Nem odázható a bérlakások építése

A magyarországi munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent az ország egyes régióiban. A megoldáshoz mindenképpen szükség van megfizethető, minőségi bérlakások építésére az érintett településeken.

Magyarországon egyre erősödik a munkaerőhiány – főként szakácsokat, takarítókat, eladókat, teherautó-sofőröket keresnek, de hiány van mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is –, miközben a munkanélküliség is jelentős. (Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon 384 700 álláskeresőre.)

A munkaerőhiány egyik fő oka a megfelelő képzettség hiánya, illetve a képzett munkaerő elvándorlása, hiszen Nyugat-Európában ezeken a területeken szintén keresik az embereket, ám a hazainál jóval magasabb bérért.

A másik probléma a munkaerőmobilitás-hiánya. A statisztikák szerint Magyarországon évente átlagosan 200 ezren költöznek egyik településről a másikra. Budapestre tavaly 5448 új lakó költözött, míg a többi város együttvéve 3600, a községek pedig 1800 lakost veszítettek.

belfoldi vandorlasi kulonbozet
Az emberek leginkább a keleti országrészről mennek a közép-magyarországi régióba és a nyugati határhoz. Vagyis a rosszabb gazdasági helyzetben lévő területekről költöznek oda, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és magasabb fizetést remélhetnek. Összességében azonban jóval kevesebben veszik rá magukat a költözködésre, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában.

A költözés oka egyértelmű: oda mennek az emberek, ahol van munka, illetve ahol annyival többet keresnek, amennyiért már megéri elmenni.

Miért költöznek mégis kevesen? Annak ellenére sem, hogy másutt megélhetnének? Mert megoldatlan a lakhatásuk. Különösen, ha családdal költöznének. Nincs elég és megfizethető albérlet; a keleti és északi régiókban nagyon nehéz eladni az ingatlant, pláne annyiért, amennyiért az ország másik felében másikat lehet vásárolni. Hitelt az alacsonyabb jövedelműek fel sem tudnak venni. Az ingázás csak kisebb távolságnál megoldás, s hosszú távon nem jó a családok szétszakítottsága sem.

A kulcsszó a bérlakásépítés. A munkaerőhiányt enyhíteni tudná a betelepülő munkaerő, ha volna hol laknia. Az ipari fejlesztésben gondolkodó vállalatok számára, amelyek még a munkaerő képzésére is áldoznak, kulcskérdés a munkavállalók elhelyezése. Egy méltányos bérleti díjhoz akár a cafeterián keresztül is nyújthatnának támogatást, míg a szja-törvény adókedvezménnyel is segítheti a lakóhelyüktől távolban bérlőket.

A bérlakásépítés egyértelműen közérdek, amiben az államnak és az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk. Érdemi bérlakásépítési rendszer uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer munkavállalónak, köztük pályakezdő fiataloknak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon.

Miért jó a településeknek a bérlakásépítés?
– Vonzza a ipari beruházásokat, a vállalatok betelepülését;
– megújul a helyi épületállomány;
– alacsony rezsijű, modern bérlakások épülnek – ezek gyarapítják az önkormányzat vagyonát;
– EU-források bevonhatók az építésbe, így kisebb saját forrás felhasználására van szükség;
– helyi vállalkozások bekapcsolódhatnak megvalósításba;
– az építés is munkahelyeket teremt – 1 lakás építése 4 munkahelyet biztosít;
– minőségi lakáslehetőséget teremt – ez növeli a település lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét;
– elősegíti a társadalmi és munkaerő-mobilitást;
– összekapcsolható a helyi településfejlesztési elképzelésekkel.

Adatok forrása:Index