Az erősödő ingatlanbefektetési piac egyik zászlóshajója a lakóingatlan-szektor volt – derül ki a XIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából közzétette ágazati elemzésből.
A hazai ingatlanbefektetési piac – a CBRE ingatlantanácsadó adatai alapján – idén várhatóan a tavalyi forgalom kétszeresére nő, majd jövőre átlépheti az 1 milliárd eurós határt – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Úgy véli, hogy a most elindult ciklus a következő években meghatározó lesz a hazai gazdaság és ingatlanfejlesztés szempontjából, és hosszú távon is stabil növekedést hozhat a szektornak.
Az Otthon Start adta meg a lendületet
Számítottak rá az ingatlanfejlesztők, hogy növekedés jön az újlakás-piacon, de az idei év lendülete őket is meglepte. „Egyértelműen egy új ciklus kezdődött: nő az újépítésű lakások darabszáma, nő a tranzakciók száma, és ezzel párhuzamosan emelkednek az árak is” – mondta Takács Ernő.
Az év első felében ez részben a PMÁP-kötvények lejáratával és az azokból felszabaduló megtakarításokkal volt magyarázható. Az elmúlt években kevés volt a vevő, magas inflációs környezetben az emberek inkább kivártak és az ingatlanba fektethető pénzüket kedvező kamatozású állampapírban tartották. Ez az időszak elmúlt, erős kereslet érkezett a piacra, akik között befektetési célú vásárlók és végfelhasználók egyaránt jelen vannak.
A nyáron bejelentett Otthon Start Program új lendületet adott a piacnak. A szakember szerint a piacon jól láthatóak az 5–7 éves ciklusok. Most egy felívelő szakaszban vagyunk, aminek motorja az Otthon Start Program és az abból származó, kedvező kamatozású lakáshitel lehetősége – hangsúlyozta.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy legalább évi 25 ezer lakás megépítése lenne szükséges ahhoz, hogy a lakásállomány megújulása érdemben elinduljon, de az utóbbi években messze elmaradtunk ettől: 2023-ban 18 ezer, 2024-ben 13 ezer lakás épült, és 2025-ben is legfeljebb csak 16 ezer új lakás épül.
„A jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Hosszú távú, következetes szabályozásra van szükség, nem kampányszerű beavatkozásokra. Ha nem bővítjük a kínálatot, a kereslet csak az árakat tolja tovább felfelé” – hangsúlyozta az IFK elnöke.
A lakófejlesztők számára komoly könnyítést jelenthet a kiemelt beruházási státusz, amit a 250 lakásosnál nagyobb és legalább 70%-ban az Otthon Start programba illeszthető projektek kapnak meg – mondta. Azt is kedvezőnek nevezte, hogy a társasházi-építményi jog bevezetésével jogilag védett pozíciót kapnak azok is, akik még csak a tervezőasztalról vásárolnak új lakást. „Végre lehetőség lesz arra, hogy a vásárló és a finanszírozás már a projekt elején találkozzon. Ez stabilabb üzleti tervezést tesz lehetővé” – mondta.
Az IFK elnöke beszélt a lakáspiac kettéválásáról is. A 1,5 millió forintos négyzetméterár alatti kínálat gyorsan felszívódik, felette piaci űr keletkezik, amit csak az 1,7 milliós árszinttől induló prémium lakások töltenek ki. Ha évente legalább 25 ezer új lakás épülne, azzal valóban megoldható lenne a lakhatási válság, nemcsak ideiglenesen csillapítva a tüneteket, hanem hosszú távon is kezelve az okokat.
A hazai ingatlanfejlesztők szerint csak akkor lehet tartósan növelni az új lakások számát, ha a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi, jogi és szabályozási garanciák kiszámíthatóan és hosszú távon rendelkezésre állnak. A 25 ezres új lakás megépítése csak a beruházások előfeltételeinek javításával valósulhat meg. „Bízunk benne, hogy az Otthon Start Program hosszú távon is fennmarad, hasonlóan a CSOK-hoz és a Babaváró hitelhez, mert csak így tud valóban tervezhető támogatást nyújtani a családoknak és kiszámítható alapot adni a lakásfejlesztéseknek.
Emellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az új lakásokra vonatkozó 5%-os áfakulcsot véglegesítsék, ne csak kétévente hosszabbítsák meg a kedvezményt. A jelenlegi időszakos rendszer komoly bizonytalanságot jelent a fejlesztőknek, ami visszafogja az új projektek elindítását” – mondta.
Forrás, és további információ az IFK ingatlanpici elemzéséről: Portfolio
