Az EU-28-ak között tavaly a magyar építőipar esett vissza legnagyobb mértékben – 1,8 százalékkal -, 15 százalékosnál nagyobb csökkenést csak Lettország, Szlovénia és Bulgária produkált hazánkon kívül. A magyarországi régiók építőipari termelésében pedig három-négyszeres az eltérés – derül ki a KSH hétfőn közzétett Magyarország 2016 című összesítéséből.
Az EU-28-ak között a magyar építőipar esett vissza legnagyobb mértékben – 1,8 százalékkal – tavaly, 15 százalékosnál nagyobb visszaesést csak Lettország, Szlovénia és Bulgária produkált hazánkon kívül. Az EU-28-ak építőipara átlagosan 1,4 százalékkal nőtt. Az ágazat termelése 201-hez képest több mint 11 százalékkal csökkent, az épületek építésében 7, az egyéb építmények terén 18 százalékos a visszaesés.
Az egy lakosra jutó építési termelés értékében durva regionális eltérésekről ad számot a KSH. Az épületépítésben az országos átlag 2016-ban 71 ezer forintra rúgott, ám amíg ebből Észak-Magyarországon csak 44 ezer forintra futotta lakosonként, Közép-Magyarországon 106 ezer forint nőtt a fejenkénti termelési érték. Az egyéb építmények terén még nagyobb az távolság, a 60 ezer forintos országos átlagból Észak-Magyarországra csak 27 ezer, Közép-Magyarországra viszont 95 ezer forint jutott.
A lakáspiac dübörög, a 2016-bankiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma az előző évinek 2,5-szerese, közel 31600 volt. 2016-ban az engedélyezett hitelek száma és összege is jelentősen nőtt: számuk 81 ezer volt, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Összegük 477 milliárd forintot tett ki, ami 33 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Az építőipari dolgozók átlagbére tavaly is jócskán lemaradt a nemzetgazdasági átlagtól. Míg a fizikai foglalkozásúak nettó nemzetgazdasági átlagkeresete 121 ezer forintot tett ki, az építőiparban dolgozók csak 106 ezer forintot vihettek haza. A szellemi foglalkozásúak körében 236/206 ezer forint volt a nemzetgazdasági, illetve az építőipari nettó átlagbér.
Tízezer lakosra országos átlagban 10 új lakás jutott 2016-ban, ám a hét régióból öt jóval ez alatt teljesített. Csak Nyugat-Dunántúlon (21,4) és Közép-Magyarországon (16,2) sikerült túlszárnyalni az átlagot, Észak-Magyarországon pedig tízezer lakosonként összesen 2,7 új lakást sikerült tető alá hozni az év során. Az új lakások száma pedig 21 ezerről 10 ezerre feleződött 2010-2016 között.
A kiadványból az is kiderül, hogy évek óta semmit sem változott, ahogy a magyarok a helyzetüket értékelik – írta meg a hvg.hu. Miközben nőttek ugyan a bérek, továbbra is sokakat fenyeget a szegénység. A reálkeresetek 2010 óta 24 százalékkal nőttek. Csakhogy több mint 1,5 millióan élnek a legnagyobb nélkülözésben (ez az EU-ban a 4. legrosszabb adat), és még 1 millió embert fenyeget a szegénység. Főleg a vidékieket, a nagycsaládosokat és az egyedülálló szülőket veszélyezteti a lecsúszás.
Forrás: Napi.hu, Hvg.hu, Pénzcentrum
