Nincs népesedéspolitika lakáspolitika nélkül!

A Népesedési Kerekasztal és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület javaslata

Magyarország demográfiai problémáit hatékony népesedési politikával lehet és kell is orvosolni. Ennek az egyik szükségszerű eleme a hatékony lakáspolitika – szögezi le a Népesedési Kerekasztal (NK) és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közös közleménye.

Hatékony népesedéspolitika nem képzelhető el hatékony lakáspolitika nélkül.

Demográfiai problémákkal küzdő hazánkban 1981-ben bekövetkezett a lakosság számszerű csökkenése. Ez a felismerés a mindenkori kormányok részéről a családtámogatások fontos lépéseit indította el, ezek közül is kiemelten fontos a házasodás és gyermekvállalás nélkülözhetetlen feltételének, a lakhatás biztosításának a támogatása volt. Így életbe lépett a „szociálpolitikai lakástámogatás” – népszerű nevén a SZOCPOL intézménye, mely számtalan fiatal, és gyermekes család lakhatását, családalapítását segítette elő. A támogatás a bekerülési összegnek közel 50 %-át fedezte!

A válság éveiben az akkori kormány a támogatás megszüntetéséről döntött, szocpol-ról 2009. június 30. után nem beszélhetünk. Ez az intézkedés világosan kimutatható a lakásépítkezések számának drasztikus csökkenésében.

2012. január 1-től „új-szocpol” néven feléledt a támogatási rendszer, mely azonban arányában jóval kisebb támogatást – 6-10 % – biztosított, sőt megszűnt az első gyermekre adható, valamint a használt-lakás-vásárlásra és a bővítésre igénybe vehető támogatás, a „félszocpol” is. A szükséges magas önerő következtében rendkívül kevés család tudott élni ezzel a lehetőséggel, még a költségvetésben biztosított összeg egy része is fennmaradt.
2013-ban évszázados mélypontra estek a lakásépítések.

Több civil szervezet, melyek életközelből ismerték a családok lakhatási problémáit, sürgette a változást és tapasztalataival, javaslataival igyekezett a döntéshozók segítségére állni.
Végül ez évben megszületett a legújabb koncepció „Családok Otthonteremtési Kedvezménye” – CSOK – néven, mely teljes egészében 2015. július 1-től lép életbe.

Jelen Közleményünk a CSOK véleményezése, és javaslataink ismertetése.

Ezt sajnálatos módon csak az elkészült lakástámogatási rendelet megjelenése után tudjuk megtenni, mivel többször, eredménytelenül kértük a lakáspolitikával foglalkozó, azt tapasztalataival, szakértelmével támogatni képes civil szervezetek bevonását az új rendeletek megalkotásának folyamatába, még a közigazgatási egyeztetés előtt. A civil szervezetekkel sem egyeztetés, sem szakmai konzultáció nem történt.

Pozitivumként értékeljük és örömmel fogadjuk, hogy
– az első gyermekre is lesz támogatás,
– gyermeknek számít a 24 hetesnél idősebb magzat,
– alacsonyabb lett a lakás-alapterület megkívánt minimuma,
– használt-lakás vásárláshoz, bővítéshez, korszerűsítéshez is van támogatás,
– amely megegyezik az új lakásra igénybe vehető összeggel.

Főbb javaslataink:
1. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. A jelenlegi, széttagolt rendelkezések akadályozzák a kormányzati munkát.

2. A kormányzati munkát elősegítendő fel kell térképezni a lakáspolitikával foglalkozó, munkájukkal azt támogatni képes szakmai és civil szervezetek körét, amelyek rendszeres vagy eseti szakértői segítséget nyújtanának a felelős minisztériumnak. Az NK és annak a lakáspolitikában különösen érdekelt tagjai, valamint a TLE tevékenyen, konkrét javaslatokkal részt kívánnak venni ebben a munkában. Sikertelenek a kampányjellegű egyeztetések, a szakmai konzultáció állandó, működőképes rendszerének létrejöttét tartjuk kívánatosnak.

