NOK: sorsolás dönt a támogatások sorrendjéről

Sorsolással és licitálás útján választanák ki a lakásvásárlásukhoz kamatmentes állami támogatást kapó befizetőket a NOK-tagok közül – áll a kormány szerdán beterjesztett, az Országgyűlés által csütörtökön már el is fogadott törvényjavaslatban. Az önerősebb és szerencsésebb bátor befizetők jutnak majd előbb hozzá a támogatáshoz.

A megtakarítás csak új lakás vásárlására fordítható, hiszen a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) fő célja a lakásállomány bővítésének elősegítése, az új lakóingatlanok vásárlásának ösztönzése. Az új rendszer hárommillió forinttal emeli meg a támogatást azok számára, akik otthont szeretnének teremteni – emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfavisszaigénylés lehetőségének kiegészítéseként hivatkozott a nokra, amit az építőipar és a családok támogatásával indokolt.

Az indoklás szerint a NOK bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.

Hogyan lehet lakáshoz jutni a NOK-kal?

A NOK-hoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a NOK pedig a befizetett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással, illetve licit útján kiválasztott tagnak a több mint 10 éves futamidő alatt. Így a szerencsések lényegében kamatmentes kölcsönt kapnak az új lakás megvásárlásához. Licit során az jut lakásfinanszírozáshoz, aki nagyobb (már befizetett) önerővel rendelkezik, a tagok közötti sorsolásra pedig akkor kerül sor, ha a licit nem állít fel egyértelmű sorrendet. A lakást csak akkor lehet megvásárolni, ha a NOK-tag az előre meghatározott maximális vételár 20%-ának megfelelő önerővel már rendelkezik.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 millió forintot érdemes évente befizetni, hogy a maximális támogatást ki lehessen használni. A közösség élettartama során mindvégig mindenkinek akkora befizetést kell teljesítenie, amennyi a lakás előre meghatározott maximális vételára.

Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet, amit előre kell meghatározni a szervező céggel kötött szerződésben. Ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie. Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa.

Hogyan működik a közösség?

A közösséget szervező cég működtetheti és az kezelhetié annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint (szemben a lakástakarék alapításához szükséges 2 milliárddal). Egy szervező több közösséget is működtethet. A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek.

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart. A befizetésekre – a lakás-takarékpénztárakkal szemben – nem jár OBA-védelem (Országos Betétbiztosítási Alap).

A szervező cég befizetések elindításához és a lakásfinanszírozás igényléséhez is fizetőképességi felmérést végez, ennek részletszabályait azonban egy külön kormányrendelet határozza majd meg,

A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.

Az állami támogatás csak akkor jár, ha „megbízható szervező” szervezte az adott NOK-ot, aminek egyik kritériuma, hogy a cég már legalább 1000 lakóingatlan adásvételében közreműködött, másrészt legalább 2 éve szolgáltat adatokat az MNB-nek,

A NOK-ban benne maradó, lakáscélra fel nem használt összegek (befizetésarányosan) csak akkor vehetők fel a közösség vagyonából, amikor a közösség megszűnik. Aki időközben meggondolja magát, és kilépne a közösségből, csak akkor jut hozzá a pénzéhez, amikor a közösség teljes, 10-15 éves élettartama lejár.

Mi lesz az ltp-vel?

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményében hangsúlyozta, a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.

Megerősítették, hogy a lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig. A lakástakarékpénztárakról szóló törvény úgy módosul, hogy a nokba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nokos befizetésre. Az a legalább 2 millió ember, akinek korábban volt lakástakarék-megtakarítása, nem kaphat nokos állami támogatást.

Kifejtik, hogy a környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon.

Megjegyzik azt is, hogy az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli.

Forrás: hvg.hu, Pénzcentrum, Portfolio