A gazdasági növekedés az építőiparra is pozitívan hatott, a szektor teljesítménye növekedett, derül ki az Euroconstruct 19 ország vizsgálatával készültjelentéséből. 2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 vizsgált ország között az első helyen áll. Továbbra is óriási különbségek jellemzik azonban a hazai lakáspiacot, ami nemcsak az árakban, hanem a lakásépítések számában is tükröződik – idézi a Portfoilio az ingatlan.com legfrissebb elemzését.
A növekedés folytatódni fog, 2017-re 2,9, míg 2018-re 2,4 százalékkal növekedhet az építési teljesítmény. 2016-ban kimagaslóan teljesített a lakás-szektor, bár a következő években ennél azért szerényebb bővülésre lehet majd számítani.
Kiemelkedően teljesített a lakásépítés
A lakásépítés 5%-kal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,7%-kal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az előbbieken belül az új lakásépítés 8,8%-kal nőtt 2016-ban és 2017-ben is erős növekedés jósolható (+6,8%). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körölbelül 1,5%-kal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.
Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse – mutatja az ingatlan.com elemzése.
Budapesten első ránézésre rengeteg lakás épül, a lakásállományához viszonyítva viszont csak a középmezőnyben kapott helyet a tízezer lakosra jutó 1,2 lakásos értékével. A következő években azonban a folyamatos átadásoknak köszönhetően a fővárosban is egyre nőhet majd ez a szám, javítva az országon belüli helyezését.
Több megyében a százalékos növekedés jelentős ugyan, de szám szerint kevés új lakás épült. Ilyen például Nógrád megye, ahol 1-ről 4-re nőtt az új lakások száma, ami 300 százalékos növekedésnek felel meg. A területi különbségeket az is mutatja, hogy Győr-Moson-Sopronban 502 lakás épült, ami több mint százszorosa a nógrádi lakásszámnak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékben az új lakásokat magánszemélyek építették, a lakásfejlesztők ezekben a megyékben nem látnak jó lehetőségeket. Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Zala megyékben ugyanakkor nemcsak több új lakás épült, de a tavalyi első negyedévvel ellentétben már vállalkozások is adtak át új lakásokat.
2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 Euroconstruct ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23%, 18,8% majd 15,4%-os éves teljesítményével), a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható, (itt 2017-ben és 2018-ban a kétszámjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30%-os lesz, majd a következő években 15 és 10%-os további erősödést prognosztizálható).
Írország az éves 7,7%-os bővüléssel Magyarország után áll másodikként a kiemelkedő teljesítményét illetően. Lengyelország évi 5,5%-kal, Csehország 4,3%-os éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1%-kal követi őket. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja.
További részletek a Portfolio.hu cikkében.
Forrás: Portfolio / ingatlan.com
