Munka és/vagy lakás?

Otthontérkép

Árfelhajtó hatása van annak, hogy egyre több ember igyekszik munkát találni a hazai ipari körzetekben. Egyes megyékben eközben még úgy is magasak az árak, hogy a munkanélküliek száma is magas – fogalmaz a vevők nyári és ősz elejei kereséseit, valamint a munkanélküliségi adatokat összegző otthonterkep.hu portál.

Az elmúlt néhány hónapban tovább nőtt azok száma, akik Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében igyekeznek megvetni a lábukat a munkalehetőségek reményében. Ez az erősödő hullám a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő.

A lakáspiac eladói és vevői oldalát rendszeresen figyelő otthonterkep.hu legfrissebb megállapításai szerint a magas munkanélküliség gyakran vonja magával a lakásárak visszaesését, erre iskolapéldát találni a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségekben: a munkahiány miatt az emberek nem tudják megfizetni a magasabb árakat, nem beszélve arról, hogy egyre többen tovább állnak és az ország másik részén telepednek le.

Négy csoportra oszlik az ország

A munkanélküliség és a lakásárak összevetéséből kirajzolódik, hogy négy csoportba sorolhatók az ország megyéi:

Otthontérkép sajtokozlemeny okt mátrix

Vannak olyan körzetek is, melyekben a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve a magas munkanélküliséghez magas lakásárak társulnak. Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat, Somogy megye esetén pedig a Balaton bírhat árfelhajtó erővel. Hajdú-Bihar megyében feltehetően, Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat. Tolna megye nem sorolható be tökéletesen a fenti mátrixba, itt az átlagosnak megfelelő munkanélküliségi szint mellett az országos átlagnál alacsonyabb kínálati ingatlanárak találhatók.

A fenti mátrix alacsony-alacsony cellájában szereplő megyékben fennálló paradoxonra, azaz, hogy alacsony munkanélküliség mellett miért is vannak az országosnál alacsonyabb ingatlanárak, választ adhat, ha pillantást vetünk az országos népességváltozási adatokra.

Az említett hat megye mindegyikében (Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala) csökken a népesség, ami magyarázhatja az alacsony munkanélküliségi szintet. A lakásárak alacsony szintjét abban az értelemben indokolhatja a belső és külső migráció, hogy ennek következtében az elvándorlók eladóként jelennek meg a piacon, ami pedig végső soron kínálatbővüléshez vezet. Egyszerű közgazdaságtan, hogy a túlkínálat az árak csökkenését eredményezi.

Mélyrepülés keleten

A hazai munkanélküliség területi eloszlását szemlélve nem okoz meglepetést, hogy a legkedvezőbb helyzetben Budapest (2,7%), Pest megye (3,4%), és a nyugati megyék, elsősorban Győr-Moson-Sopron (1,5%) illetve Vas megye (2,6%) vannak, hiszen itt a munka szempontjából aktív korú lakosság alig néhány százaléka küzd a munkahelyhiánnyal. A skála másik végén Nógrád (9,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (8,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,3%) és Hajdú-Bihar (8,1%) megyék találhatók. A munkanélküliségi arányszám a regisztrált munkanélküli emberek számát veszi alapul, így a fekete és a szürke foglalkoztatással nem számol, márpedig ezek igencsak létező jelenségek Magyarországon.

Otthontérkép sajtokozlemeny okt munkanélküliség

Az ingatlanárak tekintetében a legdrágábban Budapesten (403.000 Ft/m2), Győr-Moson-Sopron (288.000 Ft/m2), Hajdú-Bihar (224.000 Ft/m2) és Pest (222.000 Ft/m2) megyékben juthatunk saját lakáshoz, házhoz. Míg legkönnyebben a kevésbé „jól menő” területeken: Nógrád (87.000 Ft/m2), Békés (109.000 Ft/m2), Tolna (115.000 Ft/m2) és Borsod-Abaúj-Zemplén (118.000 Ft/m2) megyékben.

Otthontérkép sajtokozlemeny okt megyei árak

Valóban olcsó a lakás ott, ahol nincs munka?

A munkanélküliség és az átlagos kínálati ár között nem mutatható ki tökéletes fordított arányosság. Ebben az esetben ugyanis a lenti ábra két vonala egymás pontos tükörképe lenne. Ezzel ellentétben azonban az országos átlagnál magasabb munkanélküliség mellett az átlagosnál magasabb kínálati árral találjuk szembe magunkat és vica versa.

Ez a jelenség még inkább kirajzolódik, ha a munkanélküliség és a kínálati ár átlagtól való eltérést vesszük alapul, vagyis, hogy milyen mértékben múlják felül vagy alul az egyes térségek a munkanélküliség és a lakásárak átlagos értékét.

Nem meglepő jelenség, hogy alacsony munkanélküliség mellett aránylag magas lakásárakkal találkozhatunk. Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye ezt példázza, hiszen egyre többen igyekeznek megvetni a lábukat errefelé a munkalehetőségek reményében, ami pedig keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő. Fontos megjegyezni, hogy itt is egy átlagról beszélünk, ami nem jelenti, hogy az állítás minden egyes településre igaz.

Otthontérkép sajtokozlemeny okt munka ár összefüggés

A magas munkanélküliség gyakran vonja magával a lakásárak visszaesését, ez iskolapéldája a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségeknek, hiszen a munkahiány miatt az emberek nem tudják megfizetni a magasabb árakat, nem beszélve arról, hogy adott esetben továbbállnak és az ország másik részén telepednek le.

Mindenképp említésre méltó és további fejtegetést igényel az a két eset, amikor a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve, amikor a magas munkanélküliséghez magas lakásárak társulnak.

Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat, Somogy megye esetén pedig a Balaton bírhat árfelhajtó erővel. Hajdú-Bihar megyében feltehetően, Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat.

A munkanélküliség katalizátorként képes a népességmozgást és a lakásárakat is befolyásolni. Hírek tucatjai jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy mekkora munkaerőhiánnyal küzd az ország. Érdemes azonban mindig szem előtt tartani, hogy ezek a kijelentések csak bizonyos munkaterületekre és bizonyos régiókra igazak.

Forrás: Otthontérkép