Mindössze 12000 új lakás átadásával és mintegy 200.000 lakás érdemleges felújításával számol 2025-re az Építési Vállalkozók Magyarországi Szakszövetsége (ÉVOSZ). A lakhatási válság kezelésére bemutatott javaslatcsomaguk a hosszú távú kiszámíthatóság fontosságát tükrözi.
„A lakásépítés és felújítás mélypontról való pozitív elmozdulását érzékelik a kivitelezők, azonban a kormányzati támogatási programok és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek hatása csak a 2026. évi tényszámokban fognak megjelenni” – emelte ki Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Javaslataikkal a Magyarországon is jelentkező „lakhatási krízisre” keresnek megoldásokat. Mint írják, az Európát is sújtó válság magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.
Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért évek óta az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon – hangsúlyozzák.
Javaslataik között szerepel a vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítése úgy, hogy a pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikaiteljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően alakítják ki.
Az újépítésű lakások finanszírozásához javasolják az MNB a Zöld Otthonteremtési Programjának újraindítását, azzal, hogy a lakáscélú hitel kamata széles körben 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni. Szorgalmazzák a kamattámogatásban részesülők körének bővítését is.
Szükségesnek tartják a kedvezményes áfa-előírások feltételrendszerének hosszabb távú kiszámíthatóságát annak érdekében, hogy ezen változásai nem keltsenek keresleti hullámokat a lakáspiacon. Hangsúlyozzák, hogy hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Ezért határidős megkötések nélkül javasolják az 5%-os áfát az újépítésű lakóingatlanoknál.
Emellett javasolják az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
Kezdeményezik az un. “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer szerint az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat.
Javasolják energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
Úgy vélik, hogy a meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál azonnal indokolt bevezetni.
Állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is szorgalmazzák, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban volna szükség a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítására. A bérbeadási szolgáltatásnak szerintük kedvezményesen adózás alá kellene esnie, ami a bérbeadói piac kifehérítésével járna együtt.
A teljes javaslatcsomag az ÉVOSZ oldalán olvasható.
