Hosszú távra tervez a magyarországi Audi – derült ki a cégvezetéssel folytatott tárgyalások után kiadott NGM-közleményből. Fejlesztés és bővítés is szerepel az autógyártó terveiben, ami nyilván kapacitásbővítéssel is jár majd. Ez újra felveti a munkaerő lakhatásának és mobilitásának, kérdését.
A győri üzemben tavaly 11,6 milliárd forintos fejlesztéssel új logisztikai központot hoztak létre, 2019-től pedig új típus gyártását tervezik. A vállalat a nemzetközi termelési hálózatának átszervezése nyomán Győrben gyártja majd a Q3 SUV-típusú autóit. Az Audi tervei szerint a villamos meghajtású motorok központja is Magyarország lesz.
Az Audi ez elmúlt két évtized alatt több mint 7 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, jelenlegi – mintegy 32 milliárd forintos – fejlesztését a magyar kormány 6 milliárd forinttal támogatja. Az Audi vezetői és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti tárgyaláson a felek egyetértettek abban is, hogy a szakképzett, korszerű tudással rendelkező munkaerő a gazdaság bővülésének egyik legfontosabb feltétele – áll a minisztérium sajtóközleményében.
A kormányzat a szakképzési rendszer reformjával és most már külföldi toborzással is támogatja a Magyarországon termelő cégek tevékenységét – szögezte le Varga Mihály megemlítve: képzési központok létrehozásával a legkorszerűbb tanműhelyekben nemcsak a nagy gyártók közvetlen munkaerő-képzését biztosíthatnák, hanem a kapcsolódó beszállítói kis- és középvállalkozói kör munkavállalóit is képeznék.
A TLE korábbi javaslata továbbra is időszerű: induljon pilot bérlakásépítési program a kiemelt ipari területekre, hiszen a munkaerőmobilitás hiánya jelenleg akadályozza a további ipari kapacitások fejlesztését.
Bérlakásépítési program indulhatna a hajdani Fecskeprogram mintájára, illetve meghatározott foglalkozáscsoportok (pl. közalkalmazottak, orvosok, pedagógusok stb.) számára is.
Fontos lenne, hogy az állam fejlesszen olyan lehetőségeket, amelyek a keresetekhez képest reális költségek mellett, kiszámíthatóan biztosítanák az emberek lakhatását. Elérhető bérleti díj mellett, jó minőségű bérlakásokra egyértelműen szükség van a magyar nagyvárosokban.
Az uniós forrásokat a lehető legszélesebb körben ki kell használni a bérlakásépítésre. A keresetekhez képest reális költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító bérlakásrendszer kialakítása, amely a jelenleginél kedvezőbb bérleti díjakat tenne lehetővé a lakóknak, egyben hozzájárulna a 2014-2020 közötti uniós célok – munkaerő-mobilitás, munkahelyteremtés, energiahatékonyság, településfejlesztés – megvalósításához is.
Fontos az építés
Nemzetközi összehasonlításban a bérlakásépítések száma drámaian alacsony Magyarországon. Magyarország a jelenlegi 9%-os bérlakás- állományával az EU-ban az utolsó helyen áll.
A bérlakásépítés mellett szól, hogy ismert minőségben, tervezett üzemeltetési szempontok mellett történik az épületállomány kialakítása; a lakások egy helyen vannak; egy ilyen program hozzájárulhat a városrész-rehabilitációhoz; valamint a lakásállomány minőségi, energiahatékony megújulásához.
A munkaerőhiányt enyhíteni tudná a betelepülő munkaerő, ha volna hol laknia. Az ipari fejlesztésben gondolkodó vállalatok számára, amelyek még a munkaerő képzésére is áldoznak, kulcskérdés a munkavállalók elhelyezése. Egy méltányos bérleti díjhoz akár a cafeterián keresztül is nyújthatnának támogatást, míg a szja-törvény adókedvezménnyel is segítheti a lakóhelyüktől távolban bérlőket.
A magyarországi bérlakásépítési szektor beindításának nem az a célja, hogy alapvetően megváltoztassa a hazai tulajdoni és bérlakásarányokat. 50.000 új bérlakás például hozzávetőleg 1%-kal növelné a bérlakások hazai arányszámát. A javaslat célja az, hogy több tízezer fiatal családnak adjon Magyarországon perspektívát, és hosszú távon évi több ezer minőségi lakással gazdagítsa a hazai épületállományt.
Közhasznú bérlakásrendszer
Elcsúszott Magyarországon a szociális lakásépítések, bérlakásépítések fogalmának meghatározása. Itthon a szociális lakásépítést összekeverik, illetve azonosítják a marginalizálódott csoportok lakásellátásának kérdésével. Mindkettő szükséges! Valójában nincs szociális lakásépítés, bérlakásépítés – a Nyugat-Európában használatos értelemben, amelybe beleértendők a családalapító, pályakezdő fiatalok számára épülő lakások is. Megkülönböztetésképpen használható a közhasznú bérlakásrendszer fogalma.
Magyarországon a közhasznú bérlakásszektornak gazdaságpolitikai és szociálpolitikai célokat kell megvalósítania. A szektornak elsősorban – elfogadható mértékű és hatékonyan felhasznált állami ráfordítás mellett – a szélesebb értelemben vett középosztály számára kell megfizethető bérlakásokat teremtenie. Az a cél, hogy azok számára is lakásmegoldást kínáljon az új modell, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy lakástulajdonhoz jussanak.
A bérlakásépítés egyértelműen közérdek, amiben az államnak és az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk. A jelenlegi, kizárólag a támogatási eszközökre építő rendszer túlságosan kitett a változó
politikai és gazdasági feltételeknek. Mind a lakhatási kérdések, mint a gazdaságfejlesztés kiszámíthatóságot és hosszabb távú tervezést kíván. A támogatási eszközöknél lényegesen nagyobb folyamatosságot biztosítana az intézményi struktúra.
Érdemi bérlakásépítés uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokból még ebben a ciklusban megindítható lenne, így több ezer munkavállalónak, köztük pályakezdő fiataloknak biztosítana vonzó jövőképet Magyarországon, csökkentené a középosztálybeli háztartások lakhatási költségterheit, valamint őjelentősen hozzájárulna a hazai lakásállomány minőségi megújításához.
Háttér: Köszhasznú bérlakásszektor bevezetése Magyarországon – Megvalósíthatósági tanulmány
A győri önkormányzat ismét pályázatot írt ki 10 „előtakarékos” bérlakásra. A már bevált formula szerint meghatározott havi összegű, vállalt takarékosság mellett, alacsony lakbérért és persze a rezsiért elsősorban a fiatal, gyermekes családok öt évig biztos fedelet tudhatnak a fejük felett. A megtakarított pénz így nem a drága albérletre megy el, öt év alatt összegyűlik annyi, ami önrészként elég a lakásvásárláshoz.