3. A felelős minisztérium készítse el és már a koncepcionális szakaszban bocsássa átfogó szakmai egyeztetésre az új Lakáspolitikai Koncepciót, amely
a. határozza meg az elérni kívánt lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat az egyes időtávokban,
b. rögzítse a lakáspolitika fókuszterületeit (bérlakásépítés, lakásfelújítás, lakásépítés),
c. határozza meg 2020-ig az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és azok forrásait,
d. teremtse meg a szakmai alapokon nyugvó és hatékony koordinációt a lakásügyi szempontból széttagolt kormányzati struktúrával.

4. Az egyeztetett koncepció alapján készüljön el a lakáscélú támogatásokról szóló új, egységes, szakmailag magas színvonalú és jól alkalmazható Kormányrendelet, amely felváltja a jelenlegi, széttagolt és nem hatékony szabályozást (12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet).

5. A Kormány emelje a „CSOK”- támogatást olyan szintre, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló/építő gyermekes családoknak. A jelenlegi „szocpol” és az életbe lépő „CSOK” mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer! Ezt bizonyítja a 2012.01.01.-től életbe lépett „új szocpol” eredménytelensége, melyet csak a magasabb jövedelmű családok tudtak igénybe venni. Az alapösszeg – a bekerülési összeg 5 – 10 %-a! – változatlan maradt, holott ez volt az oka az alacsony igénybevételnek!
A 2015. júliusától igényelhető CSOK ugyan már használt lakás vásárlására és
lakásbővítésre is felhasználható, és már egy meglevő, illetve két vállalt gyermek után is kérhető, mértéke azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy a kisjövedelmű, korlátozott hitel-és fizetőképességű gyermekes családok számára segítséget nyújtson a méltó lakhatás megteremtéséhez.

6. Javasoljuk a nagycsaládos, több generáció együttélésére alkalmas, ún. „generációs lakás-típus” tervezésének és létesítésének elősegítését, támogatását.

7. Szükségesnek tartjuk a „Fecskeház-program” működését, mely az életpályájuk elején levő fiatalok lakhatását és gyermekvállalását segíti.

8. Nem szerepel a rendeletben az „akadálymentesítési támogatás” rendezése, melynek
összege sok év óta azonos, a szükséges költség töredékét sem fedezi.

9. Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.

10. Szükséges a NÉeS alapján kidolgozandó épületenergetikai cselekvési program egyeztetése a Lakáspolitikai Koncepcióval.

11. Alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáscélú hitel bevezetése szükséges lakásfelújításokhoz, lakásépítésekhez EIB- (Európai Beruházási Bank) vagy MNB- (Magyar Nemzeti Bank) források felhasználásával.

A javasolt, új Lakáspolitikai Koncepció várható hatásai

10 000 lakás felépítése 44 000 embernek ad munkát. Amennyiben a hiányzó évi 33 000 lakás felépülne, ez több mint 120 000 új munkahelyet hozna létre.
Csökkenne a segélyezettek száma, és növekedne a vásárlóerő.
Reményeink szerint a fiatalok lakhatásának támogatása csökkentené a hazájukat elhagyni szándékozók számát is!

Ezek az intézkedések érdemben hozzájárulnának a hazai lakásállomány megújításához, felújításához, növelnék a bérlakás-kínálatot, ezzel elősegítve a lakásmobilitást is. Hozzájárulnának az alacsony energiafogyasztású lakásállomány-szám növekedéséhez.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a lakáskörülmények alapvetően meghatározzák az egyén, rajta keresztül az egész társadalom, és kiemelten a jövő nemzedékének életminőségét, jövőképét, testi-lelki állapotát. A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés, – felújítás és a bérlakásépítés.

Az alábbi közleményt eljuttattuk a nemzetgazdasági miniszternek, az NGM Otthonteremtési Főosztályának, valamint Novák Katalinnak, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának, illetve a sajtónak is.

 

dr. Benkő Ágota

Népesedési Kerekasztal 

dr. Maráczi Zsolt
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület