Éves szinten minden településtípuson emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak, ami negatívan befolyásolja a magyar lakosság fizetőképességét. Budapest a legkevésbé megfizethető EU-s fővárosok közé tartozik.
A tavalyi év végére országosan 5,8 százalékra gyorsult a lakásáremelkedés, míg reálértelemben 1,8 százalékos csökkenés történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett indexek alapján a használt lakások ára a negyedik negyedévben 2,6 százalékkal, míg az új lakások ára 11,5 százalékkal emelkedett éves szinten..
2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, bár még így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú lakás megvásárlásához Budapesten.
Ezzel az EU-s összevetésben a magyar főváros a legkevésbé megfizethető fővárosok közé tartozik, köszönhetően leginkább annak, hogy 2015 óta Magyarországon volt a legmagasabb az ingatlanár infláció – írja a Forbes.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2015-ben 100 forintba kerülő ingatlan egységár ma 287 forintért vásárolható meg. 2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, bár még így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú lakás megvásárlásához Budapesten.
Egy másik statisztika: 5,7 százalékkal tovább emelkedett az Intrum Fizetőképességi Index* 2024 második negyedévében, ez a dinamika azonban elmaradt az előző negyedév ritmusától. A mutató növekedésének köszönhetően az utóbbi időszakban csökkenő lakásárak és bérleti díjak újra emelkedésnek indulhatnak, a háztartások jobb fizetőképességére reagálva.
A magas ingatlanárak jelentős hatással vannak a lakosság fizetőképességére, mivel növelik a lakásvásárláshoz szükséges tőkét és a havi törlesztőrészleteket, így csökkentik a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet. Ez különösen érzékenyen érinti a fiatalabb generációkat és az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, akik számára a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik, és hosszabb időt vehet igénybe a szükséges önrész összegyűjtése.
A magas ingatlanárak emellett növelhetik a bérleti díjakat is, amely tovább terheli a lakhatási költségeket. A megnövekedett lakáskiadások csökkentik a háztartások fogyasztási és megtakarítási lehetőségeit, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást. Az elmúlt másfél évben a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek. Ez uniós szinten jelentősebb hatást fejtett ki, mint magyar viszonylatban: míg az EU egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, addig hazánkban nem volt ilyen mértékű változás. Ennek az oka, hogy a kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, amelyeknél jelentősebb a bérleti piac szerepe: míg Németországban 13 százalékkal, Luxemburgban 16 százalékkal csökkentek az árak 2022-höz képest, addig hazánkban, ahol a bérleti piac kevésbé jelentős, alig éreztette hatását a piaci kamatok emelkedése. Magyarországon ezen felül a fix kamatozású hitelek magas aránya is hozzájárult ahhoz, hogy nem következett be jelentős ármérséklődés.
Ezért enm csökkent nálunk az ár
A piaci kamatok növekedését tekintve a lakhatási struktúrák, vagyis a különböző lakhatási formák aránya és eloszlása befolyásolta leginkább a lakásárak változását az Európai Unióban – írja a pénzcentrum.
* Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet (IFI), amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor azt feltételezzük, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.
Európai körkép
2024 első negyedévében év/év alapon 7,1 százalékkal emelkedtek a hazai lakásárak, ami a 6. legmagasabb érték volt az unióban. A két éllovas Lengyelország és Bulgária, melyek mindegyikében 15 százalék feletti volt az éves lakásár-emelkedés. A harmadik helyen álló Litvániában is közel 10 százalékos éves áremelkedés jellemezte a lakáspiacot az előző négy negyedévben, míg Horvátországban a korábbi kétszámjegyű (10 százalék feletti) drágulás kezd fokozatosan mérséklődni.
Eközben viszont több nyugat-európai országban is jelentősen csökkentek a lakásárak. A legnagyobb visszaeső Luxemburg mellett nagyon gyengén teljesített az unió két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország, melyek mindegyikében 5 százalék körüli volt az éves lakásárcsökkenés – mutatja be az átrendeződő eupai lakáspiacot a Portfolio.
Észtország és Magyarország úgy tűnik, túl lehet a mélyponton, mindkét országban mérsékelten, de folyamatosan gyorsul az áremelkedési dinamika. Az Európai Unió legtöbb országára ez a trend jellemző, azaz a 2023-as gyenge teljesítményt egy enyhe növekedés követi idén. A mélypont azonban mindenhol más szintet jelentett, számos országban nominálisan is érdemi árcsökkenés történt – írják.
Forrás: Pénzcentrum, Forbes, Eurostat, Portfolio
