Mire elég 400 milliárd forint

greenfo.hu

Mintegy évi 75 milliárd forint, az eddigi források duplája jut 2015 és 2020 között energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ezek gazdaságos és korszerű felhasználására tettek javaslatokat szakmai szervezetek az Energiahatékonysági Világnap alkalmából.

Az összesen több mint 400 milliárd forint – kibővítve további hazai forrásokkal – akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb vállalkozások, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett. Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című javaslatcsomag működő energiahatékonysági programokat és alternatívákat mutat be – vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására két szakmai szervezet, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (Hungary Green Building Council, HuGBC) összeállításában.

Mennyi pénz lesz energiahatékonyságra?

A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 milliárd forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

Mit érdemes támogatni?

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában. Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig. Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60%-át.

hoveszteseg greenfo

Ezért javasolják, hogy a jövő támogatási rendszere:

• minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;
• ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;
• ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;
• kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást;
• legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;
• a pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;
• az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;
• a vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra;
• hozzanak létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

A középületeket érintő, valamint a vállalati energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatosan is számos javaslatot megfogalmaztak a szakmai szervezetek. Ezek ITT olvashatók.

Szükséges a pályázati rendszer átalakítása

A kormány maga is szükségesnek látja a korábbi pályázati rendszer átalakítását, ennek részletei egyelőre még nem láthatók. A szakmai szervezetek a leginkább azért tartják ezt lényesnek, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni lehessen, illetve azért, hogy biztosítsa a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását. Ezért javasolják, hogy:
• Jöjjön létre Energiahatékonysági Alap, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.
• A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni.
• Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.
• Tervezzék meg a pályázati rendszer építőanyag-igényét, a pályázati rendszer segítse a jó minőségű hazai termékek térnyerését, a hazai építőanyag-ipar megerősödését.

A pénz nem minden

A mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Főbb javaslatok:
• Alakítsák át úgy a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek.
• Az energiacímke legyen kötelező a lakáshirdetésekben.
• Mielőbb szülessen meg a közel-nulla épületenergetikai követelményszint részletes meghatározása, és hozzuk előre a már meglevő épületenergetikai standardok bevezetését.

Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! letölthető >>> ITT.

Forrás: MEHI, greenfo.hu