a munkavállalóknak.

A lakásbérlet logikus és gazdaságilag indokolt megoldás bizonyos élethelyzetekben. Amikor egy fiatal önálló otthonba költözne, családot alapítana, vagy valaki egy távoli munkalehetőség miatt költözne. Bérlakások építésére ott van szükség, ahol az emberek lakni szeretnének, és megélni is tudnak.

Azoknak a bérből, fizetésből élő fiataloknak, költöző munkavállalóknak, akik – akár átmeneti megoldásként – a bérlést választanák, ám a piaci lakbérek kifizetése anyagi lehetőségeiket meghaladó terhet jelent, olyan korszerű bérlakásokat kellene építeni, amelyek megfizethető bérleti díjat és rezsiköltséget biztosító konstrukcióban jöttek létre.

A TLE ezért régóta javasolja, hogy induljon pilot bérlakásépítési program, pl. a kiemelt ipari területekre, Ehhez, amennyiben ez lehetséges, biztosítani kell európai uniós források bevonását is. Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.

Évi pár ezer bérlakás építése nem változtatná meg alapvetően a magyar lakásállomány tulajdon/bérlet viszonyrendszerét, ugyanakkor hiánypótlóak lennének a felépülő minőségi bérlakások.
Hazánk a jelenlegi 10,9%-os bérlakásállományával az EU-ban az utolsók között van, s a bérlakásépítések száma is drámaian alacsony. A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása, és egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz, valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.

A témáról átfogó képet nyújtott a tavaly év végi bérlakáskonferencia, melynek előadásait és összefoglaló anyagai ITT olvashatóak.