A megfizethető lakhatás egyre nagyobb kihívást jelent az egész Európai Unióban, különösen a szegénységben élők és az alacsony jövedelműek számára. A bérleti díjak és az alapvető közüzemi költségek sok esetben a minimálbérek jelentős részét felemésztik, miközben a lakhatási nehézségek aránya továbbra is aggasztó. Az Eurostat adatai, valamint az Euronews elemzése rávilágít a lakhatási helyzet regionális különbségeire és az érintettek pénzügyi terheire az EU egyes országaiban.
2023-ban az EU-ban a 16 év feletti emberek közel 5%-a számolt be arról, hogy életében lakhatási nehézségeket tapasztalt, például átmeneti szálláson kellett laknia. Ez az arány szignifikánsan magasabb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek körében (8,5%), míg a nem veszélyeztetettek körében mindössze 3,9% volt. Az ilyen nehézségek leginkább Dániát, Finnországot és Franciaországot sújtották (16-18%), míg a legalacsonyabb arányokat Lengyelországban, Olaszországban és Magyarországon figyelték meg (2% körül).
Korosztályonként a fiatalok és a középkorúak (16-54 évesek) érintettsége volt a legmagasabb, míg a 65 év felettiek kevésbé szenvedtek a lakhatási problémáktól. A szegénységben élők körében az életkor előrehaladtával csökkent a lakhatási nehézségek előfordulása: míg a 30-54 évesek körében 28%-os volt, a 65 év felettieknél csak 13%-ot tett ki.
Bérleti költségek és minimálbérek
Az EU-ban a lakhatási költségek jelentős részét teszik ki a háztartási kiadásoknak, 2022-ben például a háztartások átlagosan költségeik 24,1%-át fordították lakbérre, közüzemi díjakra és egyéb kapcsolódó kiadásokra. Ezek az alapvető kiadások arányaiban meghaladják az élelmiszerre vagy egészségügyre fordított költségeket, különösen az alacsony jövedelműek, például minimálbéresek esetében.
A minimálbérből származó jövedelem lakbérre fordított aránya országonként változó, 35%-tól (Franciaország) 56%-ig (Hollandia) terjedt. 14 EU-tagállamban a minimálbérből élők jövedelmük átlagosan 45%-át költik lakbérre, ami sokak számára megterhelő. Különösen Hollandiában, Írországban és Luxemburgban emészti fel a lakbér a minimálbér több mint felét.
Az EU-n belüli minimálbérek rendkívül eltérőek: Bulgáriában 477 euró, míg Luxemburgban 2571 euró. A bérleti díjak szintén széles skálán mozognak, Bulgáriában 215 euró, míg Luxemburgban 1340 euró az átlagos havi bérleti díj. A lakhatási költségek jelentős terhet rónak az alacsony keresetűekre, akik sok esetben lemondanak egyéb kiadásokról, például szórakozásról vagy sportról, hogy fedezni tudják alapvető szükségleteiket.
Regionális különbségek
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben Szlovákiában, Finnországban és Dániában fordították a háztartások kiadásaik legnagyobb részét (30% körüli arányban) lakhatásra és közüzemi díjakra, míg Máltán és Horvátországban ez az arány csak 15% körül volt. Magyarország az EU-átlagnál alacsonyabb, 22,6%-os arányt mutatott. A kikerülhetetlen költségek aránya Finnországban (30,3), Írországban (29,6) és Csehországban (26,4) a legmagasabb jelenleg.
Az adatok rávilágítanak, hogy míg Nyugat- és Észak-Európa fejlett gazdaságaiban magasabbak a lakhatási költségek, addig Közép- és Kelet-Európában a jövedelmekhez képest is alacsonyabbak a terhek. Azonban a városi térségekben, ahol a munkahelyek koncentrálódnak, a bérleti díjak még megterhelőbbek lehetnek, ami arra készteti az embereket, hogy távolabbi, olcsóbb helyeken keressenek lakást, de ennek a közlekedési költségek növekedése az ára.
A lakhatási helyzet javítása érdekében különösen az alacsony keresetű csoportok számára kulcsfontosságú az elérhető árú lakások kínálatának növelése és a bérlakás-rendszerek fejlesztése.
Forrás: Eurostat, Euronews Business
